COVID-19

COVID-19 a fogorvosi praxisban

2020. MÁRCIUS 23.

Habár a legtöbb fogászat bezár a COVID-19 járvány alatt, a sürgősségi betegeket a fogászati klinikák ellátják. Milyen módon védekezhetnek a fogorvosok a fertőzésveszélyben, és hogyan előzhetik meg, hogy esetlegesen fertőzött páciensük révén további betegek fertőződjenek meg?

Az International Journal of Oral Science tanulmányának szerzői a kínai példa alapján mutatják be a legfontosabb teendőket és eszközöket, amiket a fogorvosoknak a járvány idején be kell vetniük: 1. a COVID-19-betegek azonosítása, 2. fokozott kéz-higiéné, 3. személyes védőfelszerelés használata, 4. fertőtlenítő szájöblítés a fogorvosi beavatkozás előtt, 5. kofferdam gumilepedő/dental dam izoláció használata, 6. visszaszívást gátló rendszerrel felszerelt fogászati kézidarabok használata, 7. a klinikai környezet fertőtlenítése, 8. a keletkezett veszélyes hulladék megfelelő kezelése.

Az új-koronavírus (SARS-CoV-2) leggyakoribb fertőzési útvonala a direkt transzmisszió (köhögés, tüsszentés, a fertőzött folyadékcsepp inhalációja) és a kontakt fertőzés (érintkezés a száj, orr és szem mukózus membránjával); a nyál közvetítésével a 2019-nCoV direkt és indirekt módon egyaránt átadható, így a fogorvosi ellátás során keletkező aeroszol a fertőzés továbbadásának bizonyított módja. A fertőzött beteg által generált aeroszol a rendelő felületeire rakódva további betegeket fertőzhet meg, ezért a fertőzöttek kiszűrése, a keletkező aeroszol mennyiségének csökkentése és a klinikai környezet fertőtlenítése (valamint a relatív páratartalom csökkentése) a járvány idején különös fontossággal bír.

1. A fogorvosnak képesnek kell lennie a feltehetően vírusfertőzött betegek azonosítására – az ilyen beteget a fogorvosnak nem szabad ellátnia a rendelőjében, hanem azonnal karanténba kell helyeznie, és értesítenie kell az illetékes infekciókontroll hatóságot. A feltehetően vírusfertőzött betegek kiszűrése érdekében érintésmentes homlokhőmérő használata és kérdőív kitöltetése szükséges (a kérdőívben rá kell kérdezni a következőkre: a páciensnek volt-e láza az elmúlt 14 napban; találkozott-e a páciens az elmúlt 14 napban lázas vagy légúti tünetektől szenvedő beteggel; találkozott-e a páciens az elmúlt időszakban sok ismeretlen emberrel, vett-e részt gyűlésen.

2. A fokozott kéz-higiéné azt jelenti, hogy a fogorvosnak és asszisztensének meg kell mosnia a kezét a beteg megvizsgálása előtt, a fogorvosi beavatkozás előtt, miután megérintette a pácienst, miután nem-fertőtlenített felülethez vagy eszközhöz ért, továbbá miután nyálkahártyához, bőrhöz, testfolyadékhoz ért.

3. Olyan személyes védőfelszerelést kell használni, ami alkalmas a vírus távoltartására, így védőszemüvegen kívül arc-pajzsot is, valamint orvosi sapkát, eldobható szájmaszkot, gumikesztyűt, impermeábilis cipővédőt, sebészi köpeny felett hordott extra eldobható védőruhát.

4. Fertőtlenítő szájöblítés a fogorvosi beavatkozás előtt: a koronavírust a klórhexidin nem öli meg, viszont érzékeny az oxidációra, ezért a páciens számára 1%-os hidrogén-peroxid vagy 0,2%-os povidon ajánlott a fogorvosi beavatkozás előtt szájöblítéshez.

5. A kofferdam gumilepedő/dental dam izoláció használata 70%-kal csökkenti a beavatkozás környezetébe kerülő aeroszol-részecskék számát. Az izoláción kívül extra nagy volumenű elszívást kell alkalmazni a procedúra során, a reguláris szukció mellett.

6. Visszaszívást gátló rendszerrel felszerelt fogászati kézidarabokat kell használni: olyan kézidarabokat, amikben a refluxot gátló billentyűk vannak.

7. A klinikai környezet fertőtlenítése: az ismert szabályok mellett érdemes odafigyelni arra, hogy a felvonót használó páciensek megfelelő módon használják a szájat eltakaró maszkjukat és kerüljék a direkt kontaktust a lift gombjaival.

8. A keletkezett veszélyes hulladék megfelelő kezelése a protokollok szigorú betartásával történjen.

Eredeti közlemény:
Peng X, Xu X, Li Y, Cheng L, Zhou X, Ren B. : Transmission routes of 2019-nCoV and controls in dental practice. Int J Oral Sci. 2020 Mar 3;12(1):9


Szemlézte
Kazai Anita dr.

A WHO ajánlásai
WHO: Country & Technical Guidance - Coronavirus disease (COVID-19)

A fenti szemlézés tájékoztató jellegű, tudományos eredmények vázlatos bemutatása, a hazai, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban érvényben lévő eljárásrend az alábbi oldalon érhető el:
Nemzeti Népegészségügyi Központ: ELJÁRÁSREND A 2020. ÉVBEN AZONOSÍTOTT ÚJ KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATBAN - 2020.03.16.

eLitMed.hu
2020.március 23.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések nagy száma segíti a járvány gyors terjedését

A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések prevalenciájának és fertőzőképességüknek becslése alapvetően fontos a COVID-19 betegség prevalenciájának és pandemikus potenciáljának megértéséhez. A kínai szerzők a jelentett fertőzések és mobilitási adatok alapján becsülték meg, hogy a fertőzések hány százalékát jelenthették a Wuhanban január 23-án életbe lépett utazási korlátozások előtt, illetve után.

Egészségpolitika

Milliók életét mentették a nem-orvosi intézkedések

Klinikum

Covid-19-ből gyógyulók állapota 6 hónappal a kórházból való hazabocsátás után

A Lancet tanulmánya az eddigi legnagyobb esetszámú és leghosszabb utánkövetésű kohorszvizsgálat, ami kórházi kezelésben részesült Covid-19-ből gyógyulók állapotával foglalkozik, és az extrapulmonalis szervi manifesztációkról is beszámol. A vuhani vizsgálat eredménye szerint a tünetek jelentkezése után fél évvel a kórházból hazabocsátott betegek 76%-a küzd még legalább egy tünettel.

Idegtudományok

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás Covid-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.

COVID-19

Az új-koronavírus fertőzés megelőzése egészségügyi dolgozók körében

Hongkong és Szingapúr január végén fedezte fel az első új-koronavírus eseteket, majd az esetek számának gyors növekedését tapasztalták. Betiltották a nagy összejöveteleket, az embereket otthoni munkavégzésre irányították, és ösztönözték a távolságtartást a hétköznapi találkozásokban is

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 01.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
NOV 01.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
MÁRC 01.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
JÚN 01.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
JÚL 01.