Ismert, hogy az egészséges életmód – normál testsúly, dohányzásmentesség, csak mérsékelt alkoholfogyasztás, egészséges táplálkozás és fizikai aktivitás – összefüggésbe hozható a 2-es típusú diabetes mellitus (2TDM) microvascularis szövődményeinek alacsonyabb kockázatával.

Ennek ellenére az életmódbeli tényezők és a microvascularis szövődmények kialakulása közötti kapcsolatot eddig még nem számszerűsítették. A PLoS Medicine-ben megjelent, a UK Biobank adatain alapuló, retrospektív kohorszvizsgálat több mint 15.000 diabeteses beteg adatait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy az öt felsorolt egészséges életmódbeli tényező közül legalább négyhez adherens betegek esetén majdnem 50%-kal csökken a diabeteses retinopathiából, a diabeteses vesebetegségből és a diabeteses neuropathiából álló összetett kimenetel (azaz az összes microvascularis szövődmény) esélye.

Jelenleg világszerte több mint fél milliárd ember (!) szenved 2TDM-ben. A cukorbetegek közel 30%-ánál alakul ki diabeteses retinopathia, ami a látásvesztés vezető oka. A cukorbetegek körülbelül 50%-ánál diabeteses vesebetegség és diabeteses neuropathia is kialakul. A tanulmány célja az életmódbeli tényezők és a diabetes microvascularis szövődményeinek kialakulása közötti kapcsolatot számszerűsítése, valamint annak megállapítása, hogy milyen metabolikus biomarkerek mediálják az összefüggést.

A UK Biobank egy közösségi alapú prospektív kohorszvizsgálat középkorú és idősebb felnőttek gyakori betegségeiről. Több mint 500 000 37–73 év közötti résztvevőt ölel fel, az Egyesült Királyság 22 vizsgálati helyszínéről. Az adatfelvétel és a fizikális, laboratóriumi vizsgálatok 2006 és 2010 között történtek. A tanulmány szerzői azokat vonták be a vizsgálatukba, akik az adatfelvételkor 2TDM-ben szenvedtek, de nem volt kialakult/diagnosztizált macro- vagy microvascularis szövődményük. A microvascularis szövődmények kialakulásával kapcsolatos adatokat kórházi és halálozási adatbázisokból nyerték 2022 januárja és márciusa között (az utánkövetés mediánja 8,1 év).

Az egészséges életmód – normál testsúly, dohányzásmentesség, csak mérsékelt alkoholfogyasztás, egészséges táplálkozás és fizikai aktivitás – számszerűsítésekor a szerzők a testtömegindex (BMI) helyett a csípőkörfogatot használták, hogy elkerüljék az esetleges elhízási paradoxont; az alacsony kockázat nők esetében <80 cm, férfiak esetében <94 cm volt. Az alacsony kockázatú alkoholfogyasztást mérsékelt alkoholfogyasztásként határozták meg (1–14 g/nap nőknél, 1–28 g/nap férfiaknál). Az önkitöltős kérdőíven megadott fizikai aktivitásoknak kiszámolták a metabolikus egyenértékét, majd a fizikai tevékenységek gyakoriságának és időtartamának középpontját használták az egyes tevékenységekre fordított idő kiszámításához. Az ezekből számított fizikaiaktivitás-pontszámok felső harmadával rendelkezőket alacsony kockázatúnak értékelték. Létrehoztak az étrend általános minőségét tükröző táplálkozási pontszámot is, ami 10 összetevőt tartalmazott: gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű gabonafélék, hal, tejtermékek, növényi olajok, finomított gabonafélék, feldolgozott hús, feldolgozatlan hús és cukorral édesített italok. Az alacsony kockázatú étrendet úgy határozták meg, hogy az a 10-ből 5 vagy több ideális étrendi összetevőt tartalmaz.

Az eredmények szerint a 4–5 alacsony kockázatú életmódkomponenst követő résztvevőknél a 0–1 alacsony kockázatú életmódkomponenst követőkhöz képest 35%-kal alacsonyabb volt a diabeteses retinopathia. 57%-kal alacsonyabb a diabeteses vesebetegség, 54%-kal alacsonyabb a diabeteses neuropathia, és 46%-kal alacsonyabb az összetett kimenetel kockázata. Az átlagosan 8 éves utánkövetés alatt a betegek 10,9%-a halt meg, 8,6%-os volt az összetett microvascularis szövődményes esetek előfordulása, beleértve 3,7% diabeteses retinopathiát, 4,1% diabeteses vesebetegséget és 2,1% diabeteses neuropathiát. A microvascularis szövődmények 25,3%-a lett volna elkerülhető, ha a diabeteses betegek 4 vagy több egészséges életmódbeli magatartást követnek.

Az albumin, a HDL-C, a trigliceridek, az apolipoprotein A, a C-reaktív fehérje és a HbA_1c együttesen 23,2%-kal (12,70%, 38,50%) magyarázta az életmód és az összes diabeteses microvascularis szövődmény közötti összefüggést, azaz a kedvező összefüggést részben a glykaemiás kontroll, a szisztémás gyulladás, a májfunkció és a lipidprofil biomarkereinek javulása közvetítette. Az életmód és a diabeteses retinopathia közötti kapcsolat elsősorban a glykaemiás kontrollon keresztül valósult meg.

Az alacsony kockázatú életmódot folytató résztvevők nagyobb valószínűséggel voltak férfiak, fehérek, jobb anyagi helyzetben lévők, magasan képzettek, egészséges alvásidővel és alacsonyabb HbA_1c-szinttel rendelkezők. Alacsonyabb volt körükben a magas vérnyomás prevalenciája.

Mivel mindössze a betegek 10,3%-a követett legalább négy alacsony kockázatú életmódbeli magatartásformát, összefoglalójukban a szerzők felhívják a figyelmet: az eredmények alátámasztják az egészségmagatartás javítását célzó közegészségügyi programok és beavatkozások fontosságát.

Dr. Kazai Anita

Eredeti:

Geng T, Zhu K, Lu Q, Wan Z, Chen X, Liu L, et al. (2023) Healthy lifestyle behaviors, mediating biomarkers, and risk of microvascular complications among individuals with type 2 diabetes: A cohort study. PLoS Med 20(1): e1004135. https://doi.org/10.1371/journal.pmed.1004135