2024. MÁRCIUS 02.
Szöveg nagyítása:
A közlemény
A légszennyezettség csökkentésével jelentősen csökkenthető volna a stroke előfordulása és mortalitása, állapítja meg a Neurology áttekintő közleménye. A szisztematikus áttekintés és meta-analízis szerzői a 2023 februárjáig megjelent szakirodalmat elemezték az American Academy of Neurology szaklapjában megjelent írásukban. Összesen több mint 18 millió stroke-ot feldolgozó, 110 obszervációs vizsgálatot vontak be, amelyekben a rövid távú expozíció definíciója szerint a szennyezett levegőnek való kitettség a stroke-ot megelőző 5 napon belül történt. A kutatók a következő légszennyező anyagok, valamint a stroke előfordulása és mortalitása közötti kapcsolatot vizsgálták: nitrogén-dioxid, ózon, szénmonoxid, kén-dioxid, valamint olyan kis részecskeméretű szennyező anyagok, amelyek átmérője kisebb, mint 1 mikrométer (
Az eredmények
Az eredmények szerint a felsorolt gázok és a kis részecskeméretű szennyező anyagok koncentrációjának már rövid távú növekedése is jelentősen növeli mind a stroke előfordulást, mint annak mortalitását (bár a vizsgálat korrelációt állapít meg, ismert a légszennyező anyagok és a stroke-előfordulás közötti ok-okozati viszony). A nitrogén-dioxid magasabb koncentrációi a stroke-előfordulás 28%-os növekedésével jártak együtt. A magasabb ózon-koncentrációk 5%-os, a magasabb szénmonoxid-koncentrációk 26%-os, míg a magasabb kén-dioxid-koncentrációk 15%-os stroke-incidencia-növekedéssel jártak együtt. A PM1, PM2,5 és PM10 magasabb koncentrációi a stroke-kockázat 9%-os, 15%-os és 14%-os növekedésével jártak együtt. A nitrogén-dioxid magasabb koncentrációi összefüggtek a stroke-halálozás 33%-os növekedésével. A magasabb kén-dioxid-koncentrációk 60%-kal megnövekedett stroke-halálozással jártak együtt, míg nagy PM2,5-koncentrációk esetén 9%-kal, nagy PM10-koncentrációk esetén 2%-kal nőtt a stroke mortalitása.
Összefoglalójukban a szerzők hangsúlyozzák: szignifikáns kapcsolat van a gáznemű és a kis részecskeméretű légszennyező anyagok koncentrációja, valamint a stroke incidenciája és mortalitása között már rövid távú kitettség esetén is. Mindez arra kell, hogy ösztönözze a politikai döntéshozókat, hogy a légszennyezettséget csökkentő stratégiákat léptessenek életbe.
szemlézte: dr. Kazai Anita
eredeti:
Short-term Exposure to Air Pollution and Ischemic Stroke: A Systematic Review and Meta-analysis. Toubasi, A., & Al-Sayegh, T. N. (2023).
https://doi.org/10.1212/WNL.0000000000207856.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.
Hírvilág
A szív eredetű hirtelen halálozás és a kokainfogyasztás között talált összefüggést egy új spanyol tanulmány.
Idegtudományok
A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.
A gyakori tünetmentes nyitott foramen ovale gyakran szívműtét közben derül ki. Ilyenkor a zárása a paradox embolia és a stroke prevencióját szolgálja vagy a szívsebész túlbuzgóságának a kiélését?
A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére.
Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
