2024. JANUÁR 15.
Szöveg nagyítása:
Paradigmaváltás
A vizsgálatok végeredménye a stroke-ellátásban paradigmaváltást eredményezhet, melyben ezeknek a betegeknek is optimalizált ellátást lehet biztosítani. A három vizsgálat közül az első az INTERACT3 multicentrikus, „stepped-wedge”, randomizált klinikai vizsgálat volt, melyet több mint 7000 beteg bevonásával végeztek. A betegek vagy a szokásos ellátásban részesültek, vagy pedig egy „terápiacsomagot” kaptak, mely korai vérnyomáskontrollt, szoros vércukorkontrollt, lázcsillapítást és gyors VKA-antikoaguláció-felfüggesztést foglalt magába. Az mRS-skálán mért rossz funkcionális kimenetel valószínűsége a terápiacsomag mellett csökkent a szokásos ellátáshoz képest, emellett jelentősen javultak a túlélési és az életminőségi mutatóik is. Noha a terápiacsomag fő eleme a korai vérnyomáskontroll volt, az INTERACT3 által vizsgált fő hipotézis az, hogy az agyvérzett betegek aktív ellátása javít a betegség kimenetelén. Ennek akadályát jelenleg elsősorban logisztikai problémák jelentik, melyek leküzdése az egészségügy fontos feladata.
Biztató részeredmények
Az ENRICH vizsgálattal kapcsolatban egyelőre még csak részeredmények ismertek, ugyanakkor ezek biztatóak: a vizsgálatban a haematoma 24 órán belüli mikroinvazív endoszkópos aspirációval végzett sebészi eltávolításának eredményességét vizsgálták mind lebenyi, mind pedig mélyen elhelyezkedő haematomák esetén, és a beavatkozás szignifikánsan jobb funkcionális kimenetelt eredményezett a konzervatív terápiához képest.
Szignifikáns különbség
Az ANNEXa-I vizsgálatban a Xa-faktor inhibitort (apixaban, rivaroxaban, edoxaban) szedő, intracranialis vérzés miatt jelentkező betegekben az andexanet-alfa (mely a Xa-gátlók hatását antagonizálja) alkalmazását elemezték. A vizsgálat elsődleges végpontja a hatásos hemosztázis (legfeljebb minimális haematomanövekedés vagy a neurológiai státusz romlása) volt. Az andexanet-alfa mellett a betegek 63,9%-ában, míg placebo mellett 52,4%-ban következett be az elsődleges végpont, mely szignifikáns különbséget jelent, ugyanakkor az andexanet-alfa-karon több thromboticus szövődmény (ischaemiás stroke és myocardialis infarctus) bekövetkeztére lehet számítani. Jelenleg is folyamatban vannak vizsgálatok, melyek a tranexámsav, illetve a rekombináns VIIa-faktor korai alkalmazásának hatásosságát elemzik intracranialis vérzésben.
Összefoglalásképp elmondható, hogy a továbbiakban az intracranialis vérzésben sem elfogadható az uniformis megközelítés: az INTERACT3 terápiás csomagja minden betegre alkalmazható standard lehet, mely mellett alkalmas betegben további lehetőséget jelenthet a célzott minimálinvazív sebészeti beavatkozás. Eljött az ideje annak, hogy a stroke-ellátásban az ischaemiás stroke mellett az intracranialis vérzés is az aktívan kezelt kórképek közé kerüljön.
Szemlézte:
Cséke Balázs dr.
Eredeti közlemény:
Anderson CS. Stroke advances in 2023: a new horizon for the management of intracerebral haemorrhage. Lancet Neurol. 2024;23(1):12-13.
https://doi.org:10.1016/S1474-4422(23)00451-9
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.
Hírvilág
A szív eredetű hirtelen halálozás és a kokainfogyasztás között talált összefüggést egy új spanyol tanulmány.
Idegtudományok
A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.
A gyakori tünetmentes nyitott foramen ovale gyakran szívműtét közben derül ki. Ilyenkor a zárása a paradox embolia és a stroke prevencióját szolgálja vagy a szívsebész túlbuzgóságának a kiélését?
A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére.
Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
