Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 560

Nővér

2021. AUGUSZTUS 31.

Boka-kar index mérés a foglalkozás-egészségügyi rendelőben

SZOBOTA Lívia, HIRDI Henriett Éva

A halálos és nem halálos kimenetelű cardiovascularis események megnövekedett kockázata perifériás artériás érbetegségek (PAD) magas prevalenciájához kapcsolódik. A foglalkozás-egészségügyi ellátás területén dolgozó ápolók ideális helyzetben vannak ahhoz, hogy a még nem diagosztizált PAD-ban szenvedő személyeket kiszűrjék, azonosítsák. A vizsgálat célja: A felmérés célja annak bemutatása volt, hogy a boka-kar index (ABI) egy olyan eszköz, amelyet a foglalkozás-egészségügyi ápolók könnyedén használhatnak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Keresztmetszeti vizsgálat történt foglalkozás-egészségügyi rendelőben 2021. évben megjelent páciensek körében (N=638). Az ABI mérések kivitelezése egyidejűleg, szinkronmért oszcillometrikus mérőeszközzel történt. A mérési eredmények értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával történt. A vizsgálatban összesen 638 fő vett részt. A vizsgált személyek átlagéletkora 46,5 év ± 8,2 év; 38,4%-uk férfi, 61,6%-uk nő. A jobb oldalon mért boka-kar index átlagértéke 1,08, a bal oldalon mért átlagérték 1,06 volt. 11 fő esetén (a minta 1,72%-a) felmerült perifériás érbetegség. A foglalkozás-egészségügyi ápolók képesek felismerni a PAD-hoz kapcsolódó kulcsfontosságú rizikótényezőket, elvégezni az ABI mérést, és azonosítani a megbetegedésben szenvedő személyeket. Az ABI meghatározása oszcillometrikus vérnyomásmérő készülékkel megvalósítható és könnyen beilleszthető a foglalkozás-egészségügyi ellátásba.

Lege Artis Medicinae

2021. NOVEMBER 30.

Nagy és nagyon nagy kockázatú betegek dyslipidaemiájának kezelése – az EAS gyakorlati útmutatója

REINHARDT István

Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) és az Európai Atherosclerosis Társaság (EAS) a dyslipidaemiák kezeléséről szóló, 2019-ben kiadott közös irányelve a kis sűrűségű lipoproteinhez kötött koleszterinre (LDL-C) vonatkozóan minden eddiginél határozottabban képviseli a „minél alacsonyabb, annál jobb” elvet. A nagyon nagy kockázatú betegekben az ezetimibbel és PCSK9-gátlókkal végzett legutóbbi klinikai vizsgálatok ezt a megközelítést egy­ér­tel­műen alátámasztották. Az eredmények szerint a cardiovascularis események kockázata az LDL-C-szint fokozatos csökkenésével egyre kisebb. Nem találtak olyan küszöbértéket, amely alatt ne járt volna klinikai előnnyel az LDL-C szérumkoncentrációjának további mérséklése. Az egybehangzó bizonyítékok szilárd alapot adtak ahhoz, hogy az irányelvben a korábbiaknál alacsonyabb LDL-C-célértékeket és legalább 50%-os csökkentést javasoljanak a nagy és a nagyon nagy kockázatú betegeknek.

Egészségpolitika

2021. OKTÓBER 25.

Folyamatosan nő a szív- és érrendszeri betegek száma a fiatalok körében

Szívinfarktus, szívelégtelenség, szívritmuszavar – korábban egyértelműen időskori betegségeknek gondoltuk a szív- és érrendszeri bajokat, ma már mind több, akár egészen fiatalnál jelentkeznek az akut tünetek. Ugyan elsősorban élsportolók tragédiái miatt kerül elő ez a jelenség, bizony ma már egyáltalán nem ritka, hogy harmincas, vagy még fiatalabb embereknek van szüksége gyakran életmentő beavatkozásra. A genetikai adottság hatása is korábban jelentkezik, de az életmód, a stressz, környezeti tényezők is mind szerepet játszanak abban, hogy sajnos nő a fiatal betegek száma, ezt pedig a Covid-19-járvány még inkább felerősítette. Egy 52 országban végzett kutatás eredménye szerint azoknál, akik munkahelyi vagy otthoni stresszre panaszkodnak, kétszer nagyobb a szívroham rizikója, ráadásul az Amerikai Pszichológiai Társaság felmérése szerint a 22–39 év közöttiek stresszelnek a legtöbbet.

Hírvilág

2021. OKTÓBER 21.

A látás világnapja

A látás világnapját (World Sight Day) mindig október második csütörtökén tartják. A világnap célja, felhívni a figyelmet arra, hogy a vakság nagy részben megelőzhető, illetve gyógyítható. A Magyar Szemorvostársaság és a Nemzeti Programbizottság a jó látásért azonban nem csak a figyelmet akarja felhívni, de konkrét lépéseket javasol a cukorbetegek szemészeti szűrésében és a zöldhályog kezelésében.

Idegtudományok

2021. OKTÓBER 11.

Dexamethason krónikus subduralis haematomában

A krónikus subduralis haematoma egy gyakori, főleg idősekben előforduló neurológiai kórkép, melyet a subduralis térben vér és bomlástermékeinek idővel elfolyósodó jelenléte jellemez. A kiváltó esemény gyakran kisebb fejtrauma, de a vérzés mechanikus hatásain túl a bekövetkező gyulladásos válaszreakció is szerepet játszhat a tünetek kialakulásában. A krónikus subduralis haematoma incidenciája emelkedést mutat a népesség elöregedésének és az antikoaguláns, valamint a vérlemezkegátló gyógyszerek egyre gyakoribb használatának következményeként. Előrejelzések szerint 2030-ra az USA-ban a leggyakoribb idegsebészeti, koponyát érintő beavatkozás a krónikus subduralis haematoma eltávolítása lesz. A kórkép gyakran kognitív hanyatlás, járászavar, végtaggyengeség, fejfájás tüneteivel jelentkezik, a diagnózis alapját pedig a koponya-képalkotás képezi. A betegség leggyakoribb kezelési formája a haematoma eltávolítása (evakuációja), amennyiben az tünetet okoz, ugyanakkor a vérzés a sebészileg kezelt betegek 10-20%-ában visszatér.

Hírvilág

2021. OKTÓBER 04.

Több mint húszezer férfi él prosztatarákkal idehaza

„Világ körüli” útra indultak a prosztatarákos férfiak. Minél több betegtársat, családtagot és civil támogatót szeretnének országszerte bevonni, hogy egy kilométergyűjtő kihívás keretében képzeletben megkerülhessék a Földet. A budapesti induláshoz betegtársak mellett tapasztalt szakorvosok is csatlakoztak. Hazai urológusok és onkológusok is kiemelik a nemzetközi vizsgálatok tapasztalatait: minden daganatos beteg tehet önmagáért azzal, ha rendszeresen mozog.

Lege Artis Medicinae

2021. SZEPTEMBER 16.

Koronavírus-betegség reumatológiai betegek körében – a megfertőződés, a súlyos lefolyás és a hatásos vakcináció esélyei

HODINKA László

A gyulladásos és reumatológiai betegségekben szenvedők koronavírus-fertőzöttségének gyakorisága nem tér el jelentősen a helyi népesség fertőzöttségi arányaitól. A nagyobb adagú kortikoszteroiddal kezeltek, elsősorban a súlyosabb szisztémás autoimmun betegek megfertőződésének nagyobb a valószínűsége. A hospitalizáció, illetve a mortalitás esélye sem tér el lényegesen a népességi Covid-fertőzöttekétől. E tekintetben is kivételnek számítanak a nagyobb mennyiségű kortikoszteroidokkal és citosztatikumokkal kezeltek. A Co­vid-prognózist illetően az általában kockázatot jelentő társuló betegségek (a Covid előtti reumatológiai felmérések szerint) ugyanazok a gyulladásos és a nem gyulladásos reumatológiai betegek körében. Ezért nem a reumatológiai betegség miatt súlyos a Co­vid-kimenetel kockázata, hanem az időskor és az ebben az életkori csoportban egyaránt fellelhető cardiopulmonalis és anyagcsere-betegségek következtében. A gyul­ladásos reumatológiai/autoimmun be­te­gek kezelésének fegyvertárából hipotetikus alapon a súlyos Covid kezelésére kiválasztott készítmények közül a dexamethason hatásossága bizonyított egyértelműen. Speciális betegcsoportokban kedvező ha­tása lehet az interleukin-6-antagonistáknak és a JAK-gátlóknak. A reumatológiai és az autoimmun betegségek kezelésére alkalmazott betegségmódosító gyógyszerek, köztük az antimetabolitok, az anticitokin immunológiai készítmények és a JAK-gátlók nem jelentenek Covid-kockázatot, adásukat nem kell megszakítani. Kivétel ez alól a korai B-sejteket közvetlenül elpusztító rituximabkészítmény, amely a súlyos kimenetel esélyét növeli a kezeltekben, feltehetően aktív betegségük és a gátolt humorális immunvédekezés miatt. A Co­vid-vakcináció szintúgy nem jelent spe­ciális akut kockázatot reumatológiai és autoimmun betegek számára. Hosszabb távon még vizsgálandó, hogy az immun­válasz erősségét és tartósságát reumatológiai betegekben a vakcináció speciálisan befolyásolja-e.

Lege Artis Medicinae

2021. SZEPTEMBER 16.

A Covid-19-fertőzés terhességi manifesztációi

TÖRÖK Marianna, VEZÉR Márton, ZUBEK László, KESZTHELYI Márton, VÁRBÍRÓ Szabolcs

Magyarországon 2020 márciusa óta tu­dunk igazolt Covid-19-fertőzöttekről. A SARS-CoV-2 okozta betegségről kez­detben úgy tudtuk, hogy nem jelent különösebb veszélyt a várandósokra, de va­lószínűleg az egyre növekvő esetszámok és az új mutációk létrejötte miatt ma már ezt nem állíthatjuk. A legújabb eredmények szerint várandósság esetén nő a kórházi kezelés, az invazív lélegeztetés, a ha­lál kockázata, fokozódik a koraszülés és csá­szár­metszés esélye. Úgy tűnik, hogy vertikális fertőzés csak az esetek kis százalékában jelentkezik. Magyarországon tudomásunk szerint eddig hét várandós nő vesztette életét a Covid-19 miatt. További szigorú vizsgálatokra van szükség a terhességi szövődmények pontosabb ismere­téhez.

Hypertonia és Nephrologia

2021. SZEPTEMBER 13.

Lipidcsökkentő kezelés idült vesebetegségben az új tanulmányok és ajánlások tükrében

MÁTYUS János

Az idült vesebetegség (chronic kidney disease – CKD), amely napjainkban a populáció 10-14%-át érinti, drámai módon fokozza a cardiovascularis megbetegedések gyakoriságát és súlyosságát, amelyek következtében a betegek többsége meghal, még a vesepótló kezelés előtt. A jelenlegi cardiovascularis rizikót becslő ponttáblázatok CKD-ban jelentősen alulmérik a valós kockázatot, ezért ebben a betegpopulációban nem alkalmazhatók. Cardiovascularis kockázat besorolására is elsősorban a CKD súlyosságának megállapítására alkalmazott kombinált GFR-fehérjevizelés táblázat használata javasolt, amelyet az elmúlt évi hazai kardiológiai konszenzuskonferencia is elfogadott. A koleszterincsökkentő kezelés haszna CKD-ban is bizonyított, az általános populációhoz hasonlóan 1 mmol/l-es LDL-c-csökkentés 20%-kal csökkenti a jelentős cardiovascularis események előfordulását, csak dializált betegek esetében szerényebbek az eredmények a nem atheroscleroticus kórképek előtérbe kerülése miatt. Az újabb klinikai vizsgálatok egyértelműen azt jelezték, hogy minél alacsonyabbak az elért LDL-c-értékek, annál kisebb a jövőbeni cardiovascularis események kockázata is, emiatt az elérendő LDL-c-értékeket az új ajánlások is szigorították.

Hypertonia és Nephrologia

2021. JÚLIUS 29.

Véralvadásgátlás hemodialízisben

LADÁNYI Erzsébet

A haemostasis az érpályán belüli thrombusképződést és -feloldást szabályzó bonyolult rendszer. Veseelégtelenség kialakulása során ez az érzékeny egyensúly több ponton sérülhet. Vérzéses szövődmények 40-50%-kal gyakrabban fordulnak elő, amelyet a thrombocytadiszfunkció, a hemodialízishez használt véralvadásgátlók magyarázhatnak. Ugyanakkor jól ismert a stroke, a pitvarfibrilláció, a vénás thromboembolia gyakoribb előfordulása is, amelyek hátterében a fokozott prokoaguláns aktivitás, a fibrinolyticus rendszer és az endogén antikoagulánsok csökkent szintje, illetve az eritropoetinhasználat állhat.