COVID-19

A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések nagy száma segíti a járvány gyors terjedését

2020. MÁRCIUS 18.

A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések prevalenciájának és fertőzőképességüknek becslése alapvetően fontos a COVID-19 betegség prevalenciájának és pandemikus potenciáljának megértéséhez. A kínai szerzők a jelentett fertőzések és mobilitási adatok alapján becsülték meg, hogy a fertőzések hány százalékát jelenthették a Wuhanban január 23-án életbe lépett utazási korlátozások előtt, illetve után. Matematikai modellek és szimulációk segítségével kiderült: az utazási korlátozások előtt a fertőzések 86%-át nem dokumentálták; a transzmissziós ráta a nem dokumentált fertőzések esetében a dokumentált esetek 55%-a körül alakult; a dokumentált fertőzések 79%-a esetében kapták el a betegek a fertőzést nem dokumentált fertőzöttektől. A szerzők hangsúlyozzák: a SARS-CoV2 kontrolljához a jelenleg nem dokumentált fertőzések azonosításának és izolálásának nagyfokú növelése szükséges.

A nem dokumentált fertőzések gyakran enyhe lefolyásúak, ezért nem ismerik fel őket, és a lakosság jóval nagyobb százalékát fertőzhetik meg. A szerzők 375 kínai város utazási és megbetegedési adatait felhasználva modellezték a dokumentált/igazolt és nem dokumentált fertőzöttek transzmissziós rátáját az utazási korlátozások előtt, illetve után. A modellalkotás során figyelembe vették a fogékony, illetve a fertőzésnek kitett lakosság számát, a betegség látenciaperiódusának átlagos hosszát, a fertőzés átlagos időtartamát és az enyhébb esetek alacsonyabb transzmissziós rátáját is. Az eredmények a reprodukciós szám tekintetében igazolták az eddigi számításokat: egy fertőzött 2,38 másik személynek adhatja tovább a vírust; a látenciaperiódus átlagosan 3,69 nap, és a tünetek jelentkezése előtt átlagosan 3,48 napig fertőz az illető.

A modellszámítás szerint Kínában az utazási korlátozások előtt, január 10. és 23. között a fertőzéseknek mindössze 14%-át jelentették. Az összes fertőzés 86,2%-a származhatott nem dokumentált fertőző forrástól. A korlátozások (utazási korlátozás, önkéntes karantén, a kontaktok figyelmeztetése) bevezetése és a fertőzést igazoló tesztelés mennyiségének és elérhetőségének nagymértékű növelése után (azaz január 23. után; ez a mérési/modellezési periódus január 24. és február 3. között, illetve január 24. és február 8. között tartott) a transzmissziós ráta a dokumentált esetek között először 0,52-re, majd 0,35-re csökkent, és a korábbi 14% helyett a fertőzések 65%-át dokumentálták.

Az eredmények alátámasztják, hogy a vírusterjedés lassításához a nem súlyosan beteg fertőzöttek azonosításának és izolálásának növelésére van szükség.

Eredeti közlemény:
Science. 2020 Mar 16. pii: eabb3221. doi: 10.1126/science.abb3221. Substantial undocumented infection facilitates the rapid dissemination of novel coronavirus (SARS-CoV2).
Li R, Pei S, Chen B, Song Y, Zhang T, Yang W, Shaman J.


Szemlézte:

dr. Kovács Bence


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

COVID-19 a fogorvosi praxisban

Habár a legtöbb fogászat bezár a COVID-19 járvány alatt, a sürgősségi betegeket a fogászati klinikák ellátják. Milyen módon védekezhetnek a fogorvosok a fertőzésveszélyben, és hogyan előzhetik meg, hogy esetlegesen fertőzött páciensük révén további betegek fertőződjenek meg?

Klinikum

Hogyan kezelik a SARS-CoV-2-fertőzést az USA-ban?

A Science tudományos magazin szerkesztői összefoglalják a legjobb stratégiákat, amikkel az USA-ban az ambuláns, illetve a kórházi ellátás keretein belül gyógyítják a koronavírus-fertőzésben szenvedőket, és felhívják a figyelmet a szegénység súlyos Covid-19 betegséghez vezető szerepére.

Egészségpolitika

Milliók életét mentették a nem-orvosi intézkedések

Klinikum

Covid-19-ből gyógyulók állapota 6 hónappal a kórházból való hazabocsátás után

A Lancet tanulmánya az eddigi legnagyobb esetszámú és leghosszabb utánkövetésű kohorszvizsgálat, ami kórházi kezelésben részesült Covid-19-ből gyógyulók állapotával foglalkozik, és az extrapulmonalis szervi manifesztációkról is beszámol. A vuhani vizsgálat eredménye szerint a tünetek jelentkezése után fél évvel a kórházból hazabocsátott betegek 76%-a küzd még legalább egy tünettel.

Idegtudományok

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás Covid-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.