Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Az agyi neuronhálózatok szerepe a dementiák kialakulásában: vizsgálati módszereink az optogenetikától a mesterséges intelligenciáig

HANGYA Balázs

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Rendszer-Neurobiológia Ku­tatócsoportjában a fő célkitűzésünk a kognitív folyamatok agyi mechanizmusainak jobb megértése. A tanulás, memória, figyelem és döntéshozás idegrendszeri alapjait nemcsak normális körülmények között, hanem kóros állapotokban is vizsgáljuk, különös tekintettel a neurodegeneratív dementiákra, mint az Alzheimer- és a Par­kinson-kór. 

HUN 2023;33(12)

PharmaPraxis

2023. NOVEMBER 27.

A tartós metforminalkalmazás B12-vitamin-hiányt indukál

VARGA László

A 2-es típusú diabetes mellitus komplex, krónikus betegség, és ennek megfelelően a kezelése is szükségszerűen multifaktoriális. Jellemzően magában foglal életmódváltásra ösztönző (étkezés, fizikai aktivitás) és – ha ezek nem vezetnek eredményre, akkor – farmakológiai beavatkozást is.

HUN

Ökológia

2023. AUGUSZTUS 09.

Az ételallergiák és a környezetünk összefüggései

Az IgE-mediált ételallergiák a világ sok részén növekvő közegészségügyi problémát jelentenek. Bár létrejöttüket öröklődő genetikai háttér is befolyásolja, olyan rövid idő alatt váltak sokkal gyakoribbá, hogy ennek hátterében más okoknak is meg kell húzódniuk. Ilyen a környezetünk kérdése.

HUN

Ökológia

2023. JANUÁR 02.

Mi közük a talajok mikrobáinak az emberi egészséghez?

Valószínűleg sokkal több, mint általában gondolnánk – állapítják meg a Nature Reviews Microbiology szaklap hasábjain megjelent tanulmány, a Soil microbiomes and one health szerzői. Az „Egy Egészség” (»One Health«) megközelítés mentén mutatják be, hogy milyen alapvetően függ össze a talajok, növények, állatok és emberek egészsége a talajmikrobiomon keresztül.

HUN

Ökológia

2022. DECEMBER 02.

Új keretrendszer segítheti a biodiverzitás és az emberi egészség összetett kapcsolatának jobb megértését

Az emberi egészség különféle kapcsolatok sokaságán keresztül szorosan összefügg a biodiverzitással. Az Environment International szakfolyóiratban publikált, Pathways linking biodiversity to human health: A conceptual framework című tanulmány egy olyan átfogó keretrendszer létrehozását célozta meg, amely segíti ezen összetett kapcsolatok rendszerbe foglalását és megértését.

HUN

Ökológia

2022. OKTÓBER 01.

A mikroműanyagok lehetséges hatásai az emberi egészségre

Modellélőlények vizsgálatából arra lehet következtetni, hogy a mikroműanyagok számos módon árthatnak az ezeket elfogyasztó élőlénynek: fizikai jelenlétükkel (dörzsölő hatásuk gyulladáshoz, oxidatív stresszhez, citotoxicitáshoz vezethet); kémiai jellegű hatásaikkal (adalékanyagaik vagy a környezetből hozzájuk kapcsolódó, reproduktív és fejlődési problémákat okozó, valamint immunválaszt kiváltó kémiai anyagok), illetve a hozzájuk kapcsolódó mikrobiális közösségek által (fertőzést, béldiszbiózist okozó patogének szervezetbe kerülése, illetve antibiotikum-rezisztens baktériumok létrejötte).

HUN

Ökológia

2022. SZEPTEMBER 07.

A környezet, az emberi mikrobióta és az immunrendszer

Nem kérdés, hogy a baktériumok – és más mikroorganizmusok – rendkívül fontosak az emberi egészség szempontjából. Az azonban, hogy a természeti környezettel és annak egyes elemeivel való érintkezés pontosan hogyan befolyásolja a mikrobiótánkat és ezzel az egészségünket, kevéssé ismert. A Science of the Total Environment című szaklapban megjelent tanulmány, az Interplay between natural environment, human microbiota and immune system: A scoping review of interventions and future perspectives towards allergy prevention szerzői felkutatták és áttekintették azokat a tudományos publikációkat, amelyek ezzel kapcsolatban különféle kísérleti beavatkozások hatásait vizsgálták.

HUN

Ökológia

2022. AUGUSZTUS 31.

Antibiotikum-rezisztencia a környezetben

Az antibiotikum-rezisztencia globális egészségügyi kihívássá vált. Bár számos akadály nehezíti a baktériumok és gének áramlását, újra és újra megjelennek az adott fajokra korábban nem jellemző rezisztenciagének, ezzel megnehezítve a baktériumokkal összefüggő megbetegedések megelőzését és kezelését. Az Antibiotic resistance in the environment című, a Nature Reviews Microbiology szaklapban megjelent cikkükben a szerzők az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának hátteréről, e probléma nyomon követésének és kezelésének lehetőségeiről összegezték a rendelkezésre álló ismereteket.

HUN

Ökológia

2022. ÁPRILIS 26.

Bőrünk mikrobiomja és a környezet, amiben élünk

Az emberi mikrobiom, különösen a testfelszín mikrobaközössége és a környezet milyensége erősen összefügg. Egy az American Journal of Clinical Dermatology szaklapban megjelent cikk, a Skin Microbiome and its Interplay with the Environment szerzői néhány mikrobiommal kapcsolatos kutatás főbb eredményeit összegzik. A szekvenálás, a bioinformatika és az analatika terén zajló előrelépések lehetővé teszik, hogy nagyobb részletességgel tárjuk fel teljes mikrobaközösségek struktúráját, működését és összefüggéseit. A környezeti és orvosi mikrobiológia határain átívelő multidiszciplináris megközelítések nagyban segítik a különféle mikrobaközösségek viszonyainak alaposabb feltárását. A mikrobiális ökológia kihívásainak egyike a gazdákhoz kapcsolódó mikrobák filogenetikai diverzitásának összekapcsolása azok közösségekben betöltött funkcionális szerepével.

HUN

Egészségpolitika

2022. JANUÁR 28.

A D- és K2-vitamin az immunrendszer létfontosságú támogatói

KUN J. Viktória

Az elmúlt másfél évünk a Covid-járványról szólt, és tudósok a világ minden táján kutatják a betegség súlyosságának hátterében álló okokat és a megoldási lehetőségeket. Idén ősszel hozták nyilvánosságra azokat a legfrissebb kutatási eredményeket, amelyek már a világjárvánnyal összefüggésben készültek és kiderült: a K2-vitamin a D-vitaminnal együtt nélkülözhetetlen az egészséges immunrendszerhez, és hiánya egyértelmű összefüggést mutat a Covid-19 megbetegedések kimenetelének súlyosságával. Tudjuk, hogy az oltás a Covid-19 elleni leghatékonyabb fegyverünk, ahogy azt is, hogy a krónikus betegségek a legnagyobb rizikófaktorai a súlyos, akár végzetes kimenetelének. De a szervezet természetes védekezőképessége még soha eddig nem került ennyire előtérbe, mint a mostani pandémiás időszakban. Balaicza Erika belgyógyász főorvos friss kutatás kapcsán hívja fel a figyelmet a vitaminpótlás fontosságára.

HUN