Olcsó, alacsony mágneses mezővel dolgozó, mobil, árnyékolást nem igénylő agyi MR-t fejlesztettek ki hongkongi kutatók. Az MR-t a modern egészségügy legfontosabb képalkotó innovációjának tartják; a többi képalkotó modalitáshoz képest az MR alapvetően magasabb rendű, mivel nem invazív, nem ionizáló, inherens módon kvantitatív és multiparametrikus. Évente 150 millió MR-vizsgálatot végeznek világszerte, a rutin klinikai alkalmazás során különböző betegségek (pl. tumorok, ischaemiás stroke, vérzés) és sérülések diagnosztizálására és prognosztizálására használják. Mindazonáltal, az MR-hez való hozzáférés alacsony és inhomogén, a 65 000 berendezés zöméhez a gazdag országok gazdag lakói juthatnak csak hozzá, a világ lakóinak 70%-a nem. A jelenleg használatos, magas mágneses mezőt (1,5 t és 3 T) alkalmazó berendezéseknek nemcsak az ára, de az infrastrukturális követelmények miatt az üzembehelyezési költsége is magas (pl. helyet kell biztosítani a 3000–4500 kg-os mágneseknek, biztosítani kell ezek mágneses és rádiófrekvenciás árnyékolását és nagy energiaigényű elektronikájukat, hűtésüket). A jelenleg használatos berendezéseknek ezenfelül a fenntartási költségeik is nagyok (pl. hélium-újratöltés, -újracseppfolyósítás; specializált technikusigény), ezért a legtöbb klinikai MR specializált radiológiai és képalkotó centrumokban, klinikák földszintjén férhető csak hozzá; a neurológiai klinikák, traumaközpontok, sebészeti vagy neonatális egységek, ambulanciák nehezen jutnak hozzá a berendezésekhez. Néhány év óta ezért nagy energiákkal fejlesztik az olcsó, alacsony mágneses mezővel dolgozó (ultra-low-field/ULF, <0,1 T, illetve low-field/LF: <0,5 T), mobil, árnyékolást nem igénylő agyi MR-berendezés prototípusát, ami egyszerű elhelyezésű, ezért az ágy melletti alkalmazást is lehetővé teszi majd, ráadásul a fenntartása és az üzemeltetése sem kerül sokba. A közelmúltbeli siker: a mezőszéli redukció lehetővé tette a mágneses árnyékolás elhagyását, a jelen Nature Communications-beli tanulmány pedig arról számol be, hogy mélytanuló algoritmust alkalmazó elektromágneses interferencia-kioltó technikával sikerült a rádiófrekvenciás árnyékolás iránti igényt is megszüntetni. A hongkongi kutatók számos egyéb eredményükről is számot adnak, így pl. olcsón előállítható prototípus-berendezésük mind a négy alapvető klinikai agyi MR-protokollt alkalmazni tudja (T1-, T2-súlyozott, FLAIR, DWI), és mindezt 25 fős (tumoros és stroke-esetek) kivitelezhetőségi vizsgálatukban 3 T klinikai MR-eredményekkel összehasonlítva demonstrálni is tudták. A szerzők kifejtik: becslésük szerint a berendezés előállítási költsége tömegtermelésben 20 000 dollár alatti lesz (a jelenlegi MR-ek ára 1–3 millió dollár), potenciálisan mobil (a szkenner 2 m2 alapterületű, a mágnes 95,2 × 70,6 × 49,7 cm), a szkennelés alatt csendes. A technológia nyitott mágnest használ, így a betegek számára sokkal kényelmesebb (a jelenleg használatos MR-ekben a betegek 15%-a számol be klausztrofóbiáról). Bár a szerzők berendezésüket nem a hagyományos MR-készülékek versenytársának, hanem azok kiegészítőjének szánják, annak számos egyéb tulajdonsága is felülmúlja a hagyományos berendezésekét: az alacsony mágneses mező miatt a berendezés akkor is használható, ha a betegben fémimplantátum van, ami nagyon fontos, hiszen épp a cerebrovascularis, cardialis vagy ortopédiai implantátumot hordozó betegek azok, akiknek nagy szükségük volna képalkotó monitorozásra. Az ULF és a LF mágneses mező használatával az implantátumokat kevesebb mechanikai terhelés éri, és azok kevésbé is melegszenek a vizsgálat alatt, továbbá az aneurysmacsipeszek és cerebrovascularis stentek anyagai sem okoznak műtermékeket a képen. Így az MR-vizsgálat olyan betegeknél is kivitelezhető lesz, akiknél eddig az eszközt nem lehetett használni (az eddig említetteken kívül pacemaker, defibrillátor, IV-gyógyszerpumpa, vagusstimulator, cochlearis implantátum esetén). Új szöveti kontrasztok lehetősége is felmerül, és lehetővé válhat a tumorok kontrasztanyagmentes MR-képalkotása vagy a kontrasztanyagok kisebb dózisban való használata. Az új technológia vizsgálati ideje 30 perc, a hagyományosé 20 perc. A kivitelezhetőségi vizsgálatban a szerzők 25 beteg (13 agytumoros, 8 szubakut/krónikus stroke- és 4 szubakut/krónikus intracerebralis vérzéses beteg) vizsgálatát végezték el az ULF MRI technológiával, mind a négy protokollt felhasználva, majd az így nyert eredményeket összehasonlították a betegek kórházi MR-berendezésen, standard klinikai protokollal nyert 3 T képeivel. Klinikai radiológus értékelés szerint a prototípus-berendezés valamennyi beteg fő patológiás jeleit sikerrel azonosította. A berendezés kifejlesztői tanulmányukat open access jelentették meg, a kód- és dizájnelemeket pedig szabadon elérhetővé tették nyilvános online tárhelyen (github). Szemlézte: Kazai Anita dr. Eredeti közlemény: Liu Yilong, et al. A low-cost and shielding-free ultra-low-field brain MRI scanner. Nature communications 2021;12.1: 1-14.