Klinikum

Az akut ischaemiás stroke diagnosztikája

2023. SZEPTEMBER 22.

Szöveg nagyítása:

-
+

Amennyiben az AIS RLOC képében jelentkezik, gyakori a diagnosztikus késlekedés, mely a reperfúziós terápiák időfüggő jellege miatt kedvezőtlen betegkimeneteleket okozhat. Az RLOC-ot okozó, diagnosztikus késlekedéssel járó AIS-ek pontos gyakorisága, ennek okai, a diagnosztikus késlekedést követő kimenetel és a késlekedést minimalizálni képes stratégiák nem ismertek. RLOC-ot többféle AIS is okozhat: ilyen ok az arteria basilaris elzáródás is. Ennek fennállása esetén a késlekedés a közelmúltban igazolt, ebben a betegcsoportban is igen kedvező endovascularis thrombectomiás (EVT) eredmények miatt jelentősen rontja a betegség kimenetelét. Az elülső keringést érintő stroke-ok, mint például a nagyobb féltekei vagy a kétoldali stroke-ok egyaránt járhatnak RLOC-kal. A kisebb hátsó keringési stroke-ok, melyek a reticularis aktiváló rendszert érintik (klasszikusan ezzel jár a Percheron-artéria elzáródása), szintén RLOC-hoz vezethetnek. Ennek diagnosztikája koponya CT/CTA-val nem mindig lehetséges.

Tan és munkatársainak a Journal of Clinical Neuroscience-ben megjelent rendszerező ismertetőjükben arra keresték a választ, hogy az RLOC-kal jelentkező AIS-es betegek között 1) milyen gyakori az elmulasztott vagy megkésett diagnózis és terápiás beavatkozás, 2) mi volt a késlekedés oka, 3) milyen kimenetelhez vezetett a késlekedés és 4) milyen korábbi vizsgálatok történtek ezeknek a késlekedéseknek a kiküszöbölésére. A vizsgálatban a PubMed, a Cochrane-könyvtár és az EMBASE adatbázisait használták fel. A cikkek beválasztási kritériumai között szerepelt, hogy a RLOC állandósult legyen, tehát az átmeneti tudatzavarral vagy syncopéval járó rosszullétek nem kerültek további elemzésre. A vizsgált klinikai tényezők között a betegre jellemző paraméterek (kor, nem, komorbiditások), a stroke jellemzői (stroke lokalizációja, etiológiája, RLOC-on kívüli egyéb tünetek), a diagnosztikus tényezők (a kórházba való érkezéstől a diagnózisig eltelt idő, a képalkotó modalitás, a késlekedés és az elmulasztott diagnózis), a kezelési tényezők (a thrombolysis és az endovascularis thrombectomia alkalmazásának gyakorisága a vizsgált populációban és ezek időjellemzői), a kimenetelek (mRS), valamint a javasolt vagy vizsgált diagnosztikus javaslatok szerepeltek.

A végső analízisben összesen hat tanulmány szerepelt: egy kohorszvizsgálat, négy keresztmetszeti vizsgálat és egy esetsorozat. Az egyik tanulmány szerint a RLOC a stroke diagnózisának gyakoribb elmulasztásával jár (odds ratio 3,58), míg egy 2200 beteget vizsgáló tanulmány alapján a stroke félrediagnosztizálásának egyik leggyakoribb oka volt. Az összes elvétett AIS 21,3%-ában egyéb okkal nem magyarázható RLOC állt fent. Egy EVT-t végző centrum 809 egymást követő betegén végzett vizsgálatban 26 esetben volt jelen RLOC. Közöttük szignifikáns késés volt kimutatható az EVT-t megelőző door-to-needle időben. Az akutan kezdődő, komatózus tudatzavarral jelentkező betegeknél a kezdeti iránydiagnózisokat vizsgáló tanulmányban a 102, végül stroke-osnak bizonyuló beteg közül a kezdeti diagnózisok között az epilepszia (2/102), a metabolikus okok (2/102), daganat (1/102) és a nincs iránydiagnózis (6/102) szerepeltek. A képalkotó vizsgálatok tekintetében a diagnosztikus késlekedés hátterében az akut MR-vizsgálatok hozzáférhetőségének nehézségét említik. A késlekedés melletti betegkimenetelekkel kapcsolatban kizárólag az esetsorozat-tanulmány foglalkozott, itt a thrombolysisben a megkésett diagnózis miatt nem részesülő betegek körében kedvezőtlenül alakultak a kimenetelek. Így a thalamicus dementia, a hypersomnolentia és az elhúzódó „minimális tudattal járó állapot” (minimally conscious state). A diagnosztikus késlekedést megelőzően a tanulmányok javaslatokat tettek, melyek között a sürgős MR-vizsgálat és a folyamatos orvosedukáció szerepeltek. A RLOC megléte esetén észlelhető diagnosztikus késlekedés prehospitálisan nem észlelhető, sőt RLOC jelentkezése esetén a betegek általában hamarabb kerülnek kórházba annak ellenére, hogy a mentőszolgálat dolgozói a tünetek hátterében elsősorban nem stroke-ra gyanakodnak. 

A tanulmány szerzői megállapítják, hogy további vizsgálatokra van szükség a fentiekben részletezett kérdések pontos megválaszolására. Fontosnak tartják felhívni a figyelmet arra, hogy a RLOC hátterében gondolni kell a stroke-ra mint etiológiára, és célszerű lehetőség szerint MR-vizsgálatot végezni.

Szemlézte:
Cséke Balázs dr.

Eredeti közlemény:

Tan S, Tang C, Ng JS, et al. Delays in the diagnosis of ischaemic stroke presenting with persistent reduced level of consciousness: A systematic review. J Clin Neurosci. 2023;115:14-19. doi:10.1016/j.jocn.2023.07.009

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

Problémák a Pfizer Covid-19 elleni vakcina vizsgálataiban

Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Kokain és hirtelen halál

A szív eredetű hirtelen halálozás és a kokainfogyasztás között talált összefüggést egy új spanyol tanulmány.

Idegtudományok

Ki kapjon jogosítványt stroke után?

A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.

Hírvilág

Nyitott foramen ovale mellékleletként: Zárjam vagy ne zárjam?

A gyakori tünetmentes nyitott foramen ovale gyakran szívműtét közben derül ki. Ilyenkor a zárása a paradox embolia és a stroke prevencióját szolgálja vagy a szívsebész túlbuzgóságának a kiélését?

Idegtudományok

Antiepileptikumok hatékonysága és biztonságossága post-stroke epilepsziában

A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére.

Idegtudományok

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás Covid-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.