Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 7

Ideggyógyászati Szemle

2011. JANUÁR 30.

Kognitív zavarok vizsgálata EEG-vel

SZIRMAI Imre, KAMONDI Anita

Az EEG az agy minden fiziológiai és neuropszichológiai működésének indikátora. Az α-aktivitást az EEG tanulmányozásának kezdetétől kulcsnak tekintették a gondolkodás folyamatának megfejtésében. A kvantitatív EEG (QEEG) -módszerek használatának alapja az a feltételezés, hogy a szignifikáns eltérések az egészségesek EEG-je ismérveiből képezett átlagoktól az agy betegségét bizonyítják.

Ideggyógyászati Szemle

2004. FEBRUÁR 10.

A fejszámolás és a szóalkotás hatása az arteria cerebri mediákban mért véráramlás-sebességre

AMREIN Ilona, PÁLVÖLGYI László, DEBRECZENI Róbert, KAMONDI Anita, SZIRMAI Imre

A gondolkodást igénylő feladatok végzésekor az arteria cerebri mediában transcranialis Dopplervizsgálattal véráramlássebesség-változások mérhetők. A szerzők egészséges egyéneken végzett számolási és szóalkotás-tesztvizsgálatok során meghatározták az arteria cerebri mediában kialakuló véráramlássebességváltozásokat és a kezességtől függő oldalkülönbséget.

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

Parkinson-szindróma és kognitív zavarok

SZIRMAI Imre, KOVÁCS Tibor

Parkinson-betegségben szenvedők gondolkodási - elsősorban exekutív - műveletei a kórkép előrehaladásával romlanak. Károsodik a beszéd, a szóképzés, a munkamemória, a problémamegoldás, a tervezési készség és a flexibilitás. A gondolkodás zavarainak többsége a beszéd-, tartás-, egyensúly- és járászavarok súlyosságával arányos, és nem reagál DOPA-szubsztitúcióra.

Ideggyógyászati Szemle

1989. JÚNIUS 01.

A schizophreniás gondolkodászavar vizsgálata szemantikus differenciál technikával

DR. SUCH Ágnes, DR. MOLNÁR Gábor

A szerzők 20 schizophren férfi és 20 nőbeteg szavainak szubjektív jelentését hasonlították össze egészséges kontrollokéval az Osgood-féle szemantikus differenciál technika segítségével. A pszichés tüneteket a BPRS és a Zung-féle önbecslő depressiós skálával jellemezték. Az adatok arra utalnak, hogy remissióban is kimutathatóak a jelentéstulajdonítás ellentmondásai.

Ideggyógyászati Szemle

1981. FEBRUÁR 01.

[Az élet második felének téveszmés pszichózisai]

VON G. Hoffmann, W. Schöny, B. Hammer

[Két ok miatt láttuk fontosnal, hogy az élet második felében (első megnyilvánulás) a 45. életév után jelentkező, téveseszmeképződéssel járó psychosisok egy csoportját kiemeljük. Egyrészt szeretnénk a keresztmetszeti kép pontos regisztrálása alapján elérni a psychiatriai syndromák e nagy csoportjának felosztását, amely a későbbi hosszmetszeti vizsgálatot is megengedi. Másrészt nyilvánvaló volt, hogy útmutatások nyerhetők a differenciált therápia részére, ha külön osztjuk az organikus alapú psychisisokat (az organikus psychosyndroma elemei klinikai-psychiatriailag megfoghatóak), a késői schizophrenikákat (gondolkodászavar, strukturált téveszmék, befolyásoltatásos elemek előtérben állása) és thymopathiákat (a hangulat és indíték elhatárolható eltolódása).]

Ideggyógyászati Szemle

1978. JÚLIUS 01.

Adatok a depressziót kísérő tartalmi gondolkodászavar differenciáldiagnosztikai jelentőségéről

DR. SOLTI Gyöngyi

Szerző retrospectiv, de nem katamnesztikus módszerekkel, a maga szerkesztette kórrajzi dokumentáció megfelelő feldolgozásával vizsgálta a depresszív állapotképekben kialakuló jellegzetes tünetkapcsolódási tendenciákat. A pszichomotorium viselkedése alapján agitáció és gátoltság szempontjából a betegek három csoportba: agitált és gátolt, valamint kevert voltak sorolhatók. Vonatkoztatásos, ill. persecutoros tünetek kialakulása csak az agitált és kevert megjelenési forma mellett volt észlelhető, és ugyanezen csoportban volt szükség az esetek döntő többségében neuroleptikus kombinált kezelésekre.

Ideggyógyászati Szemle

1959. MÁRCIUS 01.

A schizophreniás gondolkodászavar kérdéséhez

DRIETOMSZKY Jenő

Normál-psychológia ismérvek és psychopathológiai kutatási eredmények tükrében kíséreltük meg egy schizophreniás betegünk tüneteinek, magatartásának elemzését. Betegünknél az érzelmi functiók relatív megtartottsága mellett a gondolkodásnak igen előrehaladott formai zavara volt megfigyelhető. Vizsgálat tárgyává egy meghatározott szituációban adott teljesítményét tettük, és úgy értékeltük ezt a productiót, hogy az érzelmi functiók megtartottsága adott lehetőséget a teljesítmény relatíve jó kivitelezésére. Sőt, a viszonylag jó teljesítményben mutatkozó hibát is, a megtartott, de irregularis emotionalis reactios-készséggel kíséreltük meg indokolni. Külön ki kívántuk emelni, a munkatherápia megfelelő esetben való alkalmazásának fontosságát, oly értelemben, hogy talán megengedhető az az általánosítás, hogy az érzelmi élet relatív épségét mutató esetekben mindenképpen megkísérelhető az, annál is inkább, mivel — mint ez esetünk is példázza — a rendszeres foglalkoztatás elhagyása — még ilyen esetben is — a gondolkodászavar elmélyülését, azaz, a kórkép progressioját eredményezi.