Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2003. DECEMBER 20.

A HIV-fertõzés neurológiai vonatkozásai - Gyermek betegek követésének tapasztalatai

KOLLÁR Katalin, JELENIK Zsuzsanna, HEGELSBERGER Edit

A kombinált antiretrovirális kezelést megelőzően - 1995 előtt - a HIV-fertőzés és AIDS kapcsán a felnőtt betegek körülbelül 60-70%-ánál, a gyermekkorú betegek körülbelül 80-90%-ánál jelentkezett valamilyen neurológiai kórkép. A szerzők a HIV által okozott neurológiai szövődményekről, azok jelentkezési idejéről, lefolyásáról adnak összefoglalást.

HUN 2003;56(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1986. OKTÓBER 01.

A műtéti dekompresszió helye és lehetőségei a Bell-bénulás terápiájában

DR JÓRI József, DR RIBÁRI Ottó

A szerzők gyógyszeresen nem kezelt vagy a konzervatív terápiára nem javuló 17 Bell-bénulásban — elsősorban a neuromiográfia eredményeire támaszkodva — a 7—10. nap között végeztek vertikális-horizontális dekompressziót. 4 beteg (23,5%) gyógyult tünetmentesen. A regenerációs szak lezajlása után, a 3—6. hónap között reinnervációs jelek hiánya miatt 35 beteget operáltak. Szokatlanul gyors és nagyfokú javulást figyeltek meg egyik 20 é. nőbetegükön; egy 49 é. férfi arcidegének dobüregi szakaszán neurinomát találtak. A korai és a késői dekompressziók után kialakult maradványtünetek statisztikailag szignifikánsan enyhébbnek bizonyultak, mint a totális degenerációval járó bénulások spontán gyógyulását követőek; a két operált csoport között nem volt különbség.

HUN 1986;39(10)

Ideggyógyászati Szemle

1981. ÁPRILIS 01.

„Ocular bobbing” (Egy ritka agytörzsi szemmozgászavar)

RÉVÉSZ Tamás, LEEL-ŐSSY Lóránt

Az „ocular bobbing”, a vertikális csapkodás típusos formájának két esetét tárgyalják a szerzők. Mindkét esetben pontin lézióra utaló klinikai képet észleltek, a neuropatológiai vizsgálat az artéria basilaris trombózisa okozta infarktust mutatott. A vertikális csapkodás típusos formája a bulbusok intermittáló, gyors, konjugált, lefelé való mozgásából, a középhelyzethez való lassú visszatérésből áll, melyhez teljes horizontális tekintési bénulás társul. Mindig pontin tegmentális sérülésre utal, amit ritkán extrapontin folyamatok is kiválthatnak.

HUN 1981;34(04)

Ideggyógyászati Szemle

1975. SZEPTEMBER 01.

Alvás alatti szemmozgások vizsgálata horizontális tekintésbénulás esetében

DR. DÖME László, DR. BRASCH András

A szerzők 31 éves nőbetegnél , akinél feltehetően gyulladásos alapon létrejött FLM laesio következtében bilaterális internucle3;.ris ophthalmoplegia alakult ki, alvás alatti szemmozgásokat regisztráltak. Ugy találták, hogy az FLM laesio, amely klinikailag teljes horizontális tekintésbénulást hozott létre, látszólag nem befolyásolta az első alvási stadiumokban lejátszódó lassúbb szemmozgásokat. Ezek között voltak horizontális irányúak is, lényegében oldalratekintő bulbus-állásokat eredményezve. Ugyanakkor az FLM laesio a gyors szemmozgások irányára döntő befolyással volt, amennyiben ezek között horizontális szemmozgás nem fordult elő.

HUN 1975;28(09)

Ideggyógyászati Szemle

1974. JÚNIUS 01.

A vertikális tekintés és tudatműködés zavarai a mesodiencephalis átmenet károsodásakor

DR. CSORNAI Márta

Tartós felfelétekintési bénulással és comába átmenő akinetikus mutismussal járó eset leírása. A pathoanatomiai lelet elemzése arra enged következtetni, hogy a normális felfelé-tekintés mechanizmusának feltétele a Darkschewitsch- magok épsége. — A fasciculus longitudinális medialis medialis nyalábjai tartalmazzák a felfelétekintés szolgálatában álló rostokat. — Akinetikus mutismust okozhat a nagyagykéregbóí leszálló pályák kiterjedt pusztulása.

HUN 1974;27(6)

Ideggyógyászati Szemle

1965. JANUÁR 01.

Adatok az agykérgi görcs-potenciálok keletkezési mechanizmusához

FEHÉR Ottó, HALÁZS Péter, MECHLER Ferenc

Szerzők strychnin, d-tubocurarin, továbbá ezen szerek egyikének és eserines acetilkolin oldat együttes alkalmazásával görcs-potenciálokat váltottak ki macska agykérgen. Makroelektródás felszíni és mély, továbbá mikroelektródás elvezetéssel tanulmányozták e görcs-potenciálok neuronális substratumát. Megállapították, hogy a strychnin- és d-tubocurarin-potenciálok alvó kérgen is létrejönnek s ilyenkor nem kíséri őket egyes-sejt aktivitás. Utóbbi csak éber kérgen társul e potenciálok főként első, pozitív fázisához. Eserines acetilkolin hatására az előbbi két szerrel kezelt kérgen ritmikus utókisülés jelenik meg, amely már nem lokalizálódik a kéreg felső 5—600 // vastagságára, hanem a kéreg teljes mélységében észlelhető. Egyes-sejt kisülések ilyenkor minden felszíni hullámmal pontos korrelációban megfigyelhetők. Ritmikus utókisülés egyes-sejt aktivitás nélkül nincs. Szerzők arra következtetnek, hogy az epilepsziás elektrogrammhoz igen hasonló ritmikus utókisülés neuronális substratuma egy kérgen belüli vertikális ingerületi kör, melyben az ingerület a felszínről a mély felé halad, majd ott átkapcsolódva visszafut a felszínre. Ezt az ingerületi kört, mely más agyi területek és a test periféria felé is küld impulzusokat, atropin és diphedan alkalmazásával meg lehet szakítani. A fentiekben jellemzett kisülés-típust szerzők az epilepsziás roham alatti kisülés modelljének tekintik, mely alkalmasnak látszik antiepileptikus hatás vizsgálatára is.

HUN 1965;18(01)

Ideggyógyászati Szemle

1959. DECEMBER 01.

Adatok az agykérgi görcs-potenciálok keletkezési mechanizmusához

FEHÉR Ottó, HALÁSZ Péter, MECHLER Ferenc

Szerzők strychnin, d-tubocurarin, továbbá ezen szerek egyikének és eserines acetilkolin oldat együttes alkalmazásával görcs-potenciálokat váltottak ki macska agykérgen. Makroelektródás felszíni és mély, továbbá mikroelektródás elvezetéssel tanulmányozták e görcs-potenciálok neuronális substratumát. Megállapították, hogy a strychnin- és d-tubocurarin-potenciálok alvó kérgen is létrejönnek s ilyenkor nem kíséri őket egyes-sejt aktivitás. Utóbbi csak éber kérgen társul e potenciálok főként első, pozitív fázisához. Eserines acetilkolin hatására az előbbi két szerrel kezelt kérgen ritmikus utókisülés jelenik meg, amely már nem lokalizálódik a kéreg felső 5—600 Y vastagságára, hanem a kéreg teljes mélységében észlelhető. Egyes-sejt kisülések ilyenkor minden felszíni hullámmal pontos korrelációban megfigyelhetők. Ritmikus utókisülés egyes-sejt aktivitás nélkül nincs. Szerzők arra következtetnek, hogy az epilepsziás elektrogrammhoz igen hasonló ritmikus utókisülés neuronális substratuma egy kérgen belüli vertikális ingerületi kör, melyben az ingerület a felszínről a mély felé halad, majd ott átkapcsolódva visszafut a felszínre. Ezt az ingerületi kört, mely más agyi területek és a test periféria felé is küld impulzusokat, atropin és diphedan alkalmazásával meg lehet szakítani. A fentiekben jellemzett kisülés-típust szerzők az epilepsziás roham alatti kisülés modelljének tekintik, mely alkalmasnak látszik antiepileptikus hatás vizsgálatára is.

HUN 1959;12(12)

Ideggyógyászati Szemle

1958. OKTÓBER 01.

A verticalis tekintésbénulás localisatios jelentősége

DR MOLNÁR László

A kérgi tekintés központokból eredő pályák lefutására és végződésére, ill. átkapcsolása helyére vonatkozó ismereteink — annak ellenére, hogy számos munka foglalkozott e kérdéssel — ma sem egységesek és lezártak.

HUN 1958;11(04)