FAZEKAS Péter 1
Szöveg nagyítása:
Cél a triázsvizsgálat szabályainak finomítása, követésének segítése gyermekkori mellkasi fájdalom esetén, a témában kevésbé gyakorlott triázsápolók számára.
A statisztikai vizsgálat egy két évet lefedő időszakban érkező betegek dokumentációja alapján készült. A kiértékelés alapvető statisztikai paraméterek vizsgálatával, illetve nemparametrikus Mann–Whitney- és Kruskal–Wallis-próbákkal történt.
Iskolaszünetben jelentkező mellkasi fájdalom hátterében a legritkább a pszichés tényező (14,5%), az év többi részében közel kétszer gyakoribb (28,7%). A pulzusszám eltérése nem függött az állapot súlyosságától. MSTR-ajánlás alapján T1 kategóriába sorolandó gyermekek közül 25 esetből 2 esetében volt súlyos a beteg állapota. A jó állapotú gyermekek 30%-ánál enyhén, 10%-ánál súlyosan/kritikusan eltért a szívfrekvencia. A vérnyomáseltérés szignifikánsan nem függött össze semmilyen mért paraméterrel.
Már a triázs során javaslok figyelmet fordítani a kórházi megjelenés idejére, fontos a pulzuseltérés, de az MSTR-ajánlás pontos követése fennakadásokat okozhat a rendszerben. A vérnyomásmérés hasznos, amennyiben a megfelelő méretű eszköz rendelkezésre áll, és az ellátást nem hátráltatja.
Hosszú és egyenetlen volt az út az egyszerű fájdalomcsillapítási eszközöktől kezdődően a mai modern, komputervezérelt aneszteziológiai altató- és lélegeztetőgépekig. Mérföldkőnek számított az érzéstelenítés történetében, amikor Morton 1846. október 16-án először mutatta be Bostonban az éternarkózist. A fájdalom rövid ideig tartó csillapításával fokozatosan lehetővé vált a betegek műtéti gyógyítása, ezáltal a sebészet kiteljesedése következett be. Sokáig volt az inhalációs narkózis az egyetlen módja a fájdalomcsillapításnak, majd a technika fejlődésével új korszak kezdődött a sebészet és az aneszteziológia területén.
A kutatás célja felmérni a laikusok és egészségügyi dolgozók attitűdjét a koronavírus elleni védőoltásokkal kapcsolatban, megkeresni a két csoport közötti hasonlóságokat, különbözőségeket.
Az online felmérés egy saját készítésű kérdőívvel történt 2022. október–november hónapokban, nem véletlenszerű mintavételi módszerrel, egyszerűen elérhető alanyokra támaszkodó mintavételi eljárással. Az adatfeldolgozás és adatelemzés IBM SPSS 20.6 statisztikai programmal, leíró statisztikai módszerrel, valamint χ2 és Mann–Whitney-próbákkal, Fisher-féle egzakt teszttel történt (p<0,05). Összesen 1041 értékelhető válasz érkezett.
Három vagy annál több Covid elleni oltással rendelkezik az egészségügyi szakemberek 77,9%-a, a laikusok 45,9%-a. Az egészségügyi dolgozók szerint az oltás a leghatásosabb védekezés a koronavírus ellen, azonban közülük többen tapasztaltak mellékhatásokat az oltások után, és lelkileg jobban megviselte őket az oltakozás, mint a laikusokat. A laikusok bizalmatlanok, veszélyesebbnek tartják az oltásokat és több negatív hatást tulajdonítanak neki, mint az egészségügyi dolgozók. A legtöbb egészségügyi dolgozó a szakemberektől, míg a laikusok inkább az internetes hírportálokról, közösségi médiából szerzik az információkat. Többségében a nyugati vakcinák elfogadása jellemző a válaszadók körében, azonban a WHO védőoltás elfogadására való hajlandóság stációinak vizsgálata alapján megállapítható, hogy mindkét válaszadói csoportot a szakirodalmi arányokhoz képest elutasító attitűd jellemzi a koronavírus elleni oltással kapcsolatban.
A laikusok félelmeit, negatív attitűdjét csak a jól informált egészségügyi dolgozók tudják csökkenteni, ezért fontos az egészségügyi szakember hiteles informálása a védőoltásokról.
Tanulmányunk célja a Covid-19-járvány során a Nemzeti Népegészségügyi Központ mobil mintavételezésének, a „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program szűrőbuszainak statikus pontként történő megvalósítási folyamatának, illetve területi és időbeni igénybevételi gyakoriságának, eredményeinek bemutatása.
Retrospektív elemzésünk Budapesten és Pest megyében 2020. november 12. és 2022. április 18. között a szűrőbuszokon végzett Covid-19-mintavételi leleteinek értékelésével valósult meg (N=164 576). A kapott adatok feldolgozásához leíró statisztikai módszereket alkalmaztunk.
A teszteléseket legtöbb esetben a páciens személygépjárműjében végeztük el, ami csökkentette az infektálódás kockázatát, illetve a szűrőponton való gyors áthaladás szavatolta a munka biztonságát és gördülékenységét is. A mintavételezések során az AbottTM, a Clintest®, valamint a VivaDiagTM rapid tesztjeit használtuk, negatív eredmény esetén újabb nasopharingealis mintavétel történt RT-PCR elvégzése céljából. Naponta átlagosan 504 mintavétel valósult meg, amelynek átlagosan közel egyharmada (31,41%) mutatott pozitivitást.
A szűrőbuszok előnye a nagyszámú tesztek elvégzésének lehetőségében, a mozgathatóságban, a mindenki számára könnyen megközelíthető pontokra való kihelyezésben, valamint a fertőződés kockázatának csökkentésében mutatkozott meg. A tömeges tesztelések statikus pontokon való lebonyolítása hatékonynak bizonyult, amely folyamatot a jövőben is alkalmazhatunk, ha arra szükség lesz.
Az oxiológiai ellátás során a tünetszegény, hemodinamikailag stabil, szeptikus állapotú, idős betegek előfordulása jelentős. Riasztó tünetek hiányában a kórkép felismerése nehéz. Vizsgálatunk célja ezen betegek előfordulásának, szociodemográfiai jellemzőinek, triázskategóriájának, diszpozíciójának, laktátszintjének a vizsgálata.
Kutatásunk kvantitatív, retrospektív dokumentumelemzés. Mintacsoportunk a 2024. január 1. és 2024. február 29. között, szepszissel kezelt, 65. életévüket betöltött, atípusos tüneteket mutató betegekből állt (n=103).
A septicaemia, k.m.n. BNO-kóddal diagnosztizált betegek 44,23%-a idős, kardiorespiratorikusan stabil, tünetszegény vagy atípusos tüneteket produkáló szepszisben szenvedett. A szociális intézmények lakói szignifikánsan nagyobb arányban vesztették életüket a szepszis következtében, mint a saját, állandó lakcímmel rendelkező betegek (p=0,004). A NEWS-pontszámok alapján újragenerált triázskategóriák csoportja szignifikánsan alacsonyabb volt (p=0,000).
Az időskori, tünetszegény szepszis egy magas mortalitással járó kórfolyamat. Felismerése gyakran okoz nehézséget. Egy egységes ellátási protokoll kidolgozása hasznos lehet; nagymértékben csökkenthetné az ellátási időt és növelhetné a túlélési arányt.
Lege Artis Medicinae
Kapócs Gábor a LAM főszerkesztőjeként beszélgetett a MOK újonnan megválasztott és a minap leköszönt elnökével az előző ciklus tapasztalatairól és a MOK új vezetése előtt álló új kihívásokról, a kitűzött célokról.
Ideggyógyászati Szemle
A fájdalomkutatás leggyakrabban tanulmányozott aspektusa klinikai vizsgálatokban a fájdalomintenzitás. Ennek mérése az ágyéki gerincbeteg populációban legtöbb esetben a numerikus skála és a vizuális analóg skála (VAS) segítségével történik. A betegek általános életminősége és a skálák közötti kapcsolat kiszámításával meghatározzuk a klinikailag relevánsabb információval rendelkező mérőeszközt.
Huntington-kórban szenvedők és az őket gondozók életminőségének vizsgálata, amelynek során különösen nagy hangsúlyt kap a család. Célunk volt továbbá felmérni, mennyire lennének nyitottak a családok olyan, egyetemi végzettségű ápolók által nyújtott szolgáltatásra, amely segít a betegutak rövidítésében, illetve a mindennapi problémáik megoldásában.
Agyi képalkotás diagnosztikus pontossága hirtelen kezdetű szédüléssel jelentkező betegek esetében
I. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban I.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet
