Egészségpolitika

Új algoritmus érzékeli az Alzheimer-kór korai jeleit

2013. OKTÓBER 28.

Az Alzheimer-kór előfordulásának várható jelentős növekedése a magasabb várható élettartam miatt, a modern társadalmak egészségügyi rendszereinek egyik legnagyobb jövőbeli kihívása világszerte. Az Alzheimer-kór jelentős változásokat okoz a tevékenységek időbeli szerkezetében, s ez hátrányosan befolyásolja a mindennapi tevékenységeket. A rendellenes mozgásos viselkedés, és az alvás-ébrenlét ciklus degenerációja a súlyos viselkedési tünetek között van. A korai felismerés, és még inkább az ilyen viselkedések előre jelzése lehetővé teszi a gyors beavatkozásokat, amelyek célja, hogy késleltessék a tünetek megnyilvánulását vagy súlyosbodását, és ezáltal csökkentsék az egészségügyi intézményekben való ellátás szükségességét, vagy legalábbis gyakoriságát/folyamatosságát.

A Rostocki Egyetem Számítástudományi és Villamosmérnöki kara, valamint a Német Neurodegeneratív Betegségek Központja (DZNE) által készített interdiszciplináris közös kutatás létrehozott egy új érzékelő algoritmust, amely lehetővé teszi, hogy felismerje az Alzheimer-kór hatását a mindennapi mozgásos viselkedésben. Egy 46 személlyel elvégzett vizsgálatban (23 fő esetében diagnosztizált Alzheimer-dementia, 23 egészséges kontroll-személy), a módszer elérte a 91%-os pontosságot a megkülönböztetésben.

Az algoritmus a különféle, nem-specifikus mozgások jellemzőinek jeleit használta fel, amelyeket közönséges gyorsulásmérőkből nyertek (hasonlóak találhatók például egyes okostelefonokban is), melyeket az alanyok normális mindennapi tevékenységeik során viseltek.

"A módszer lényegesen nagyobb érzékenységet mutat, mint a bevett viselkedési skálák, mint például a „Cohen-Mansfield Agitation Index" hangsúlyozza Prof. Teipel a DZNE vezetője, aki megtervezte és vezette a kutatást. "Ez azt jelenti, hogy most már van egy minden korábbinál érzékenyebb eszköz a magatartásbeli változások kimutatására, amely lehetővé teszi számunkra, hogy nyomon kövessük betegség előrehaladását és megállapítsuk a beavatkozások hatékonyságát." Hozzáteszi: "És az így nyert mérési eredmény objektív, nem pedig emberi megfigyelő szükségképpen szubjektív becslése."
"Rendkívül izgalmas, hogy az új módszer képes nem-specifikus mindennapi mozgásos viselkedések jellegzetességeiből következtetni," mondja Prof. Kirste, a Számítástudományi Tanszék munkatársa, aki az elemzési algoritmust tervezte. "Figyelembe véve a mindennapi tevékenységek nagy varianciáját, úgy gondoljuk, nagyon fontos eredmény, hogy az eljárás képes érzékelni az Alzheimer-kórnak a legkülönfélébb viselkedések időbeli szerkezetére tett hatását." Megjegyzi, hogy: "A gyakorlati megvalósítás szintjén ez azt jelenti, hogy képesek leszünk alacsony költségű érzékelőket felhasználni, és nem kell felkérni a betegeket, hogy hajtsanak végre konkrét, ellenőrzött mozgásokat. Várhatóan még az is lehetségessé válik, hogy a szükséges adatokat már más célra bevezetett és elterjedt eszközökről, például a mobiltelefonokból vagy navigációs eszközökből nyerhessük."

Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter
Forrás: http://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Okosabbak leszünk az E-vitamintól?

A nagy dózisú E-vitamin mérsékelten lassítja a funkcionális hanyatlást a halálozás járulékos növelése nélkül, de ennek klinikai jelentősége tisztázatlan.

Hírvilág

Antihipertenzívumok és demencia

Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát - közölték amerikai kutatók.

Klinikum

Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Agykutatás

Nagyfejűek előnyben?

Egy új kutatás szerint a nagyobb fejkörfogatú, Alzheimer-kórban szenvedő betegek jobb memóriával és kognitív képességekkel rendelkeznek, mint a kisebb fejkörfogatúak.

Egészségpolitika

Akusztikus képalkotás körvonal detektálással

A visszavert hang láthatóvá teszi az objektumokat. A szonárt a hajózásba használják, hogy információt szerezzenek a tengerfenékről vagy a halrajokról, míg a nőgyógyászok az ultrahang felvételeket arra használja, hogy a magzatokat tanulmányozzák az anyaméhben. Akusztikus eljárással, ultrahanggal anyagvizsgálatot is végezhetnek, hogy rendszeresen ellenőrizzék a vasúti sínek repedéseit vagy a repülőgép tartószerkezeteit.