Egészségpolitika

Új algoritmus érzékeli az Alzheimer-kór korai jeleit

2013. OKTÓBER 28.

Az Alzheimer-kór előfordulásának várható jelentős növekedése a magasabb várható élettartam miatt, a modern társadalmak egészségügyi rendszereinek egyik legnagyobb jövőbeli kihívása világszerte. Az Alzheimer-kór jelentős változásokat okoz a tevékenységek időbeli szerkezetében, s ez hátrányosan befolyásolja a mindennapi tevékenységeket. A rendellenes mozgásos viselkedés, és az alvás-ébrenlét ciklus degenerációja a súlyos viselkedési tünetek között van. A korai felismerés, és még inkább az ilyen viselkedések előre jelzése lehetővé teszi a gyors beavatkozásokat, amelyek célja, hogy késleltessék a tünetek megnyilvánulását vagy súlyosbodását, és ezáltal csökkentsék az egészségügyi intézményekben való ellátás szükségességét, vagy legalábbis gyakoriságát/folyamatosságát.

A Rostocki Egyetem Számítástudományi és Villamosmérnöki kara, valamint a Német Neurodegeneratív Betegségek Központja (DZNE) által készített interdiszciplináris közös kutatás létrehozott egy új érzékelő algoritmust, amely lehetővé teszi, hogy felismerje az Alzheimer-kór hatását a mindennapi mozgásos viselkedésben. Egy 46 személlyel elvégzett vizsgálatban (23 fő esetében diagnosztizált Alzheimer-dementia, 23 egészséges kontroll-személy), a módszer elérte a 91%-os pontosságot a megkülönböztetésben.

Az algoritmus a különféle, nem-specifikus mozgások jellemzőinek jeleit használta fel, amelyeket közönséges gyorsulásmérőkből nyertek (hasonlóak találhatók például egyes okostelefonokban is), melyeket az alanyok normális mindennapi tevékenységeik során viseltek.

"A módszer lényegesen nagyobb érzékenységet mutat, mint a bevett viselkedési skálák, mint például a „Cohen-Mansfield Agitation Index" hangsúlyozza Prof. Teipel a DZNE vezetője, aki megtervezte és vezette a kutatást. "Ez azt jelenti, hogy most már van egy minden korábbinál érzékenyebb eszköz a magatartásbeli változások kimutatására, amely lehetővé teszi számunkra, hogy nyomon kövessük betegség előrehaladását és megállapítsuk a beavatkozások hatékonyságát." Hozzáteszi: "És az így nyert mérési eredmény objektív, nem pedig emberi megfigyelő szükségképpen szubjektív becslése."
"Rendkívül izgalmas, hogy az új módszer képes nem-specifikus mindennapi mozgásos viselkedések jellegzetességeiből következtetni," mondja Prof. Kirste, a Számítástudományi Tanszék munkatársa, aki az elemzési algoritmust tervezte. "Figyelembe véve a mindennapi tevékenységek nagy varianciáját, úgy gondoljuk, nagyon fontos eredmény, hogy az eljárás képes érzékelni az Alzheimer-kórnak a legkülönfélébb viselkedések időbeli szerkezetére tett hatását." Megjegyzi, hogy: "A gyakorlati megvalósítás szintjén ez azt jelenti, hogy képesek leszünk alacsony költségű érzékelőket felhasználni, és nem kell felkérni a betegeket, hogy hajtsanak végre konkrét, ellenőrzött mozgásokat. Várhatóan még az is lehetségessé válik, hogy a szükséges adatokat már más célra bevezetett és elterjedt eszközökről, például a mobiltelefonokból vagy navigációs eszközökből nyerhessük."

Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter
Forrás: http://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Antihipertenzívumok és demencia

Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát - közölték amerikai kutatók.

Hírvilág

Mindegy, mint fúj, csak fújja jó hangosan

A felnőtt agyba ültetett idegsejtek közül a legaktívabbaknak van legnagyobb esélyük a túlélésre.

Az agyi idegsejtpótló terápiák egyik legfőbb problémája, hogy a beültetett neuronok túlnyomó többsége nem integrálódik a meglévő neuronális hálózatba...

Agykutatás

Hogyan jelzi előre az agy a döntések következményeit?

A Neuron tanulmánya bemutatja azt az összetett eljárást, amivel külön-külön, egyedi sejtekre lebontva tanulmányozható két döntéshozatai módszer, a modell-alapú és a modellmentes tanulás agyi mechanizmusa.

Hírvilág

Okosabbak leszünk az E-vitamintól?

A nagy dózisú E-vitamin mérsékelten lassítja a funkcionális hanyatlást a halálozás járulékos növelése nélkül, de ennek klinikai jelentősége tisztázatlan.

Klinikum

Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.