Hírvilág

Jobban értjük az orvosunkat, mint 6 éve: javult a magyarok általános egészségértése

2021. AUGUSZTUS 27.

Október 3-ig lehet pályázni az idei Nekem Szól! Egészségértés Díjra

Budapest, 2021. augusztus 25. – Az elmúlt 6 évben javult a magyarok egészségértése, emelkedett azoknak a száma, akik könnyebben megtalálják és jobban értik az egészséggel kapcsolatos információkat – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) országos reprezentatív felméréséből. Amellett, hogy a koronavírus-járvány miatt többet és tudatosabban foglalkoztak az emberek egészségügyi kérdésekkel, a fejlődést segíti, hogy évről évre több az egészségértés javítását célzó kezdeményezés. A hiteles és közérthető egészségügyi tájékoztatást szolgáló projekteket támogatja a 2 millió forint összdíjazású Nekem Szól! Egészségértés Díj pályázata is, amelyre idén október 3-ig lehet jelentkezni a nekemszol.hu weboldalon.

Az elmúlt 6 évben egyértelmű fejlődést mutatott a magyarok egészségértése a legtöbb területen: többen állítják, hogy könnyebben találnak egészségügyi információt, jobban értik őket és magabiztosabban döntenek is ezek alapján. A jó egészségértés pedig minden szereplő számára értéket teremt: kihat saját egészségi állapotunkra, hiszen akinek jobb az egészségértése, az több egészségben eltöltött életévre számíthat, ezáltal tehermentesíti az egészségügyi ellátórendszert is.

Mint azt dr. Holchacker Péter, az országos reprezentatív kutatást végző Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója elmondta: a magyarok egészségértésének fejlődése bizakodásra ad okot, és megerősíti, hogy az ezt segítő kezdeményezéseknek van kimutatható társadalmi hatása. Miközben az elmúlt években némileg javult Magyarország Európai Unión belüli helyezése az egészségben eltöltött életévek számát tekintve, fontos lenne elérni az EU-s átlagot, ezért a Nekem Szól! Egészségértés Díj fókuszában 2021-ben az egészség élethosszon át tartó megőrzése, az erre való törekvés áll.

A Nekem Szól! Egészségértés Díj pályázat zsűritagjai 2021-ben

  • Zsűrielnök: Endrei Judit, a Kor-határtalanul program alapítója, médiaszemélyiség
  • Salamon Adrienn, az „Együtt Könnyebb” Női Egészségért Alapítvány elnöke, a Nekem Szól! Egészségértés Díj korábbi nyertese
  • Dr. Kókai-Nagy Ákos, az AIPM elnöke


  • Könnyebben találunk egészségügyi információt
    Az AIPM 2015-ben és 2021-ben elvégzett, országos felméréséből kiderül, hogy a magyarok ma magabiztosabban találnak információt az őket érintő betegségek tüneteiről, mint 6 évvel ezelőtt. Amíg 2015-ben 30 százalék állította, hogy „nagyon könnyű” ilyen információt szerezni, 2021-ben 45 százalékra emelkedett az így válaszolók aránya.



    Az idei kutatás aktuális témákat is vizsgált: jól mutatja a koronavírus-járványt követő információs dömping hatását, hogy a válaszadók 92 százaléka szerint inkább könnyű vagy nagyon könnyű információt találni a koronavírus-fertőzés tüneteiről és kezelési lehetőségeiről, és hasonló arányban gondolják a magyarok, hogy értik is a védekezési lehetőségeket.

    Az eredmények ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy 10 százalék felett van azoknak az aránya, akiknek a betegségükhöz kapcsolódó egészségügyi információk megszerzése nehézséget okoz, és a válaszadóknak közel 20 százaléka jelezte, hogy nehéz megértenie az élelmiszerek csomagolásán olvasható információkat.

    Általános tendencia, hogy az egészségértés szintje alacsonyabb a kisebb településen élők és alacsonyabb iskolai végzettségűek körében, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a témával kapcsolatos ismeretterjesztés különösen ezeknek a csoportoknak a számára kiemelten fontos.

    Jobban értjük az orvosunkat
    A magyarok többsége szerint könnyű megértenie, amit az orvosa mond, és a 6 évvel ezelőttihez képest 19-ről 6 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik számára ez nehézséget okoz. Szintén többen állítják, hogy könnyű megítélni a különféle kezelési lehetőségek előnyeit és hátrányait, valamint felhasználni az orvostól kapott egészségügyi információkat a betegséggel kapcsolatos döntések meghozatalához.



    Többen értik, miért van szükség védőoltásokra
    Kiugró növekedést mutat a védőoltásokkal kapcsolatos egészségértés, ami nagy valószínűséggel a 2020 elején kitört koronavírus-járványnak, és így a téma előtérbe kerülésének köszönhető. Miközben 2015-ben még a 20 százalékot is meghaladta azoknak az aránya, akiknek nehézséget okozott megérteni, hogy miért van szüksége védőoltásokra, addig 2021-re az arányuk 4 százalékra csökkent. Az AIPM elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy ez nem a vakcinák támogatottságát jelenti, mindössze arra utal, hogy a témával kapcsolatba kerülve többen értik a jelentőségüket. Jól mutatja ezt, hogy konkrét döntési helyzetben kevésbé magabiztosak a válaszadók: így például 17 százaléknak nehézséget okoz dönteni arról, hogy beadassa-e magának a koronavírus elleni oltást.



    Nekem Szól! Egészségértés Díj – Fókuszban az „Élethosszig tartó egészség”
    Az AIPM kutatásának eredményei rámutatnak, hogy a hazai egészségértés szintje fejleszthető, és ebben a tájékoztató tevékenységnek fontos szerepe van. A 2021-ben már hatodik alkalommal, idén „Élethosszig egészség” fókusszal meghirdetett 2 millió forint összdíjazású Nekem Szól! Egészségértés Díjra október 3. éjfélig várják a jelentkezéseket a nekemszol.hu weboldalon.

    Endrei Judit zsűrielnök, az 50 év feletti korosztály egészségmegőrzését támogató Kor-Határtalanul Program megálmodója szerint kiemelten fontos, hogy támogassuk, informáljuk e korosztály tagjait, hiszen ma Magyarországon mintegy 4 millió ötven feletti férfi és nő él.

    Mint azt Salamon Adrienn, az „Együtt Könnyebb” Női Egészségért Alapítvány elnöke és a zsűri tagja kiemelte: „Magyarországon a KSH előrejelzése szerint 2030-ra minden negyedik ember 65 évnél idősebb lesz, az idősek pedig csökkent védekezőképességük miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve, esetükben gyakoribbak, súlyosabb lefolyásúak és magasabb halálozási aránnyal járnak a betegségek. Ezt felismerve nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, már egészen fiatal kortól.”



    A Nekem Szól! Egészségértés Díj pályázat kategóriái 2021-ben:
  • Egészségügyi intézmények és egészségügyi szakemberek
  • Társadalmi szervezetek, egyéb állami és gazdálkodó szervezetek és szakembereik, média és kommunikációs ipar szereplői, valamint az egészségipar szereplői

  • A korábbi évekhez hasonlóan a pályázatokat a honlapon keresztül küldhetik be a jelentkezők, ahol a zsűri által kiválasztott legjobb 10 pályaműről a közönség is szavazhat. A pályázattal kapcsolatos friss hírek a facebook.com/nekemszol oldalon is elérhetőek.


    Miért érdemes pályázni? A zsűri tagjaival és korábbi nyertesekkel készült alábbi videókból kiderül:
  • Nekem Szól! Egészségértés Díj 2021 – Pályázzon Ön is!
  • Demencia Program – Szentendrei Skanzen
  • Dr. Erlaky Hajna csecsemő-gyermekgyógyász szakorvos / Biztos Kezek alapellátó Gyermekorvosok Társasága
  • Baji Anikó sürgősségi triázs – Akut Szakasz


  • Forrás:
    AIPM Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete

    HOZZÁSZÓLÁSOK

    0 hozzászólás

    A rovat további cikkei

    Hírvilág

    Mennyit ér a vesém?

    A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

    Hírvilág

    Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

    Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

    Hírvilág

    Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

    A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

    Hírvilág

    Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

    TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

    Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

    Hírvilág

    Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

    Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

    Kapcsolódó anyagok

    COVID-19

    Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

    A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

    COVID-19

    A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

    A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

    Hírvilág

    Mennyit ér a vesém?

    A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

    Gondolat

    Münchhausen báró és az ő szindrómája

    Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

    COVID-19

    Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

    Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.