COVID-19

A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések nagy száma segíti a járvány gyors terjedését

2020. MÁRCIUS 18.

A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések prevalenciájának és fertőzőképességüknek becslése alapvetően fontos a COVID-19 betegség prevalenciájának és pandemikus potenciáljának megértéséhez. A kínai szerzők a jelentett fertőzések és mobilitási adatok alapján becsülték meg, hogy a fertőzések hány százalékát jelenthették a Wuhanban január 23-án életbe lépett utazási korlátozások előtt, illetve után. Matematikai modellek és szimulációk segítségével kiderült: az utazási korlátozások előtt a fertőzések 86%-át nem dokumentálták; a transzmissziós ráta a nem dokumentált fertőzések esetében a dokumentált esetek 55%-a körül alakult; a dokumentált fertőzések 79%-a esetében kapták el a betegek a fertőzést nem dokumentált fertőzöttektől. A szerzők hangsúlyozzák: a SARS-CoV2 kontrolljához a jelenleg nem dokumentált fertőzések azonosításának és izolálásának nagyfokú növelése szükséges.

A nem dokumentált fertőzések gyakran enyhe lefolyásúak, ezért nem ismerik fel őket, és a lakosság jóval nagyobb százalékát fertőzhetik meg. A szerzők 375 kínai város utazási és megbetegedési adatait felhasználva modellezték a dokumentált/igazolt és nem dokumentált fertőzöttek transzmissziós rátáját az utazási korlátozások előtt, illetve után. A modellalkotás során figyelembe vették a fogékony, illetve a fertőzésnek kitett lakosság számát, a betegség látenciaperiódusának átlagos hosszát, a fertőzés átlagos időtartamát és az enyhébb esetek alacsonyabb transzmissziós rátáját is. Az eredmények a reprodukciós szám tekintetében igazolták az eddigi számításokat: egy fertőzött 2,38 másik személynek adhatja tovább a vírust; a látenciaperiódus átlagosan 3,69 nap, és a tünetek jelentkezése előtt átlagosan 3,48 napig fertőz az illető.

A modellszámítás szerint Kínában az utazási korlátozások előtt, január 10. és 23. között a fertőzéseknek mindössze 14%-át jelentették. Az összes fertőzés 86,2%-a származhatott nem dokumentált fertőző forrástól. A korlátozások (utazási korlátozás, önkéntes karantén, a kontaktok figyelmeztetése) bevezetése és a fertőzést igazoló tesztelés mennyiségének és elérhetőségének nagymértékű növelése után (azaz január 23. után; ez a mérési/modellezési periódus január 24. és február 3. között, illetve január 24. és február 8. között tartott) a transzmissziós ráta a dokumentált esetek között először 0,52-re, majd 0,35-re csökkent, és a korábbi 14% helyett a fertőzések 65%-át dokumentálták.

Az eredmények alátámasztják, hogy a vírusterjedés lassításához a nem súlyosan beteg fertőzöttek azonosításának és izolálásának növelésére van szükség.

Eredeti közlemény:
Science. 2020 Mar 16. pii: eabb3221. doi: 10.1126/science.abb3221. Substantial undocumented infection facilitates the rapid dissemination of novel coronavirus (SARS-CoV2).
Li R, Pei S, Chen B, Song Y, Zhang T, Yang W, Shaman J.


Szemlézte:

dr. Kovács Bence


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

COVID-19 a fogorvosi praxisban

Habár a legtöbb fogászat bezár a COVID-19 járvány alatt, a sürgősségi betegeket a fogászati klinikák ellátják. Milyen módon védekezhetnek a fogorvosok a fertőzésveszélyben, és hogyan előzhetik meg, hogy esetlegesen fertőzött páciensük révén további betegek fertőződjenek meg?

COVID-19

Az új-koronavírus fertőzés megelőzése egészségügyi dolgozók körében

Hongkong és Szingapúr január végén fedezte fel az első új-koronavírus eseteket, majd az esetek számának gyors növekedését tapasztalták. Betiltották a nagy összejöveteleket, az embereket otthoni munkavégzésre irányították, és ösztönözték a távolságtartást a hétköznapi találkozásokban is

COVID-19

COVID-19: védjük az egészségügyi dolgozókat!

Szerkesztőségi közleményben hívja fel a figyelmet az egészségügyi dolgozók védelmének fontosságára a The Lancet legutóbbi száma.

COVID-19

Az aneszteziológiai és intenzív ellátás kihívásai a COVID-19 fertőzéssel kapcsolatosan -gyakorlati szempontú ajánlás

A Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság 2020.03.18.-án jelentette meg a COVID-19-ben szenvedő betegek ellátását tárgyaló szakmai ajánlását. Az eltelt 5 nap alatt több, mint 5-szörösére növekedett a bizonyítottan új-koronavírussal fertőzött páciensek száma, akik között növekvő számban vannak az intenzív ellátásra, lélegeztetésre szoruló, a súlyos társbetegségek miatt kezelendő betegek. A betegellátás különös szempontjait mutatja, hogy a 19 oldalas dokumentumból 14 oldal az infekciókontrollal, a személyi védelmi eszközök használatával foglalkozik. Mindenki számára fontos, a mindennapi gyakorlatban hasznos útmutatásokat tartalmaz az ajánlás.

Egészségpolitika

Tolsztoj bölcsessége - videointerjú Józan Péterrel

"A gróf úr sokáig fog élni, mert sok jót evett életében" - mondja a muzsik Lev Tolsztoj Háború és béke című nagyregényében.