A legújabb idevágó tanulmányok eredményei
Egyik diagnosztikus útmutatásban sem szerepel ajánlás arra vonatkozóan, hogy mikor érdemes korai agyi képalkotó vizsgálatot végezni – annak ellenére, hogy az akut neurológiai kórképek képesek keringésmegálláshoz vezetni és ezekben az esetekben gyakran rendkívül rossz prognózissal számolhatunk. Egy nem traumás újraélesztéseket retrospektíve vizsgáló tanulmány alapján a ROSC-ot elért betegek korai szűrő natív koponya CT-vizsgálata az esetek 11,8%-ában klinikai jelentőséggel bíró eltérést igazolt. Egy másik, kórházon kívül (out-of-hospital cardiac arrest, OHCA) sikeresen újraélesztett betegeket vizsgáló tanulmányban a betegek 37%-ánál a natív koponya CT-vizsgálat akut eltéréseket igazolt, melyek egyharmada terápiás változtatásokhoz is vezetett. Szerencsére ez nem feltétlenül befolyásolta a hosszútávú túlélést. Egy friss tanulmány alapján hirtelen halált követően elvégzett korai koponya-mellkas-has-kismedence CT-vizsgálat a nem differenciált keringésmegállások esetében felfedezhet olyan etiológiát, mely specifikus terápiás eljárásokat tesz lehetővé.

Esetismertetés
Barnicle és munkatársai a The Journal of Emergency Medicine-ben megjelent esetismertetésükben egy 27 éves, 27 hetes, korábban nem-gesztációs hipertóniával diagnosztizált gravida esetét mutatják be, aki OHCA-ROSC-ot követően érkezett a sürgősségi osztályra. Heteroanamnesztikus adatok alapján a beteg jó állapotban volt mindaddig, míg egy görcsroham-szerű aktivitás nem jelentkezett nála, melyet kontaktusképtelenség követett. A beteget férje pulzus nélkül találta, azonnal mentőt hívott és mellkaskompressziót kezdett. A kiérkező mentőegység kamrafibrillációt észlelt, mellkasi kompressziók mellett 6 defibrillációt követően mintegy 20 percen belül ROSC következett be. A beteg érkezése előtt a sürgősségi ellátó sürgős hysterotomiára készült elő a beteg állapotának hátterében eclampsiát feltételezve. A beteg a sürgősségi osztályra kielégítő paraméterekkel, emelt szintű légútbiztosítás mellett érkezett, a szülészeti team megfelelő magzati szívműködést és –mozgást igazolt, így az azonnali császármetszést elhalasztották. A betegnél magnézium-szulfát infúzió indult rohamprofilaxisként és esmolol-infúziót is kapott, miután megfelelő analgesia és szedáció mellett is 190/100 Hgmm-es vérnyomást mértek. A natív koponya CT obstruktív hydrocephalust véleményezett, melyet a beteg hemodinamikai stabilitására, a magzat véleményezhető jó állapotára való tekintettel MR-vizsgálattal egészítettek ki, mely egy a harmadik agykamrába boltosuló kolloid cystát igazolt, mely a foramen Monroi elzárásával vezetett kétoldali kamratágulathoz. Kamradraint helyeztek be, majd intraventricularis endoscopia során megszűntették az obstrukciót, a cystán végzett fenesztráció segítségével. A beteg kórházi tartózkodását ARDS kialakulása komplikálta, ami miatt végül korai császármetszés is szükségessé vált, azonban mind a beteg, mind pedig gyermeke néhány héten belül egészségesen otthonába bocsáthatóvá vált és egy év múlva egyikőjüknél sem volt jelen klinikailag jelentős szövődmény. Az eset jól illusztrálja annak fontosságát, hogy a keringésmegállás hátterében az akut koronária-szindrómán kívül más eshetőséget is figyelembe kell venni. A korai agyi képalkotás megfontolandó, amennyiben a keringésmegállás etiológiája nem nyilvánvaló.

Az okok 
A harmadik agykamra kolloid cystái jóindulatú intracranialis térfoglalások, melyek tipikusan a 30-40 éves korosztályban jelentkeznek és az intracranialis tumorok egy igen ritka típusát képzik. A cysták tünetmentesek maradhatnak vagy széles spektrumon mozgó tüneteket is okozhatnak, többek között hányinger-hányást, fejfájást, tudatzavart vagy hirtelen halált. Az esetek döntő többségében a tünetes cysták is jó kimenetellel bírnak. A fenti beteg esetében a szívmegállást valószínűleg a gyors intracranialis nyomásnövekedés kiváltotta átmeneti neurogén „elkábított” myocardium és következményes aritmia okozhatta. A neurogén „elkábított” myocardium a Takotsubo-szindrómához hasonló tünettannal jár, melynek hátterében katekolamin-toxicitás áll, melyet esetünkben a cystával szomszédos hipotalamusz kompressziója válthatott ki. Fontos megjegyezni, hogy a keringésmegállás hátterében az obstruktív hydrocephalusnál jóval gyakoribb neurológiai tényezők a subarachnoid vérzés, egyéb intracranialis vérzés, az epilepsziás roham, valamint az ischaemiás stroke. Neurológiai okra a keringésmegállást megelőző fejfájás, fokális neurológiai tünet vagy görcsroham utalhat, ilyen esetben döntő lehet a mihamarabb elvégzett agyi képalkotás.

Szemlézte: Cséke Balázs dr.

Eredeti közlemény:

Barnicle R, Bracey A, Rosser A, Gordon D. Acute Obstructive Hydrocephalus: An Unexpected Cause of Cardiac Arrest. J Emerg Med. 2024;66(2):139-143. https://doi.org/10.1016/j.jemermed.2023.07.005