2023. JANUÁR 02.
Szöveg nagyítása:
Valószínűleg sokkal több, mint általában gondolnánk – állapítják meg a Nature Reviews Microbiology szaklap hasábjain megjelent tanulmány, a Soil microbiomes and one health szerzői. Az „Egy Egészség” (»One Health«) megközelítés mentén mutatják be, hogy milyen alapvetően függ össze a talajok, növények, állatok és emberek egészsége a talajmikrobiomon keresztül. E megközelítés lényege annak a felismerése és hangsúlyozása, hogy az emberi egészség milyen szoros kapcsolatban áll az ökológiai rendszerek, más élőlények egészségével.
A talajokban rendkívül sok mikroba, legnagyobb számban baktériumok és gombák találhatók. A talajok fontos forrást jelentenek más ökoszisztémák, a növényi, állati, emberi mikrobiomok számára, ezzel megalapozva az Egy Egészséget. Az egészséges talajok élettel teli rendszerek. Amellett, hogy szerepük van a víz- és a levegőtisztításban, a növényi és állati produktivitás és egészség fenntartásában, befolyásolják az elemek körforgását és így éghajlat-alakító szerepük is jelentős. Bizonyos emberi tevékenységek súlyosan roncsolják a talajokat, ugyanakkor például a termények sokféleségének növelése, a szintetikus növényvédő szerek és műtrágyák mennyiségének, továbbá az intenzív talajművelésnek a csökkentése kedvezően hat a talaj biodiverzitására és így az egészségére nézve is.
A növények és a talajmikrobiom is rendkívül szoros kapcsolatban állnak egymással. A gyökérzóna mikrobiomja számtalan folyamatot segít, például a patogének elleni küzdelmet és a hormonszabályozást is. A gyökér-gomba (mikorrhiza) kapcsolatok a szárazföldi növények 90 százalékára jellemzők, alapvető a szerepük például a mikro- és makrotápanyagok felvételében. A talajmikrobiom állati egészségre gyakorolt hatása is sokrétű. Egyes élőlények számára nélkülözhetetlenek a talajból felvett szimbionta mikrobák, másoknak pedig a bélrendszert és a mentális egészséget támogató hatás fontos. Megemlítendő, hogy patogének – például az anthrax és a nocardiosis okozói – is származhatnak a talajból, ezek pedig közvetve (például zoonózison keresztül) vagy közvetlenül az emberi egészségre is hatást gyakorolhatnak.
A talajok azonban számos további módon befolyásolják az emberi egészséget. Vannak emberek, akik a tápanyagszegény étrend kiegészítőjeként szándékosan fogyasztanak talajt, de gyógyászati, például gastrointestinalis kezelésre való használata is ismert. A természetes, biodiverzebb környezetnek való kitettség csökkenti az allergiák kialakulásának valószínűségét, és ebben feltehetően a talajmikrobiomnak és talajrészecskék belégzésének is szerepe van. Az emberek számos esszenciális összetevőt növényekből vesznek fel. A mikrobák nemcsak hogy befolyásolják ezen elemek körforgalmát, de az előbb leírt módokon a növények egészségére is hatnak. A talajok tehát az ökoszisztémák, a növények és állatok egészségének biztosításával is támogatják az emberi egészséget.
Számos kérdés nyitott még, a talajmikrobiom összefüggéseinek megértése további kutatásokat igényel. A földhasználat intenzifikációja, az urbanizáció és a tájak egyszerűsödése a talajmikrobiom homogenizációjával jár és csökkenti a talajmikrobiom változatosságát; az viszont egyelőre nem tisztázott, hogy ennek milyen hatásai vannak a mikrobaközösségek és az általuk befolyásolt folyamatok szintjén. További érdekes irány a vírusok kutatása, amelyekről kiderült, hogy meghatározó szerepük van a talajmikrobiom életében; ezen belül is kiemelendő a fágok jelenléte. A különféle kémiai szennyezések mikrobiomra gyakorolt hatásai szintén feltáratlanok, miközben sok kémiai szennyező (mikroműanyagok, nehézfémek, antibiotikumok és növényvédő szerek) van jelen a talajban is. Hangsúlyozandó, hogy a mikroorganizmusok nem elszigetelve hatnak a környezetükre – a rendszerelvű megközelítés kulcsfontosságú. Fontos lenne, hogy a további kutatások ne pusztán a mikrobióta egyes csoportjaira terjedjenek ki, hanem ezeket más talajlakó élőlényekkel és vírusokkal való összefüggéseikben is vizsgálják.
Szemlézte:
Pribéli Levente
Eredeti közlemény:
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ökológia
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ökológia
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
Bár a vakcináció az egyik legsikeresebb közegészségügyi intervenció, a klasszikus vakcinafejlesztés leginkább empirikus alapokon folyik, a vakcinák biztonságossági és immunogenitási profilja patogénspecifikus. Az oltási rezsimek minden beoltandó számára ugyanazt az oltást ajánlják, holott jól ismert: a beoltott egyén sajátosságai – életkor, nem, komorbiditások, egyéb infekciók, mikrobiom – jelentősen befolyásolják a vakcinációra adott individuális választ. A Frontiers in Immunology összefoglaló közleménye áttekinti a férfi, illetve női nem hatását az oltásokkal kapcsolatos immunválaszra, és az „ugyanazt az oltást mindenkinek”, illetve az „egy kórokozó, egy vakcina” szemlélet helyett a különböző populációkat figyelembe vevő oltásfejlesztési és oltási stratégia mellett érvel.
Klinikum
A Nature-ben megjelent kutatás eredményei alapján táplálékunk akár egy héten belül is megváltoztatja a bélrendszerünket kolonizáló mikroflóra összetételét. Az állati eredetű étrendet követők bélflórájában elszaporodtak az epetűrő mikroorganizmusok, míg a növényi poliszacharidokat fermentáló baktériumok száma csökkent. A bélflóra gyors változásában tapasztalt egyéni különbségek új megközelítésbe helyezhetik a mikrobiom gyulladásos bélbetegségek kialakulásában játszott szerepéről alkotott eddigi elképzeléseinket.
Az emberi mikrobiom, különösen a testfelszín mikrobaközössége és a környezet milyensége erősen összefügg. Egy az American Journal of Clinical Dermatology szaklapban megjelent cikk, a Skin Microbiome and its Interplay with the Environment szerzői néhány mikrobiommal kapcsolatos kutatás főbb eredményeit összegzik. A szekvenálás, a bioinformatika és az analatika terén zajló előrelépések lehetővé teszik, hogy nagyobb részletességgel tárjuk fel teljes mikrobaközösségek struktúráját, működését és összefüggéseit. A környezeti és orvosi mikrobiológia határain átívelő multidiszciplináris megközelítések nagyban segítik a különféle mikrobaközösségek viszonyainak alaposabb feltárását. A mikrobiális ökológia kihívásainak egyike a gazdákhoz kapcsolódó mikrobák filogenetikai diverzitásának összekapcsolása azok közösségekben betöltött funkcionális szerepével.
A természetes vagy természetközeli környezet, a zöldterületek egészségre gyakorolt pozitív hatása jól ismert és alaposan alátámasztott összefüggés, a biodiverzitás ezzel kapcsolatos jelentőségéről azonban sokkal kevesebb ismerettel rendelkezünk. A Biodiversity and human health: mechanisms and evidence of the positive health effects of diversity in nature and green spaces tanulmány szerzői a British Medical Bulletin szakfolyóiratban megjelent cikkükben az ezzel kapcsolatos ismereteket összegzik.
Bélmikrobiomunk összetétele többféle tényezőn múlik, ezek relatív fontosságával kapcsolatban azonban még számos kérdés nyitott. Egy a Nature folyóiratban megjelent cikk, az Environment dominates over host genetics in shaping human gut microbiota szerzői kutatásuk során több mint ezer egészséges ember genotípusát és mikrobiomját vizsgálták meg. A rokonsági viszonyokról, környezeti hatásokról, és életmódbeli sajátosságokról gyűjtött információk mellett a vizsgálatuk a fenotípusos jellemzőkre is kiterjedt.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás