Mire használható a ChatGPT a neurológiában és egyéb orvosi szakterületeken?
2023. SZEPTEMBER 01.
2023. SZEPTEMBER 01.
Szöveg nagyítása:
A mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) használata a gépi látás, a neurális hálózat alapú gépi tanulás, valamint a természetes nyelvi feldolgozás fejlődése révén egyre elfogadottabb és elterjedtebb az orvostudományban. A 2022. november végén megjelent új AI, a ChatGPT egy generatív előképzett transzformátor (generative pre-trained transformer, GPT) harmadik iterációja, ami az emberihez meglepően hasonló szövegeket állít elő, és képes tényszerű kérdésekre jó válaszokat adni – írják tanulmányukban a szegedi biofizikusok és orvosok. Bár a ChatGPT ellentmondásos jelenség a tudományos közösségben, már több tanulmány kimutatta hasznosságát is. E munkák többsége arra összpontosított, hogy az AI a megfelelő antimikrobiális szer kiválasztásán kívül képes teljes kéziratok, radiológiai értékelések és absztraktok írására is. Egy vizsgálat szerint a ChatGPT által írt absztraktok majdnem fele megfelelő volt a bírálók értékelése szerint. Egy másik tanulmány rámutat: jelenlegi tudása alapján az AI átment az Egyesült Államok orvosi licencvizsgájának mindhárom modulján. Mindez felveti a kérdést, hogy a ChatGPT a közeljövőben használható lesz-e a diagnosztikában, különösen az olyan túlterhelt területeken, mint a sürgősségi orvoslás, ahol gyors diagnosztizálásra és döntéshozatalra van szükség.
A neurológia kapcsán a szerzők idézik azokat az adatokat, miszerint a sürgősségi osztályra felvettek 9–15%-ánál mutatkoznak neurológiai tünetek, és a sürgősségi osztályon a neurológiai esetek több mint harmadát diagnosztizálják tévesen. A diagnosztikai bizonytalanság azonban nem korlátozódik a sürgősségi orvosi ellátásra. Az ágy melletti diagnosztika pontossága, amikor a diagnózist a beteg kórtörténete és fizikális vizsgálata alapján kell felállítani, 77%-os a neurológusok körében.
Jelen vizsgálatukban Nógrádi Bernát és munkatársai a ChatGPT diagnosztikus hatékonyságának mérését és orvosok által felállított diagnózisokkal való összehasonlítását tűzték ki célul a neurológia területéről származó valós forgatókönyveket reprezentáló esetekben, kizárólag a kitalált, szintetikus betegek kórtörténete és neurológiai állapota alapján. A vizsgálatban a ChatGPT-n kívül 12 orvos vett rész, közülük 4 neurológus szakorvos, 2 neurológus rezidens és 6 általános orvos. Öt másik neurológus szakember 200 szintetikus betegkórtörténetet hozott létre rövid, fókuszált neurológiai státusszal, életszerű, rövidítéseket nem tartalmazó, szabad szöveg formájában. A szintetikus betegek a neurológiai betegségek széles skáláján helyezkedtek el, a leggyakoribb betegségektől kezdve a legritkábbakig (n = 85 akut és n = 115 krónikus eset). A 12 orvos a kórtörténet és a neurológiai státusz alapján diagnosztizálta a szintetikus betegeket, a ChatGPT-t pedig arra kérték, hogy ugyancsak a kórtörténet és a neurológiai státusz alapján listázza az öt legvalószínűbb diagnózist. Ezt követően a szerzők összehasonlították a 6 neurológus, a 6 általános orvos és a ChatGPT diagnosztikus pontosságát.
A ChatGPT által felállított legvalószínűbb diagnózis az esetek 68,5%-ában egyezett az eredeti diagnózissal, ami meghaladta az általános orvosok sikerességi arányát (57,08%), de nem érte el a szakértői csoportét (81,58%). A ChatGPT által megadott öt legvalószínűbb diagnózis azonban az esetek 83,5%-ában tartalmazta a helyes diagnózist, ami közel azonos a szakértői csoport sikerességi arányával.
Az akut neurológiai rendellenességek gyakran drasztikus és jól jellemezhető tünetekkel jelentkeznek, ezek az esetek bőséges szakirodalmi háttérrel rendelkeznek, ami elengedhetetlen a neurális hálózatok képzéséhez. Ezért a szerzők a ChatGPT diagnosztikai pontosságát az akut esetek alcsoportjában is megvizsgálták. Érdekes módon a három csoport hasonló pontossággal oldotta meg az akut eseteket. Az AI által megadott legvalószínűbb diagnózis az esetek 71,8%-ában volt helyes, ami szinte alig különbözik az általános orvosok sikerességi arányától (68,8%), sőt a szakértői csoportétól is (72,5%). Az akut neurológiai eseteknél az 5 legvalószínűbb diagnózis 85,9%-ban tartalmazta a helyes diagnózist, ami meghaladja a szakértői csoport diagnosztikai pontosságát.
A várakozásoknak megfelelően a nem akut betegségeknél a diagnosztikai pontosság minden csoportban (szakértők, általános orvosok és ChatGPT) alacsonyabb volt, mint az akut neurológiai eseteknél. Meglepő módon a ChatGPT érte el a legmagasabb diagnosztikai pontosságot (66,09%, a legvalószínűbb diagnózis alapján), és a szakértők diagnózisa is hasonló sikerességet mutatott (64,49%). Mindkét csoport eredménye jelentősen meghaladta az általános orvosokét (48,41%).
A szerzők az emberek és az AI által elkövetett hibák hasonlóságát is értékelték. A ChatGPT legvalószínűbb javaslatát véve figyelembe, a téves diagnózisok csaknem egyharmada (26,98%) megegyezett az emberi résztvevőkével. Emellett néhány esetben a hat szakértő közül egyik sem adott pontos diagnózist (megoldatlan esetek, n = 10). Ezen esetek többsége ritka neurológiai rendellenesség (például 4-es típusú gerincvelői izomsorvadás, titinasszociált myasthenia gravis, antineutrofil citoplazmatikus antitestvasculitis-asszociált mononeuritis multiplex, Pompe-kór, Bickerstaff-encephalitis) volt, ahol a differenciáldiagnózis nagymértékben függ a további vizsgálatoktól és az alternatív diagnózisok kizárásától. A ChatGPT legvalószínűbb diagnózisa az ilyen megoldatlan esetek 40%-ában megegyezett a helyes diagnózissal.
Összefoglalóan a szerzők megállapítják: a ChatGPT az egészségügyi ellátás hagyományos munkafolyamatának kiegészítéseként, szakorvosok által ellenőrzött módon hatékony diagnosztikai eszköz lehet. Mivel a ChatGPT diagnosztikai pontossága függ az orvos által adott adatok minőségétől, az AI hatékonyabb támogató eszköznek bizonyulhat egy erre szakosodott szakorvos kezében. A mesterséges intelligencia különösen fontos szerepet játszhat a jövőben a ritka betegségek, az atipikus és ellentmondásos neurológiai esetek diagnosztizálásában.
dr. Kazai Anita
Eredeti:
Nógrádi, Bernát and Polgár, Tamás Ferenc and Meszlényi, Valéria and Kádár, Zalán and Hertelendy, Péter and Csáti, Anett and Szpisjak, László and Halmi, Dóra and Erdélyi-Furka, Barbara and Tóth, Máté and Molnár, Fanny and Tóth, Dávid and Bősze, Zsófia and Klivényi, Péter and Siklós, László and Patai, Roland, ChatGPT M.D.:
Is There Any Room for Generative AI in Neurology and Other Medical Areas?
Available at SSRN: https://ssrn.com/abstract=4372965 or https://dx.doi.org/10.2139/ssrn.4372965
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.
A felnőttkori AP-t a szeronegatív spondarthritisek családjába, a gyermekkori-t a juvenilis idiopathiás arthritisek (JIA) közé soroljuk.
Idegtudományok
A Frontiers in Ecology and Evolution című szaklap különszáma 14 tanulmányban tárgyalja az agy-számítógép/mesterséges intelligencia metaforával kapcsolatos aktuális filozófiai és tudományos megfontolásokat. Mint a lap szerkesztői bevezetőjükben írják: minden analógia/metafora rossz, azonban némelyik hasznos, és az új tudományos eredmények fényében itt az ideje újraértékelni, hogy mire használható az agy-számítógép metafora.
Gyökeresen változtatja meg a világot a mesterséges intelligencia. Ezekre a változásokra fel kell készülni, és ebben kiemelkedő szerepe van az oktatásnak...
Egészségpolitika
Az Alzheimer-kór előfordulásának várható jelentős növekedése a magasabb várható élettartam miatt, a modern társadalmak egészségügyi rendszereinek egyik legnagyobb jövőbeli kihívása világszerte. Az Alzheimer-kór jelentős változásokat okoz a tevékenységek időbeli szerkezetében, s ez hátrányosan befolyásolja a mindennapi tevékenységeket. A rendellenes mozgásos viselkedés, és az alvás-ébrenlét ciklus degenerációja a súlyos viselkedési tünetek között van. A korai felismerés, és még inkább az ilyen viselkedések előre jelzése lehetővé teszi a gyors beavatkozásokat, amelyek célja, hogy késleltessék a tünetek megnyilvánulását vagy súlyosbodását, és ezáltal csökkentsék az egészségügyi intézményekben való ellátás szükségességét, vagy legalábbis gyakoriságát/folyamatosságát.
„A mesterséges intelligencia (MI/AI) alkalmazása és perspektívája a biológiában és az orvostudományban. Tények és kérdőjelek”
Hogyan befolyásolja az internethasználat a beteg-orvos viszonyt – és mit várhatunk a mesterséges intelligencia már elérhető szolgáltatásaitól? Interjú dr. Papp Zsolt háziorvossal
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.