Korábbi thrombocytaaggregáció-gátlás hatása az endovascularis kezelésre akut ischaemiás stroke-ban
2024. FEBRUÁR 08.
2024. FEBRUÁR 08.
Szöveg nagyítása:
A kezelés
A koszorúér-betegség, korábbi stroke, percutan coronariaintervenciók (PCI) vagy bypassműtétek mind thrombocytaaggregáció-gátló (TAG) gyógyszerek hosszú távú használatát igénylik. Ezek a gyógyszerek a vérlemezke-funkció megváltoztatásával befolyásolhatják az AIS kimenetelét. Egy metaanalízis például igazolta, hogy a stroke-ot megelőző TAG-terápia az intravénás thrombolysisen (IVT) áteső AIS-es betegekben növeli a szimptómás intracranialis vérzés (sICH) kockázatát anélkül, hogy befolyásolná a funkcionális kimenetelt vagy a mortalitást. Az utóbbi évtizedben a nagyérelzáródással járó AIS ellátásában kulcsfontosságúvá vált az endovascularis thrombectomia (EVT). Több vizsgálat igazolta, hogy az érelzáródás korai megszüntetése kritikus fontosságú, és az EVT az IVT-hez hasonlítva jobb funkcionális kimenetelhez vezet és jobb túlélési eséllyel jár. Annak ellenére, hogy az EVT gyakori beavatkozás, nem világos, hogy a korábbi TAG-terápia hogyan befolyásolja a beteg kimenetelét.
A vizsgálat
Wu és munkatársai a Journal of Clinical Neuroscience-ben megjelent metaanalízisükben az előzetes TAG-terápia hatásait vizsgálták az EVT-vel kezelt AIS-es betegek kimeneteleire. A végső analízisben 10 korábbi vizsgálat eredményei szerepeltek, ezek mindegyike retrospektív, megfigyeléses vizsgálat volt, összesen 2648, TAG-terápiában részesülő beteg és 5076 kontrollbeteg összehasonlítása történt meg. A betegek kezdeti NIHSS-értéke és ASPECTS-értéke nem mutatott szignifikáns különbséget a két csoport között és mindegyik vizsgálat 3 hónapos követéses időszakot használt. A bevont vizsgálatok közül 9 közölt adatokat a sICH-val kapcsolatosan, a metaanalízis nem mutatott ki szignifikáns különbséget a korábbi TAG-használók és nem használók között (OR 1,31, 95% CI: 0,95–1,81), ugyanakkor egyetlen vizsgálat adatainak kizárását követően a maradék adatból származó elemzés a sICH megnőtt kockázatát mutatta a TAG-szedők körében (OR 1,47, 95% CI: 1,12–1,94). Nyolc vizsgálat tartalmazott adatokat a sikeres rekanalizációról, a metaanalízis ezek alapján szignifikánsan magasabb sikerrátát állapított meg a TAG-használók között (OR 1,21, 95% CI: 1,02–1,44). Szintén 8 vizsgálat alapján elemezték a funkcionális függetlenséggel járó kimenetelt, ezek alapján a TAG-használók körében szignifikánsan alacsonyabb eséllyel ér el a beteg funkcionális függetlenséget (OR 0,77, 95% CI: 0,68–0,87). A mortalitás tekintetében a TAG-használók körében magasabb mortalitási tendenciát figyeltek meg (OR 1,32, 95% CI: 1,00–1,75). Azt is meg kell említenünk, hogy az adatok illesztésével végzett metaanalízis (ahol a betegek komorbiditásaiból és egyéb rizikótényezőkből származó eltéréseket korrigálták) nem mutatott szignifikáns különbséget egyik kimeneteli tényezőben sem.
Az eredmények
A szerzők megemlítik, hogy a TAG-használat ugyan széles körben alkalmazott a cardiovascularis és a cerebrovascularis megbetegedések szekunder prevenciójában, a gyógyszereket szedő betegek körében mégis előfordul a stroke: egy több mint 1000 AIS-es beteget vizsgáló keresztmetszeti elemzésben a betegek 41%-a TAG-szedő volt. Egy másik, revascularisatiós terápiában részesülő AIS-es betegpopulációt elemző vizsgálatban a betegek 55%-a vagy TAG-szedő, vagy pedig antikoagulált beteg volt. A TAG-szedés nem számít kontraindikáló tényezőnek sem az IVT, sem pedig az EVT szempontjából. A TAG-szedés megváltoztathatja a thrombus szerkezetét, ezzel könnyebb rekanalizációt és reperfúziót tehet lehetővé, ugyanakkor hátrányosan befolyásolhatja a vérzéses transzformáció rizikóját.
A vizsgálat limitációi között a szerzők a retrospektív megfigyeléses vizsgálatokkal járó szelekciós torzítást, az egyes bevont vizsgálatok kis elemszámát, a betegekben alkalmazott TAG nem pontosan történő karakterizációját (időtartam, egyszeres vs. kettős TAG, TAG típusa), valamint a compliance-elemzés hiányát említik.
A metaanalízis eredményei alapján tehát a korábbi TAG-használat előnyösen befolyásolhatja EVT során a rekanalizáció sikerességét anélkül, hogy növelné a sICH rizikóját, viszont a 3 hónapos funkcionális kimenetelre és a túlélésre negatív hatással bír. Az illesztett adatok elemzése mellett ugyanakkor egyik vizsgált kimenetelben sem jelentkezett szignifikáns különbség a korábbi TAG-szedő és a nem szedő betegek között. Ezek alapján az EVT biztonságosnak tűnik a korábbi TAG-szedők körében is, ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek az eredmények pontosítása céljából.
Szemlézte: dr. Cséke Balázs
Eredeti közlemény:
Wu H, Qian J, Shen W, et al. Impact of prior antiplatelet therapy on outcomes of acute ischemic stroke undergoing endovascular treatment: A systematic review and meta-analysis. J Clin Neurosci. 2024;119:22-29.
https://doi.org/:10.1016/j.jocn.2023.11.001
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.
Hírvilág
A szív eredetű hirtelen halálozás és a kokainfogyasztás között talált összefüggést egy új spanyol tanulmány.
Idegtudományok
A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.
A gyakori tünetmentes nyitott foramen ovale gyakran szívműtét közben derül ki. Ilyenkor a zárása a paradox embolia és a stroke prevencióját szolgálja vagy a szívsebész túlbuzgóságának a kiélését?
A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére.
Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.