Hogyan osztályozzuk az intenzív ellátásra szoruló betegeket?
2020. MÁRCIUS 23.
2020. MÁRCIUS 23.
Szöveg nagyítása:
Újabban számítógépes programok is segíthetik az orvosokat, hogy mikor helyezzenek át intenzív ellátásra betegeket és ott meddig folytassák a kezelésüket, ami jelentős segítség a koronavírus járvány következtében előállt szükséghelyzetben. Miután Olaszországban tömeges igény merült fel a koronavírus fertőzött betegek életmentő intenzív kezelésére, ezt a lehetőséget az USA-ban is figyelembe kell venni. Ezért egy orvosokból és matematikusokból álló kutatócsoport közvetlenül a betegágynál alkalmazható orvosi döntéseket támogató számítógépes programot készített. A program fejlesztői fő célfeladatként a halálozási arány csökkentését jelölték meg. Első lépésként a hagyományos, tapasztalati döntéseket elemezték, majd azokat összevetették az általuk elkészített különböző matematikai modellekkel. Általánosságban megállapítható, hogy a kórházba érkezés sorrendjének elsődleges elve, amelyet Kínában Wuhan tartományban alkalmaztak, nem a legkedvezőbb stratégia a helyzet kezelésére, ráadásul a helyszíni tapasztalatok alapján jelentősen hozzájárult a járvány kezdeti nagyarányú halálozásához. Másfelől az sem elfogadható döntés, hogy üres ágyakat tartsanak fenn a várhatóan beérkező súlyos eseteknek, és közben kevésbé súlyos, de intenzív terápiát igénylő betegek maradjanak megfelelő ellátás nélkül. Ennek azonban a fordított esete is igaz lehet, amennyiben olyan betegek foglalják el napokon keresztül az intenzív ágyakat, akiknek minimális az esélye a felépülésre. Az ilyen esetek kivétel nélkül személyes döntéseket igényelnek a terminális ellátásra való áttérés miatt, amelyekből a szubjektív elemek kiszűrésére csak a matematikai modellek adhatnak segítséget. Másfelől az is jelentős segítség a modellek alkalmazása kapcsán, hogy ilyen módszerrel közelebb lehet hozni egymáshoz az intenzív betegágyak mellett dolgozó orvosok szemléletét és a kórházi menedzsment stratégiai gondolkodását. Mindennek ellenére nagyon is fokozott óvatossággal kell az egész kérdéskört kezelni, ugyanis a koronavírus járvány kapcsán még nem állnak rendelkezésre a betegek túlélési esélyeivel kapcsolatos statisztikai bizonyítékok. Következésképpen pontos halálozási adatok sem számíthatók, amelyek nélkül felelősségteljes matematikai modellek sem készíthetők. Eredeti közlemény: Daley J.: How to Triage Patients Who Need Intensive Care. Scientific American 2020, March, 22. Szemlézte: Balázs Péter dr. A fenti szemlézés tájékoztató jellegű, tudományos eredmények vázlatos bemutatása, a hazai, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban érvényben lévő eljárásrend az alábbi oldalon érhető el: Nemzeti Népegészségügyi Központ: ELJÁRÁSREND A 2020. ÉVBEN AZONOSÍTOTT ÚJ KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATBAN - 2020.03.16.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
A Lancet tanulmánya az eddigi legnagyobb esetszámú és leghosszabb utánkövetésű kohorszvizsgálat, ami kórházi kezelésben részesült Covid-19-ből gyógyulók állapotával foglalkozik, és az extrapulmonalis szervi manifesztációkról is beszámol. A vuhani vizsgálat eredménye szerint a tünetek jelentkezése után fél évvel a kórházból hazabocsátott betegek 76%-a küzd még legalább egy tünettel.
Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.
COVID-19
Habár a legtöbb fogászat bezár a COVID-19 járvány alatt, a sürgősségi betegeket a fogászati klinikák ellátják. Milyen módon védekezhetnek a fogorvosok a fertőzésveszélyben, és hogyan előzhetik meg, hogy esetlegesen fertőzött páciensük révén további betegek fertőződjenek meg?
Egészségpolitika
A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések prevalenciájának és fertőzőképességüknek becslése alapvetően fontos a COVID-19 betegség prevalenciájának és pandemikus potenciáljának megértéséhez. A kínai szerzők a jelentett fertőzések és mobilitási adatok alapján becsülték meg, hogy a fertőzések hány százalékát jelenthették a Wuhanban január 23-án életbe lépett utazási korlátozások előtt, illetve után.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Egészségpolitika
Elkerülhetetlennek látszik az egészségügy összeomlása – vagy már meg is történt?3.
4.
5.
Ideggyógyászati Szemle
Eltűnő fehérállomány-betegség, a leukodystrophiák ritka altípusa az EIF2B5 gén mutációjával
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás