Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1997. MÁJUS 20.

Uraemiás polyneuropathia - klinikai és elektrofiziológiai elemzés

PFUND Zoltán, CZOPF József, NAGY Ferenc

Az uraemiás polyneuropathia a krónikus veseelégtelenség következménye és az uraemiás szindróma része. Etiológiája ismeretlen, patológiájában számos neurotoxikus faktor szerepel. A neuropathia kialakulásában mind az axonalis mind a demyelinisatiós típusú károsodás szerepet játszik. A szerzők a Pécsi Orvostudományi Egyetem Neurológiai Klinikáján 1978 és 1988 között 66 elektrofiziológiai mérést végeztek el 57 uraemiás betegen. A vizsgálatok célja a klinikai és elektrofiziológiai leletek közötti összefüggések feltárása volt. Az 57 beteg közül 50 betegnek volt klinikai vagy neuronográfiás és miográfiás kórjele. Az elektrofiziológiai kórjelek száma párhuzamosan változott az uraemiás neuropathia súlyosságával. A csökkent plazmakalciumszint valamint az emelkedett plazmafoszfátszint és a polyneuropathia súlyossága közötti összefüggések szignifikánsnak bizonyultak. Az elektrofiziológiai kórjelek sokkal gyakoribbak voltak a rapidan progresszív neuropathia eseteiben. A perifériás idegkárosodás patológiájában a szegmentális demyelinisatio és az axonalis degeneráció kombinálódott.

HUN 1997;50(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1996. JANUÁR 20.

A lokális botulinustoxin-infiltratio távoli neuromuscularis hatása

DIÓSZEGHY Péter, GLAUB Teodóra, MECHLER Ferenc

A szerzők a lokális botulinus neurotoxin kezelés távoli hatásait tanulmányozták. A spasticus torticollisban szenvedő betegek esetében végzett infiltratiót követően az injekció helyétől távol, a musculus extensor digitorum brevisben végeztek egyesrost-EMG-vizsgálatokat. A kezelést követő 2. héten, továbbá a 8-16. héten megismételve a vizsgálatot, a kezelés előttivel összehasonlítva szignifikánsan megnövekedett az átlagos jitterérték. Extrém mértékben megnyúlt jittert és blokkokat is lehetett látni. A kezelés után nagyobb lett a rostsűrűség is. Az elektrofiziológiai változásokat az acetilkolin-felszabadulás praesynapticus gátlása, valamint az axonok toxin által indukált terminalis sarjadzása, az újonnan képződött neuromuscularis junctiók magyarázzák. Az elektrofiziológiai eltérésekkel párhuzamosan klinikailag nyilvánvaló gyengeség nem alakult ki. Az egyesrost-EMG érzékeny módszernek bizonyult a botulinustoxin-infiltratio távoli hatásainak ellenőrzésére.

HUN 1996;49(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1992. MÁJUS 01.

BOTULIN A TOXIN JELENTŐSÉGE FOKÁLIS DISZTÓNIÁK KEZELÉSÉBEN

DR BIHARI Katalin

A fokális disztóniák, elsősorban a blefarospazmus, hemifaciális spazmus és a nyaki disztóniák (pl. tortikollisz) kezelésében ma már világszerte elismerten a legjobb módszer a botulin A toxin injekció.

HUN 1992;45(05-06)

Lege Artis Medicinae

1992. JANUÁR 29.

A peritonealis dialisiskezelés Magyarországon

KARÁTSON András, MAKÓ János

A peritonealis dialisis hagyományos, intermittáló technikájával a krónikus uraemiás betegen a kezelés hetente háromszor, 8–10 órában történik. 1976-ban Popovich és munka társai a folyamatos ambuláns peritonealis dialisis (az angol kezdőbetűk alapján CAPD) elvét ismertette, amely a víz és a toxikus anyagok jobb hatásfokú, egyenletes eltávolítását biztosítja. Ezzel a módszerrel az Egyesült Államokban 19 000, Európában 9600 beteget kezelnek. 1991 elején a hazai nephrológiai és dializáló osztályokon kérdőíves felméréssel tájékozódtunk a peritonealis dialisissel kezelt betegek számáról és a kezelés technikai feltételeiről. Magyarországon nemcsak a kezelt (dializált + transzplantált) krónikus uraemiás betegek száma kisebb (az európai átlag 236/1 millió lakos, hazánkban 106/1 millió lakos), hanem a dializált betegek kezelési mód szerinti megoszlása is eltérő. Az intermittáló peritonealis dialisissel kezeltek száma nálunk évek óta 10% felett, a folyamatos peritonealis dialisissel kezelteké pedig 2% alatt van (Európa országaiban az előző sorrendben 2%, illetve 4-43%). Felmérésünk során tájékozódtunk a peritonealis dialisishez alkalmazott oldat, desinficiens, összekötőrendszer fajtájáról, a peritonitis előfordulásáról és az antibiotikum adás gyakorlatáról. Összefoglaljuk a biokompatibilitás, az interleukin mechanizmus elveit, a kezelés eredményességének és otthon végzésének feltételeit.

HUN 1992;2(01)

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Subcutan arteriovenosus (Cimino) shuntok color Doppler ultrahangvizsgálata

PÓCSIK Anna, KISS Éva

A color Doppler-technika jól használható az arteriovenosus fistulák vizsgálatára, az anastomosisok átjárhatóságának megítélésére, a tágulatok és szűkületek kimutatására, az anastomosisok környezetében kialakult körülírt elváltozások tisztázására és ezek időbeni követésére. A szerzők 50 chronicus uraemiás beteg subcutan arteriovenosus fistuláját vizsgálták ACUSON 128 color Doppler-ultrahangkészülékkel. Kezdeti tapasztalataikról számolnak be. Ötven betegen 57 alkalommal történt vizsgálat. Negyvenhat betegnek az alkaron, 2 betegnek a felkaron volt Cimino fistulája. 2 betegnek agraftja a felkaron volt. Minden betegen vizsgálták az arteriát, az anastomosist, a shunt venát és a punctiók helyét. A szerzők 11 jól működő anastomosist, 29 tágulatot, 8 szűkületet, 2 elzáródást, 1 fertőzést, 5 esetben haematomát, 1 esetben tág collateralis érhálózatot észleltek. A szerzők megbízható mód szernek tartják a color Doppler-technikát az anastomosisok funkciójának megítélésére, a morfológiai elváltozások, a szűkületek, a tágulatok és a shuntok környezetében kialakult elváltozások tisztázására. A color Doppler-vizsgálat non-invasiv diagnosztikai alternatíva az angiographiával szemben, amely komolyabb megterhelést jelent a betegek számára.

HUN 1991;1(14)

Ideggyógyászati Szemle

1976. AUGUSZTUS 01.

Ipari mérgezések okozta látóidegkárosodásokról

DR SZOBOR Albert, DR KLEIN Magda

A szerzők foglalkoznak a nervus opticus sérülésének, károsodásának gyakoriságával és a látóideg néhány olyan anatómiai-funkcionális karakterisztikumával, ami e gyakori károsodást részben magyarázhatja. Nagy kazuisztikai anyagukból a toxikus látóidegkárosodásokkal foglalkoznak, kizárva az alkohol és élvezeti mérgek, valamint nutritionalis okok miatt keletkező n. opticus károsodásokat. Anyaguk 45 esetében ipari toxin elsődleges patogén szerepét állapították meg, a leggyakoribb toxikus anyagokat tárgyalják. Utalnak a n. opticustoxicus károsodásának a perichiasmalis arachnitisszel történő szövődésére, valamint a n. opticus herniatiójának lehetőségére.

HUN 1976;29(08)