Nővér

Parkinson-kóros betegek életminőségének változásai mélyagyi stimulációs műtétet követően

POLGÁRNÉ Lőrinczi Andrea1, PAPP László2

2021. JÚNIUS 30.

Nővér - 2021;34(3)

Eredeti közlemény

Journal Article

Vizsgálatunk elsődleges célja az volt, hogy felmérjük a mélyagyi stimuláció szubjektíven megélt életminőségre gyakorolt hatását Parkinson-kórban szenvedő betegek körében. Érdeklődésünk középpontjában a betegek műtét utáni tevékenységeiben, szociális életében és társas kapcsolataiban bekövetkező változások, valamint a gyógyszeres terápia stimuláció hatására megfigyelhető módosulásai voltak. Kvalitatív, fenomenológiai megközelítésű kutatásunk során interjúkat készítettünk, célirányosan kiválasztott betegek körében, 4-10 hónappal a DBS műtétet követően. A 30-60 perces interjúkra 2020. július 1 és december 31 között került sor. A betegek a mindennapos tevékenységek, a munkaképesség, az alvás minősége, a hangulati élet és a gyógyszerszedés terén pozitív változásról számoltak be. A kognitív státuszban nem azonosítottunk változást. A DBS műtét után a betegek életminősége egyértelműen pozitív irányba változik. A beavatkozás optimális hatásának eléréséhez, tekintettel a betegség komplexitására, az ellátás alapmotívuma a holisztikus szemlélet kell, hogy legyen.

AFFILIÁCIÓK

  1. Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Idegsebészeti Klinika
  2. Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Sürgősségi Betegellátó Osztály

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Ápolói táska technikák, praktikák a betegek otthoni ellátása során

HIRDI Henriett Éva, DALLOSNÉ Király Erika, KÁLMÁNNÉ Simon Mária

A nővértáskát évtizedek óta használják a körzeti ápolók és az otthoni szakápolási területen dolgozók, hogy betegellátáshoz szükséges eszközöket és kellékeket a betegek otthonába szállítsák. Az ápoló táska azonban miközben az egyik beteg otthonából egy másik család lakhelyére szállítják a különböző patogén kórokozók átvitelének eszközeként szolgálhat. Ez a kézirat az ápolói táska alapvető és kiegészítő tartalmaira, valamint a patogén mikroorganizmusok terjedésének megakadályozására szolgáló ún. „táska technika” alapelveit mutatja be.

Nővér

Team munka jelentősége az egészségügyben a COVID-19 pandémia idején

NÉMETH Anikó

Vizsgálat célja volt feltárni a COVID-19 pandémia kezdete óta eltelt időben az egészségügyi team munka esetleges összefüggéseit a kiégéssel, a munkahelyi bizonytalansággal, a munkahelyi és a magánéleti stresszfaktorokkal. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű online kérdőívvel történt 2021 elején. 1965 kitöltő válaszainak értékelése SPSS 23.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával, Khi-négyzet és Kruskal-Wallis próbával készült (p<0,05). A team munka védelmet jelent a kiégéssel (p<0,000), a munkahelyi bizonytalansággal (p=0,001), a munkahelyi és magánéleti stresszfaktorok többségével szemben, csökkenti a bizonytalan jövőtől (p<0,000) és a COVID-19 elleni védőoltás beadatásától való félelmet is (p<0,000). A kutatás bebizonyította, hogy a COVID-19 pandémia alatt is kiemelt jelentősége van a team támogató szerepének, mely számos, vizsgált területen protektív tényezőnek bizonyult.

Nővér

A dysphagia hatásainak felmérése stroke betegek körében, akut ellátásban

GRÁNÁSI Bettina, PAPP László

A stroke a 3. leggyakoribb halált okozó betegség Európában, Magyarországon évente 40-50 ezer ember kerül be a stroke - központokba, akik közül körülbelül 15 ezer honfitársunk hal meg. A maradványtünetek között lényeges a táplálkozás funkciójának károsodása, amely akár életveszélyes állapothoz is vezethet. Prospektív, kontrollcsoportos vizsgálatunk során célunk a nyelészavarok deszkriptív mutatóinak vizsgálata volt, akut ellátásra kerülő stroke betegek körében. A vizsgálat a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Stroke Osztályán készült, 2020. július és november hó között, mely időszak alatt 122 beteg került a vizsgálati csoportba. A tudatállapot mértéke (p<0,001, Cramer’s V 0,479), valamint a facialis paresis jelenléte (p<0,001, Cramer’s V 0,73) alapvetően meghatározza a nyelészavarok megjelenésének kockázatát. Az aspirációs pneumonia előfordulása nem volt gyakoribb a mintában, mint a kontrollcsoportban (p=0,138). Eredményeink alapján kijelenthető, hogy a nyelészavarok kockázatának felmérése lényeges eleme a stroke betegek ellátásának.

Nővér

Változás a mindennapos ápolási feladatokban – járványügyi intézkedések és protokollok az idősellátáshoz kapcsolódó ápolást-gondozást nyújtó bentlakásos intézményekben

HADOBÁSNÉ Kiss Hedvig, BALOGH Zoltán

Jelen publikáció lehetőséget ad arra, hogy szemléltessük a szociális bentlakásos intézmények megküzdési képességét, megküzdési stratégiáit és SWOT-analízisét a Covid-19 fertőzés miatt kialakult pandémiás helyzetben. Vizsgálatunkba Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bentlakásos idősotthonait, gondozóházait és szakmai vezetőit vontuk be. Az adatgyűjtés anonim, online kérdőívek segítségével történt. Bemutatjuk az idősotthonokban megváltozott mindennapok új kihívásait és feladatait, továbbá javaslatot és kiindulópontot nyújtunk az intézményeknek ahhoz, hogy elkészíthessék a saját járványügyi protokolljukat és meghatározzák szakmai minőségkritériumaikat. A vizsgálat célja: A vizsgálatunk célja volt, hogy egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére kiterjedő felmérést végezzünk, melynek eredményeképpen egy általános helyzetkép kialakítása válik lehetővé a megye idősotthonaihoz kapcsolódóan a pandémia időszakában. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében összesen 97 idősotthon és gondozóház működik, amelyek szakmai vezetőit egy saját tervezésű anonim, online kérdőív kitöltésére kértük fel. Az ő válaszaik alapján fogalmaztuk meg megállapításainkat, észrevételeinket, következtetéseinket. A kutatás során alkalmazott SWOT-analízis szempontjai alapján és az eredmények elemzését követően eredményül megállapíthatjuk, hogy az intézményekben dolgozók járványügyi tapasztalataik, ismereteik és szakértelmük hiányos képet mutatnak. Számos intézmény szembesült a munkaerőhiány megoldatlanságával és kihívásaival, a lakószobák izolációs célból való átalakításának nehézségével, az általános felkészületlenséggel egy ilyen kaliberű vírushelyzet kezeléséhez. A vírus terjedésének megakadályozása érdekében bevezetett látogatási tilalom is megnehezítette a speciális ellátást igénylők ellátását, illetve a hozzátartozók hozzáállása is több esetben akadályozta az intézmények munkáját. A felmerülő nehézségek mellett szerencsére kiemelendő néhány pozitív irányú változás is, mint a dolgozói csapat összekovácsolódása, lelki­ismeretes feladatszemlélete. Konzekvenciaként megállapíthatjuk, hogy az analízis során megkapott és kiértékelt visszajelzések által súlyosnak minősülnek az intézmények nehézségei a pandémiás helyzet kapcsán, aminek könnyítésére és egyben megoldására több lehetőség is opcionális lehet. A lehetséges megoldásokhoz tartoznak a továbbképzések, intézményspecifikus irányelvek, protokollok kidolgozása és alkalmazása járványhelyzetekben, a krízismenedzsment és kríziskommunikáció támogatása az intézményeken belül. A felfokozott helyzetben a hozzátartozók és páciensek megnyugtatására megfelelő kommunikációs technikák elsajátítása esszenciális eszköz a megoldáshoz. Szükséges a központi iránymutatás, kontroll és támogatás annak érdekében, hogy mindezen felsorolt lehetőségek a gyakorlatban is megvalósulhassanak.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[Parkinson-betegek körében az alexithymia kognitív zavarral jár együtt ]

SENGUL Yildizhan, KOCAK Müge, CORAKCI Zeynep, SENGUL Serdar Hakan, USTUN Ismet

[A kognitív zavar a Parkinson-kór gyakori nem motoros tünete. Az alexithymia a Parkinson-kór még ma is kevéssé megértett neuropszichiátriai jellegzetessége. A kog­nitív zavar (különösen a visuospatialis és a végre­hajtó funkciók zavara) és az alexithymia hátterében ugyanazon neuroanatómiai struktúrák patológiája áll. Hipo­tézisünk szerint e neuroanatómiai kapcsolat követ­kez­tében összefüggésnek kell lennie a kognitív zavar és az alexithymia mértéke között. Cél – A vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgáljuk, van-e összefüggés az alexithymia és a neurokognitív funkciók között Parkinson-betegek körében. A vizsgálatba 35 Parkinson-kóros beteget vontunk be. A Torontói Alexithymia Skálát (TAS-20), a Ge­riátriai depresszió-kérdőívet (GDI), valamint részletes neuropszichológiai vizsgálatokat alkalmaztunk. A magasabb TAS-20-pontszámok negatív összefüggésben álltak a Wechsler Intelligenciateszt felnőtt­változatának (WAIS) Similarities alskálájának pontszá­mai­val (r = –0,71; p-érték: 0,02), az órarajzolási teszt (CDT) pontszámaival (r = –0,72; p=0,02) és a verbális fluencia (VF) mértékével (r = –0,77; p<0,01). Az érzelemazonosí­tási alskála pontszámai negatív összefüggésben álltak a CDT-pontszámokkal (r = –0,74; p=0,02), a VF-pontszá­mok­kal (r = –0,66; p=0,04), valamint a vizuális emléke­zet azonnali előhívását mérő alksála pontszámaival (r = –0,74; p=0,01). A VF-pontszámok az érzelemleírás ne­héz­ségét mérő alskála (DDF) pontszámaival is összefüggést mutattak (r = –0,66; p=0,04). Fordított irányú összefüggés volt kimutatható a WAIS Similarities és a DDT alskálák pontszámai (r = –0,70; p=0,02), valamint a külső orientáltságú gondolkodás alskála pontszámai (r = –0,77; p<0,01) között. Összefüggés volt kimutatható a végrehajtó funkció Z alskála és a TAS-20-pontszámok középértéke (r = –62; p=0,03), valamint a DDF alskála pontszámai között (r = –0,70; p=0,01). Összefüggés volt kimutatható az alexi­thy­mia és a visuospatialis, valamint a végrehajtó funkciókat mérő tesztek eredménye között. Az alexithymia és a dep­resszív tünetek között szintén szignifikáns összefüggést találtunk. Az alexithymia megléte fel kell hívja a klinikus figyelmét a párhuzamosan fennálló kognitív zavarra.]

Ideggyógyászati Szemle

Mentalizációs deficit neurológiai betegségekben: összefoglaló közlemény

HEROLD Róbert, VARGA Eszter, MIKE Andrea, TÉNYI Tamás, SIMON Mária, HAJNAL András, FEKETE Sándor, ILLÉS Zsolt

Bevezetés – A mentalizáció azt a készséget jelenti, hogy képesek vagyunk másoknak mentális állapotokat (intenciókat, vágyakat, gondolatokat, érzelmeket) tulajdonítani, és ez alapján viselkedésüket megjósolni. Ez a készség alapvetően meghatározza a szociális világban történő részvételünket, és fontos szerepet játszik a szociális integrációban, adaptációban. A központi idegrendszert érintő betegségek jelentős hányada érinti azokat az agyi struktúrákat vagy transzmitterrendszereket, melyek szerepet játszanak a mentalizációs folyamatokban. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy egyes neurológiai betegségek mentalizációs deficittel társulnak, és ez a deficit hatással van e betegségek kimenetelére. A jelen közlemény célja a neurológiai betegségekkel kapcsolatos mentalizációs kutatások áttekintése. Módszer – Internetes adatbázis-keresés történt a témában megjelent közlemények azonosítására. Eredmény – A keresési követelményeknek 62 angol nyelvű közlemény felelt meg, melyek számos neurológiai megbetegedés esetén mentalizációs zavarról számoltak be (például epilepszia, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, dementiák, traumás agysérülés). Megbeszélés – Az eredmények alapján kimondható, hogy számos neurológiai megbetegedés mentalizációs deficittel társul. Ez a deficit sokszor már a megbetegedések korai időszakában jelen van, és prognosztikai jelentőséggel bír, ami a korai felismerés és az adekvát rehabilitációs kezelések fontosságára hívja fel a figyelmet.

Nővér

Életminőség-vizsgálat a Sclerosis multiplex betegségben szenvedők körében

SZABÓ Julianna

A vizsgálat célja: Felmérni a Sclerosis Multiplex életminőségre gyakorolt hatását és megvizsgálni, hogy mutat-e jelentős eltérést a ”vidéken”, valamint a fővárosban gondozott betegek állapota között. Vizsgálati módszer és minta: A keresztmetszeti vizsgálat standard kérdőívekkel történt (SF-36 kérdőív, Társas támogatás kérdőív, Rövidített házastársi stressz skála, Rövidített Együttműködés skála), kiegészítve a szociodemográfiai és a betegségre vonatkozó kérdésekkel. A vizsgálat ideje: 2013. augusztus - 2014. január. Célcsoport: a budapesti Szent Imre Egyetemi Oktatókórház SM szakambulanciáján és a nyíregyházi Jósa András Kórház Neuroimmunológiai szakrendelésén megjelent SM betegek. (N=100) Eredmények: megállapítást nyert, hogy a vizsgált mintában, a betegek részéről történt életminőség értékelés, közepes eredményt mutatott. A betegség jellegéből adódóan jelentősen érintett a fizikai állapotuk, a mindennapi tevékenységek elvégzésére, önellátásra képesek, de a szabadidő eltöltési tevékenységeik korlátozottak. A társas támogatottság tekintetében a család meghatározó szerepet kap. Vizsgálatom igazolta, hogy szignifikáns a különbség a „vidéki” és a budapesti betegek között, mely szerint a nyíregyházi betegek az általánosan elismert, hagyományos családi környezetben nagyobb számban élnek, mint a fővárosi betegek. Következtetés: A felmérés szerint az egyéb segítő szervezetek nem támogatnak olyan hatékonysággal, amely az jellegükből adódóan elvárható lenne. Egészségvédő hatású a házastársi kapcsolattal való elégedettség, melyet a kutatás eredményei alátámasztottak. A Sclerosis multiplex egy krónikus megbetegedés, amely az életminőség minden dimenzióját érinti. Az életminőség mutatói a betegséggel való megküzdés, a családi működőképesség megtartása, a megfelelő szociális kapcsolatok fenntartása, a társadalmi hasznosság érzése, amelyeket erősíteni szükséges.

Lege Artis Medicinae

A súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi és lelkiállapota

HEGEDÛS Katalin, RISKÓ Ágnes, MÉSZÁROS Eszter

BEVEZETÉS - A súlyos betegek kezelésére vagy gondozására vállalkozó egészségügyi szakemberek érzelmileg, intellektuálisan és fizikailag egyaránt túlterheltek. Ennek az állapotnak számos, olykor visszafordíthatatlan negatív következménye lehet, mint például a betegekkel, a hozzátartozókkal és a kollégákkal történő kommunikáció kifejezett nehézségei, a halmozódó, feldolgozatlan stressz szerteágazó ártalmai, a nagyon gyakori lelki kiégés súlyos testi és lelki tünetei, a magánélet kudarcai és nehézségei. Kutatásunkkal a hazai, klinikumban dolgozó szakemberek testi és lelkiállapotáról, életminőségéről kívántunk reális képet kapni, azért is, hogy a - már halaszthatatlannak tűnő - segítségnyújtás számukra hathatósabban valósuljon meg. MÓDSZEREK - A kutatás alapja a Hungarostudy kérdőív (2002) egészségügyi dolgozók számára módosított változata. Mintánkban 200, súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozó és kontrollcsoportként - a Hungarostudy vizsgálatból kiválasztott - 1356 nem egészségügyi dolgozó, valamint 227 egészségügyi dolgozó szerepel, összesen tehát 1783 fő. Mindhárom csoportban azonos a nemi, életkori és az iskolai végzettségi arány. Az eredményeket SPSS 10.0 statisztikai programmal elemeztük, az összefüggés- vizsgálatokat ANOVA teszttel végeztük. EREDMÉNYEK - A kérdőíves vizsgálatunkban résztvevők válaszainak elemzése - összevetve a más egészségügyi területen dolgozók, illetve a nem egészségügyiek kontrollcsoportjával - azt bizonyítja, hogy a súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók körében kiugróan sok esetben, szignifikáns mértékben magasabb a kimerültség, a stresszfüggő testi és lelki tünetekkel való együttélés, rosszabb a káros szenvedélyek aránya és gyengébb a szociális háló. Az adatok az ápolók esetében még rosszabbak, mint az orvosok és egyéb diplomások esetében. KÖVETKEZTETÉS - A nehéz helyzetek kezelését speciális képzéssel tehetjük könnyebbé, s az ilyen jellegű kurzusokat a graduális és a posztgraduális képzésben egyaránt általánossá kell tenni.

Lege Artis Medicinae

Covid-19 és a Parkinson-kór

TÓTH Adrián, TAKÁTS Annamária

A Parkinson-kór az idősebb populáció betegsége, amely előrehaladottabb stádiumban fogékonyabbá teheti a betegeket felső légúti fertőzésekkel szemben. Bi­zo­nyos betegségek (hypertonia, diabates mellitus), az idősebb életkor, valamint a férfi nem egyértelműen súlyosbíthatják a Covid-19 lefolyását. Érdekes lehet a két betegséget együtt vizsgálni, ugyanis ennek tükrében két fontos kérdés vetődik fel. Az első szerint a Parkinson-kór mennyire tekint­hető rizikótényezőnek a Covid-19 morbiditása és mortalitása szempontjából. A második szerint a Covid-19-pandémia milyen módon hathat a Parkinson-kóros betegekre. A szerzők a fenti kérdésekre keresik a vá­laszokat a témában született eredmények alapján.