Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 13

Nővér

2024. JÚLIUS 01.

Szeptikus állapot felismerése atípusos tünetekkel jelentkező, hemodinamikailag stabil betegek esetében

MÁTÉ-PÓHR Kitti, HANESS János, PRUGBERGER József, KÖCSE Tamás, KOVÁCS István, PAKAI Annamária

Az oxiológiai ellátás során a tünetszegény, hemodinamikailag stabil, szeptikus állapo­tú, idős betegek előfordulása jelentős. Riasztó tünetek hiányában a kórkép felismerése nehéz. Vizsgálatunk célja ezen betegek előfordulásának, szociodemográfiai jellemzőinek, triázs­kateg­ó­riájának, diszpozíciójának, laktátszintjének a vizsgálata.

Kutatásunk kvantitatív, retrospektív dokumentumelemzés. Mintacsoportunk a 2024. január 1. és 2024. február 29. között, szepszissel kezelt, 65. életévüket betöltött, atípusos tüneteket mutató betegekből állt (n=103).

A septicaemia, k.m.n. BNO-kóddal diagnosztizált betegek 44,23%-a idős, kardio­res­piratorikusan stabil, tünetszegény vagy atípusos tüneteket produkáló szepszisben szenvedett. A szociális intézmények lakói szignifikánsan nagyobb arányban vesztették életüket a szepszis következtében, mint a saját, állandó lakcímmel rendelkező betegek (p=0,004). A NEWS-pontszámok alapján újragenerált triázskategóriák csoportja szignifikánsan alacsonyabb volt (p=0,000).

Az időskori, tünetszegény szepszis egy magas mortalitással járó kórfolyamat. Felismerése gyakran okoz nehézséget. Egy egységes ellátási protokoll kidolgozása hasznos lehet; nagymértékben csökkenthetné az ellátási időt és növelhetné a túlélési arányt.

Nővér

2023. FEBRUÁR 28.

Gyermekkorban jelentkező mellkasi fájdalom vizsgálata a sürgősségi triázsban

FAZEKAS Péter

Cél a triázsvizsgálat szabályainak finomítása, követésének segítése gyermekkori mellkasi fájdalom esetén, a témában kevésbé gyakorlott triázsápolók számára.

A statisztikai vizsgálat egy két évet lefedő időszakban érkező betegek dokumentációja alapján készült. A kiértékelés alapvető statisztikai paraméterek vizsgálatával, illetve nemparametrikus Mann–Whitney- és Kruskal–Wallis-próbákkal történt.

Iskolaszünetben jelentkező mellkasi fájdalom hátterében a legritkább a pszichés tényező (14,5%), az év többi részében közel kétszer gyakoribb (28,7%). A pulzusszám eltérése nem függött az állapot súlyosságától. MSTR-ajánlás alapján T1 kategóriába sorolandó gyermekek közül 25 esetből 2 esetében volt súlyos a beteg állapota. A jó állapotú gyermekek 30%-ánál enyhén, 10%-ánál súlyosan/kritikusan eltért a szívfrekvencia. A vérnyomáseltérés szignifikánsan nem függött össze semmilyen mért paraméterrel.

Már a triázs során javaslok figyelmet fordítani a kórházi megjelenés idejére, fontos a pulzuseltérés, de az MSTR-ajánlás pontos követése fennakadásokat okozhat a rendszerben. A vérnyomásmérés hasznos, amennyiben a megfelelő méretű eszköz rendelkezésre áll, és az ellátást nem hátráltatja.

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

VI. szekció - Jó gyakorlatok az egészségügyi szakellátásban I.

Tartalom:

  • Így óvjuk a jövő nemzedékét, avagy jó gyakorlat a koraszülöttek ápolásában
  • Ápolunk, oktatunk, rehabilitálunk
  • Digitalizáció hatásai a betegelégedettségre a sürgősségi betegellátó osztályon, szakápolói szempontból
  • „Le a hosszú ruhával!” Élni és létezni ekcémásan!
  • Gluténszűrés 6 éves gyermekpopuláció körében Szombathely városában 2014–2021. évben
  • A kihűlt beteg felmelegítése és ellátása ápolói szemmel
  • Betegedukációs program kidolgozása a garat-gégetumoros betegek utógondozásában

  • Hivatásunk

    2022. AUGUSZTUS 28.

    I. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban I.

    Tartalom:

  • Covid-19-fertőzött vagy gyanús páciensek sürgősségi szemmel
  • Gondolatok a Covid-19-fertőzött beteg újraélesztéséről a légúti sürgősségin
  • Covid-19-pandémia során kialakított betegutak a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Sürgősségi
  • Orvostani Tanszék Sürgősségi Betegellátó Osztályán
  • Korai ritmuszavar detekció a Covidjárvány alatt
  • A 17. beteg Magyarországon, avagy a post-Covid ellátás kezdete a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kórház és Jósa András Oktatókórházban
  • Egy a cél, egy a harc! – avagy az összehangolt teammunka jelentősége a Covid intenzív osztályon
  • A gyermekellátás és színterei a Covid-járvány idején

  • Ideggyógyászati Szemle

    2021. NOVEMBER 30.

    A Covid-19 betegség, a tápláltsági állapot és a dysphagia összefüggései, kiemelten a stroke-betegek esetében

    KOVÁCS Andrea, SZABÓ Pál Tamás, FOLYOVICH András

    A Covid-19 betegséget okozó új koronavírus, a SARS-CoV-2, súlyos akut respirációs distressz szindrómához vezethet (ARDS), komoly kihívás elé állítva az egészségügyi ellátórendszert, kiemelten az intenzív terápiás ellátást. Az általában magas életkorú és számtalan társbeteg­ség­gel küzdő neurológiai betegek kiemelten veszélyeztetettek az új koronavírus állapotukra és táplálkozási képességükre gyakorolt hatása révén. A stroke vezető helyen áll a beteg­ség morbiditási és mortalitási adatai alapján, így a Covid-19 betegség és a heveny agyi érkatasztrófa miatt bekövetkezett dysphagiára és annak szövődményeire is kiemelt figyelem irányul. A stroke akut szakaszában a betegek 30–50%-a szenved nyelészavarban, mely 6 hónappal később is még 10%-os prevalenciát mutat. A dysphagia következtében csökkent vagy elégtelen folyadék- és tápanyagfelvétel, kiegészülve az inaktivitással, malnutritióhoz és sarcopeniához vezet, mely rontja az általános állapotot, kimenetelt és a rehabilitáció hatásfokát. A nyelészavar szűrése és korai felismerése az alapja a személyre szabott és időben elkezdett táplálásterápiás stratégia kialakításának. A táplálásterápiának kiemelt szerepe van a Covid-19 betegség következtében gyakori intenzív terápiás ellátásban, növeli a gyógyulási esélyeket és csökkenti az intenzív osztályon tartózkodás hosszát és a mortalitást. Ez különösen igaz a prolongált lélegeztetésre szoruló, kritikus állapotú betegek esetében. Az igazolt Covid-19-betegek esetében a dysphagia szűrésének, az ágy melletti felmérésnek és műszeres vizsgálatnak, majd a nyelés rehabilitációjának kiemelt jelentősége van. A stroke lehet a Covid-19-fertőzés szövődménye is. A cerebrovascularis betegek ellátása is alkal­maz­kodott a pandémiához, a „triázsolás” rendszerszintűvé vált, és új megvilágításba került a stroke-betegek dysphagiaszűrése és az arra adaptált táplálásterápia egyaránt.

    Hírvilág

    2021. AUGUSZTUS 27.

    Jobban értjük az orvosunkat, mint 6 éve: javult a magyarok általános egészségértése

    Október 3-ig lehet pályázni az idei Nekem Szól! Egészségértés Díjra Budapest, 2021. augusztus 25. – Az elmúlt 6 évben javult a magyarok egészségértése, emelkedett azoknak a száma, akik könnyebben megtalálják és jobban értik az egészséggel kapcsolatos információkat – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) országos reprezentatív felméréséből. Amellett, hogy a koronavírus-járvány miatt többet és tudatosabban foglalkoztak az emberek egészségügyi kérdésekkel, a fejlődést segíti, hogy évről évre több az egészségértés javítását célzó kezdeményezés. A hiteles és közérthető egészségügyi tájékoztatást szolgáló projekteket támogatja a 2 millió forint összdíjazású Nekem Szól! Egészségértés Díj pályázata is, amelyre idén október 3-ig lehet jelentkezni a nekemszol.hu weboldalon.

    Hivatásunk

    2021. JÚLIUS 05.

    Emberség, humor és kifogyhatatlan energia

    KUN J. Viktória

    „Nem éreztem még soha, hogy nem megy, hogy a padlóra kerülnék. A tragédiákat is kell és tudom kezelni, mert ott az élet vége. Emberség és nagyon sok energia az, ami bennem van, visz mindig előre” – vallja Zelenyák Brigitta, az Uzsoki Utcai Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályának osztályvezető ápolója, 2020-ban „Az év kiváló szakdolgozója”. Részt vett a hazai triázsrendszer felépítésében, elterjesztésében, oktatja és minden nap a gyakorlatban is bizonyítja, hogy a sürgősségi ellátás csakis így tud működni.

    Hírvilág

    2021. JANUÁR 25.

    ELTE: Életvégi döntések járvány idején

    Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 2021.január 29.-én online konferenciát szervez Életvégi döntések járvány idején címmel.

    Hírvilág

    2019. NOVEMBER 12.

    2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

    Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be.

    Egészségpolitika

    2019. MÁJUS 27.

    Május 27. a Sürgősségi Orvostan Napja

    A szolidaritás hetén, a Nemzetközi Gyermeknapot követően egy újabb jeles nemzetközi napot jegyezhetünk Európában: ez május 27-e, a Sürgősségi Orvostan Napja. Idén egy új szokás születésének lehetünk tanúi.