COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

2020. MÁJUS 06.

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

A koronavírus korábbi törzseinek fertőzési útvonalát feltáró vizsgálatok kimutatták, hogy a vírus a szaglóhámon keresztül hatol be a központi idegrendszerbe, és a szaglógumó belsejéből terjednek szét.
Ez azért lehetséges, mert a légutak különböző részei közül az orrhámsejtek termelik a legnagyobb mennyiségben a SARS CoV 2 megkötődésért felelős angiotenzin konvertáló enzimreceptort.

A szaglóérzék csökkenésével eddig csak egy tanulmány foglalkozott COVID 19 vírussal fertőzötteknél. Ebben a szag- és ízzavar előfordulásának gyakoriságát vizsgálták és 34 %-os prevalenciát mutattak ki. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról. Ezért a jelen cikk szerzői elhatározták, hogy megvizsgálják a megváltozott szag- vagy ízérzet gyakorisága mellett a tünetek intenzitását és időzítését enyhe SARS CoV 2 fertőzésben szenvedő betegekben.

A klinikai vizsgálatot Olaszországban végezték 2020. március 19-22. között. A Treviso és Belluno tartományok etikai bizottsága által jóváhagyott vizsgálatban 18 éven felüli felnőtt férfiak és nők vettek részt, akik szóbeli beleegyezésüket adták az interjúk elkészítéséhez. A vizsgálatba olyan betegeket vontak be, akiknek orr-garati és torok mintáinak RNS PCR vizsgálati eredménye SARS CoV 2 pozitivitást mutatott és az enyhe tüneteik miatt otthon kezelték őket.

A mintavételt követő 5-6. napon telefonos interjú során a betegektől demográfiai adatokat gyűjtöttek be és rögzítették az akut légzőrendszeri fertőzés kérdőív (ARTIQ) kérdéseire adott válaszaikat. Ebben a kérdőívben a szimptómákat 0, 1 és 2 számmal értékelték aszerint, hogy volt-e tünete a betegnek egyáltalán (0), kevés tünetet észlelt (1), illetve sokat (2). Továbbá megkérdezték őket, hogy tapasztaltak-e hirtelen változást a szaglás- vagy ízérzékelésben a mintavétel előtti 2 hétben. Ehhez a kínai orr- eredményvizsgálati kérdőívet (SNOT 22) használták, melyben a tünet súlyosságát értékelték a következők szerint: nincs tünet (0), nagyon enyhe (1), enyhe vagy enyhe (2), közepes (3), súlyos (4) vagy olyan rossz, amennyire csak lehet (5). A tünetek prevalenciáját az összes beteg százalékában fejezték ki, és a 95% -os konfidencia intervallumot Clopper Pearson módszerrel számolták ki.

A 374 alkalmas beteg közül 283-nál álltak rendelkezésre elérhetőségi adatok. A megkeresett betegek közül 202 (71,4%) teljesítette a telefonos felmérést. A betegek életkora 20-89 év között változott (medián életkor: 56 év). A betegek 52,0 %-a volt nő. 130 betegnél (64,4%, 95% CI, 57,3% 71,0%) találtak valamilyen megváltozott szaglás- vagy ízérzékelést. A SNOT 22 teszt mediánja 4 (interkvartilis tartomány, 3-5); Összesen 23,8 % ért el 5-ös pontszámot. A megváltozott szag- vagy ízérzetet jelentő 130 beteg közül 45-nél (34,6%) elzáródott orr is jelentkezett. A megfigyelt tünetek közül a gyakoribbak: fáradtság (68,3%), száraz köhögés (60,4%), láz (55,5%), étvágytalanság (54.5 %).

Az összes beteg körében a megváltozott szaglás vagy ízérzékelés megjelenésének ideje más tünetek megjelenéséhez viszonyítva a többi tünet előtt 24 esetben fordult elő (11,9%); ugyanakkor 46 esetben (22,8%); és egyéb tünetek után 54 esetben (26,7%). 6 betegnél (3,0%) a megváltozott szaglás- vagy ízérzet jelentette az egyetlen tünetet. A megváltozott szaglás- vagy ízérzés kissé gyakrabban fordult elő nőknél (105 esetben; 72,4%, 95% CI: 62,8-80,7%), mint a férfiaknál (97 esetben; 55,7%, 95% CI: 45,2-65,8%; P = 0,02).


Összességében megállapítható volt, hogy az enyhe tüneteket mutató betegekben gyakran jelentettek szag- vagy ízváltozást, és gyakran ez volt az elsőként mignyilvánuló tünet.

A szerzők felhívták a figyelmet arra, hogy az eredményeket óvatosan kell értelmezni a vizsgálatok korlátai miatt. Az adatok egyrészt a betegek saját bevallásán alapultak, a mintaelemszám viszonylag kicsi volt és földrajzilag kis területet fedett le, a súlyosabb betegek adatait nem számították bele, és a betegség lefolyására vonatkozó későbbi adatok pedig nem elérhetőek.

Noha a SNOT 22 kérdőívről kimutatták, hogy korrelál a szagfunkció objektív tesztelésével, a betegeknek problémát okozhatott a szagfunkció számszerűsítése. Emiatt objektív teszteket szükséges alkalmazni a további vizsgálatokban. Ha ezek az eredmények általuk megerősítést nyernek, akkor azoknál a betegeknél, akiknél megváltozott íz- vagy szag érzékelést észlelnek, mérlegelni kell a betegek tesztelését és önálló elkülönítésüket.


Szemlézte:
dr. Hollósy Ferenc

Eredeti közlemény:
Alterations in Smell or Taste in Mildly Symptomatic OutpatientsWith SARS-CoV-2 Infection. Published Online: April 22, 2020. doi:10.1001/jama.2020.6771

eLitMed.hu
2020. május 06.


KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.