Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 243

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az agyi elektromos tevékenység (EEG) és a motoros kiváltott válasz (MEP) vizsgálata az agyvérzés funkcionális kimenetelének megítélésére

FEKETE Klára, TÓTH Judit, HORVÁTH László, MÁRTON Sándor, CSIBA László, ÁROKSZÁLLÁSI Tamás, FEKETE István

Az agyvérzés mortalitása magas, túlélés esetén reziduális tünetként súlyos rokkantságot okozhat. A kimenetelt befolyásoló ismert tényezők mellett felmerült a neurofiziológiai vizsgálatok jelentősége is. Vizsgálatainkkal arra kerestünk választ, hogy az elektroencefalográfia (EEG) és a transcranialis mágneses stimuláció (TMS) milyen szerepet játszhat a prognózis megítélésében.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Ébredési stroke, OSAS, jobb-bal sönt

MAY Zsolt

A nagy nemzetközi adatbázisok szerint az összes stroke-esemény 14–28%-a ébredési stroke. Az ischaemiás stroke-ok kb. 30%-ában a kivizsgálás során nem igazolható egyértelmű etiológia. Előadásomban a ritka stroke-etiológiák közül a jobb-bal sönt következtében létrejött paradox embolizáció és az obstruktív alvási apnoe szindróma együttes előfordulásának lehetséges kóroki szerepére, a transcranialis Doppler-vizsgálat diagnosztikában betöltött szerepére szeretném felhívni a figyelmet.

Idegtudományok

2022. FEBRUÁR 24.

Az agyi MR-vizsgálat demokratizálása

Olcsó, alacsony mágneses mezővel dolgozó, mobil, árnyékolást nem igénylő agyi MR-t fejlesztettek ki hongkongi kutatók. Az MR-t a modern egészségügy legfontosabb képalkotó innovációjának tartják; a többi képalkotó modalitáshoz képest az MR alapvetően magasabb rendű, mivel nem invazív, nem ionizáló, inherens módon kvantitatív és multiparametrikus. Évente 150 millió MR-vizsgálatot végeznek világszerte, a rutin klinikai alkalmazás során különböző betegségek (pl. tumorok, ischaemiás stroke, vérzés) és sérülések diagnosztizálására és prognosztizálására használják.

Nővér

2021. JÚNIUS 30.

Parkinson-kóros betegek életminőségének változásai mélyagyi stimulációs műtétet követően

POLGÁRNÉ Lőrinczi Andrea, PAPP László

Vizsgálatunk elsődleges célja az volt, hogy felmérjük a mélyagyi stimuláció szubjektíven megélt életminőségre gyakorolt hatását Parkinson-kórban szenvedő betegek körében. Érdeklődésünk középpontjában a betegek műtét utáni tevékenységeiben, szociális életében és társas kapcsolataiban bekövetkező változások, valamint a gyógyszeres terápia stimuláció hatására megfigyelhető módosulásai voltak. Kvalitatív, fenomenológiai megközelítésű kutatásunk során interjúkat készítettünk, célirányosan kiválasztott betegek körében, 4-10 hónappal a DBS műtétet követően. A 30-60 perces interjúkra 2020. július 1 és december 31 között került sor. A betegek a mindennapos tevékenységek, a munkaképesség, az alvás minősége, a hangulati élet és a gyógyszerszedés terén pozitív változásról számoltak be. A kognitív státuszban nem azonosítottunk változást. A DBS műtét után a betegek életminősége egyértelműen pozitív irányba változik. A beavatkozás optimális hatásának eléréséhez, tekintettel a betegség komplexitására, az ellátás alapmotívuma a holisztikus szemlélet kell, hogy legyen.

Idegtudományok

2021. JÚLIUS 23.

Egészséges, alvászavaros és neurológiai beteg felnőttek álmai és rémálmai

Az álombeszámolók megbízható kutatási eszközök, és az álmodás alatt egyes agyi régiók az alvásszakaszoktól függetlenül, lokálisan és következetesen aktiválódnak, fejti ki a Lancet Neurology összefoglaló tanulmánya. Az ugyanazon akció (azaz a végrehajtott vs. álmodott cselekvés, tapasztalat) során az ébrenlét és az alvás alatt aktiválódó agyterületek közötti hasonlóságok és különbségek arra utalnak, hogy ugyanazok a neurális hálózatok szolgálnak alapul mindkét tudatállapotban megélt élmények és végrehajtott cselekedetek számára. Talán egyetlen kivétel a bazális ganglionok működése a REM-alvászavaros Parkinson-kórosok álombeli mozgása során.

Ideggyógyászati Szemle

2021. MÁJUS 30.

Transcranialis egyenáram-stimuláció a kognitív idegtudományban – buktatók és megoldások

PESTHY Orsolya, JANACSEK Karolina, NÉMETH Dezső

A transcranialis egyenáram-stimuláció (transcranial direct current stimulation, tDCS) ígéretes agystimulációs eszköz, melynek használata egyszerű, nem invazív és viszonylag olcsó. Mivel képes átmenetileg megváltoztatni az agy­működést, hozzájárulhat mind a klinikum, mind az ideg­tudományi kutatások fejlődéséhez. Ugyanakkor a tDCS hatékonyságát némi szkepticizmus övezi. Ennek oka részben a hatásmechanizmusról való hiányos tudásunk, másrészt a látszólag ellentmondó kutatási eredmények. A jelen cikkben összefoglalót kívánunk nyújtani a tDCS-kutatásokban felmerülő problémákról és azok lehetséges megoldásairól. Különös figyelmet szentelünk a tDCS hatásában megjelenő interindividuális különbségek forrá­sára, ami magyarázatot adhat a zajos adatokra, így kiküszöbölésükkel megbízhatóbb eredmények születhetnek. Reményeink szerint ez az összefoglaló hozzájárul, hogy a jövőbeli tDCS-kutatások megismételhetők legyenek, maximalizálva az eszközben rejlő potenciált.

Gondolat

2021. FEBRUÁR 10.

A neurózis nagyvárosi megjelenése és korai tapasztalatai – Orvosi és irodalmi diskurzusok 1900 körül

HEGEDŰS Máté

Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy olyan forrásokat ismertetek és kommentálok, amelyek valamilyen módon érzékenyen reflektáltak a nagyvárosi idegességre mint újonnan megjelent és elterjedt betegségre. Az alábbiakban olyan orvosi regiszterű szövegeket mutatok be, melyek jelentős mértékben járultak hozzá a betegség képének kialakulásához és egyáltalán ahhoz a folyamathoz, hogy ezt a jelenséget betegségként kezdték számon tartani.

Ideggyógyászati Szemle

2021. JANUÁR 30.

[A transcranialis mágneses stimulációval végrehajtott folyamatos 30, 50 és 100 Hz-es θ-hullám-ingerlés hatásai egészséges személyek elektrofiziológiai paramétereire]

OZDEMIR Zeynep, ACAR Erkan, SOYSAL Aysun

[A transcranialis mágneses stimuláció robusztus mágneses mezőket használó, nem invazív el­járás, amivel elektromos áramlást lehet előidézni a nagy­agykéregben. A kettős stimuláció küszöb alatti kondicio­náló stimulust (CS), majd küszöb feletti tesztstimulust (TS) alkalmaz. Amikor a két stimulus közötti időtartam (interstimulus interval, ISI) 1–6 msec, a kiváltott motoros potenciál amplitúdója (MEP) csökken; ennek a csökkenésnek a neve rövid intervallumos intracorticalis gátlás (SICI). 7–30 msec ISI esetén a MEP-amplitúdó nő, ennek neve rövid intervallumos intracorticalis facilitáció (SICF). A leggyakrabban 50 Hz frekvenciával alkalmazott folyamatos θ-hullám-ingerlés (cTBS) kimutathatóan csökkenti a corticalis ingerelhetőséget. A jelen vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy meghatározzuk, milyen időtartamú cTBS révén lehet jobb gátlást, illetve serkentést elérni. A vizsgálat másodlagos célja az 50 Hz-es cTBS hatásának összehasonlítása volt a 30, illetve 100 Hz-es cTBS hatásával. A nyugalmi motoros küszöb (rMT), a MEP, a SICI és a SICF értékeit 30 egészséges önkéntes esetében tanulmányoztuk. A SICI esetében 2 és 3 msec intervallummal az rMT 70–140%-át használva alkalmaztuk a CS-t és a TS-t, míg SICF esetében 10 és 12 msec intervallumokat használtunk. Minden csoportban 10 személy kapott 30, 50 vagy 100 Hz-es ingerlést, ezt követően azonnal és 30 perc elteltével rögzítettük az rMT, az MT-MEP, a SICI és a SICF értékeit. A SICI-ben nagyobb gátlást lehetett elérni 3 msec-mal, mint 2 msec-mal, míg a SICF-ben nagyobb serkentést lehetett elérni 12 msec-mal, mint 10 msec-mal. 30 Hz-en a cTBS segítette a gátlást és gátolta a serkentést, míg az 50 Hz-es stimuláció kevesebb gátlást és nagyobb interindividuális variabilitást eredményezett. A 100 Hz-es stimuláció hatására a cTBS csekély serkentést eredmé­nye­zett a MEP-amplitúdókban, kevesebb interindividuális va­riabilitással. A SICI és a SICF nem különbözött szignifikáns mértékben 50 és 100 Hz-es cTBS esetén. Vizsgálatunk szerint a 3 és 12 msec-os SICI és SICF alkalmazása, valamint a 80–120%-os rMT-vel alkalmazott CS és TS biztonságosabb gátlást és serkentést eredményez. A közelmúltban különféle neurológiai beteg­ségek kezelésére kezdték használni a TBS-t; eredményeink alapján az 50 Hz-es helyett inkább a 30 Hz-es cTBS-sti­mu­láció használatát javasoljuk, mivel nagyobb biztonsá­gos­­ság és kisebb interindividuális variabilitás mellett nagyobb gátlást eredményez. ]

Ideggyógyászati Szemle

2020. NOVEMBER 30.

[A transcranialis Doppler-ultrahang alkalmazása ischaemiás stroke-ban]

FINNSDÓTTIR Herdis, SZEGEDI István, OLÁH László, CSIBA László

[Háttér: A közlemény összefoglalja a transcranialis Doppler alkalmazási lehetőségeit ischaemiás stroke-ban. Eredmények: Egy gyorsan elvégezhető neurovascularis ultrahangvizsgálati protokollt fejlesztettek ki az elzáródás vagy stenosis kimutatására. A technika megbízhatóbban diagnosztizál carotisterületi, mint vertebrobasilaris stroke-ban. A pulzalitási index követésével diagnosztizálni lehet a megnövekedett intracranialis nyomást. A TIBI-skálát a residualis áramlás osztályozására fejlesztették ki. Igazolták, hogy a TCD megbízhatóan jelzi a teljes vagy részleges rekanalizációt. A rekanalizációt illetően a TCD érzékeny­sége 92%, fajlagossága 88%, pozitív prediktív értéke 96%, negatív prediktív értéke 78%, míg az általános pontosság 91%. A sonothrombolysis ígéretes alkalmazásnak tűnt, de a randomizált vizsgálatok eredményei alapján nem javítja a klinikai kimenetelt. Csupán a TCD képes microembolusjelek detektálására, me­lyek fokozott stroke-kockázattal járnak. Microembo­lu­sokat lehet detektálni carotis-endarterectomia során, de szimptomatikus és aszimptomatikus carotisstenosisok ese­tén is. Antithromboticus terápiával csökkent­hető a micro­em­bolusok száma. Az intravénás kontraszt­befecskendezéses TCD-vizsgálat, Valsalva-manőverrel kiegészítve, alkalmas a jobb-bal sönt diagnosztizálására.]

Idegtudományok

2020. AUGUSZTUS 31.

Glutamát- és szerotonerg mechanizmus magyarázhatja a rapid antidepresszáns hatást

A Nature kiadójának lapjában (Translational Psychiatry) megjelent vizsgálat megmagyarázza a ketamin paradigmaváltást eredményező hatásának mechanizmusát, és biomarkerrel is szolgál a depresszió kezeléséhez.