Hírvilág

Nők és a lisztérzékenység

2021. MÁJUS 17.

Május 16-a immár 16. éve a Coeliakia Nemzetközi Napja. Az Európai Coeliakia Egyesületek Szövetségének kezdeményezésére létrejött lisztérzékenységi világnapon ezúttal a nők szerepére hívják fel a figyelmet. E betegségben kétszer annyi nőt diagnosztizáltak, mint férfit, és jellemzően a hölgyek azok, akik figyelnek a családtagok élethosszig tartó diétájára, de a betegszervezeti tagok túlnyomó többsége is nő.

Európai Coeliakia Egyesületek Szövetségének (AOECS) kezdeményezésére 2005 óta minden év május 16-a a Coeliakia Nemzetközi Napja. Azóta a világban mindenütt működő hasonló szervezetek is csatlakoztak Európához, és ehhez a naphoz. A Világnap célja ismertebbé tenni e betegség létezését, felhívni a figyelmet a coeliakiás betegek mindennapjainak nehézségeire, az egészségügyi és szociális ellátó rendszerek működésének hiányosságaira.

A coeliakia (lisztérzékenység) a népesség 1-2%-át érintő autoimmun betegség, amelyben egyes egyénekben a táplálékkal elfogyasztott glutén gyulladásos folyamatot válti ki a vékonybél-rendszerben (A glutén a gabonafélékben – búza, árpa és rozs – található összetett tároló fehérje, más néven a sikér).

A coeliákia egyike a leggyakoribb, aluldiagnosztizált krónikus betegségeknek, Európában mindössze a betegek 15-20 %-át diagnosztizálják, azaz 7-8 esetből csupán egyet!

A betegségnek emésztőrendszeri és nem emésztőrendszeri tünetei is lehetnek, mint például a hasmenés, a hastáji fájdalmak, puffadás, vérszegénység, fáradékonyság, a jellegzetes hólyagos bőrkiütések, de a fel nem ismert betegség következménye lehet az ismeretlen eredetű meddőség és az ismétlődő vetélések is. A coeliakia ma ismert, egyetlen, bizonyítékokon alapuló hatékony kezelése az élethosszig tartó szigorú gluténmentes étrend, azaz a gluténtartalmú ételek és élelmiszerek teljeskörű elhagyása.

Lisztérzékenységgel – korosztálytól függetlenül – kétszer annyi lányt és asszonyt diagnosztizálnak, mint fiút és férfit. Ennek lehetnek genetikai okai is, de az is közismert, hogy a nők sokkal egészségtudatosabbak, jobban törődnek az egészségükkel, sokkal előbb kezdenek foglalkozni már az enyhébb tüneteikkel is, és fordulnak orvoshoz velük, mint a férfiak. A coeliakia diagnosztizálása azért sem könnyű, mert a betegségnek jellegzetes tünete, tünetegyüttese nincs, ráadásul a tünetek bármely életkorban kialakulhatnak.
„Csökkent fogamzóképesség, vetélés, kis születési súlyú újszülöttek. Csak három ok, amiért érdemes arra gondolni, hogy az asszony coeliakiában szenvedhet.” Ez a legfontosabb megállapítása annak a tudományos cikknek, ami a Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemlében jelent meg*.

A lisztérzékenységben szenvedő nők fogamzóképes időszaka lerövidül, első menstruációjuk idősebb korban jelentkezik, és hamarabb kerülnek menopausába. Az ismeretlen okból meddő nők 4-8%-a (diagnosztizálatlan) coeliakiás, a meddőség csökkent fogamzóképesség vagy gyakoribb spontán vetélések képében jelentkezhet, ezért például az ismeretlen okú meddőségben szenvedő nők coeliakia szűrésére készültek már szakmai ajánlások.

Egy évekkel ezelőtt elvégzett, nagy esetszámú, egész népességre kiterjedő svéd vizsgálat szerint gyakoribb volt a méhen belüli fejlődés elmaradása, a kis, vagy igen kis születési súly, a koraszülés és a császármetszés kockázata azoknál a terheseknél, akiknél csak a szülés után diagnosztizálták a coeliakiát (vagyis a terhesség ideje alatt nem kezelték őket). Ha viszont már a terhesség előtt kiderült a betegség, és megfelelően kezelték is, akkor ezek a kockázatok nem haladják meg az átlagos népességben észlelhető szintet. Ezenkívül a coeliakia terhesség alatti felismerése és megfelelő kezelése hozzájárulhat a késői szövődmények (pl. lymphoma, osteoporosis) megelőzéséhez.

A tapasztalatok és a hagyományaink szerint is a háztartás sokrétű feladatainak ellátása szinte minden területen az anyákra, feleségekre, nagymamákra hárul. Amikor egy családtag étkezési szokásai megváltoznak, például speciális étrendet kell tartania, az otthoni ételkészítés, az alapanyagok beszerzésének felelőssége megnő, főleg akkor, ha e döntésnek oka nem a divat, hanem orvosi utasítás – mint a szigorúan gluténmentes diéta a coeliakiás páciensek esetében.

A gluténmentes alapanyagok megismerése, beszerzése és nem utolsó sorban sikeres felhasználása folyamatos tanulást, tapasztalatszerzést és folyamatos képzést igényel. Nem elegendő az alapszabály (kerülj minden olyan ételt, élelmiszert, amiben van búza, árpa, rozs) megjegyzése, hanem folyamatosan ellenőrizni kell az élelmiszerek címkéjét, csomagolását is. Emellett naponta jelennek meg újabbnál újabb, izgalmas – vagy csak annak látszó – „gluténmentes” termékek, amelyekről sokszor nehéz eldönteni, hogy azok valóban alkalmasak a szigorú gluténmentes diétára, vagy a „csak kerülöm a glutént” divatdiétázók megnyugtatására kerültek az üzletek polcaira.

A betegszervezetek a krónikus vagy ritka betegségben szenvedők és családtagjaik életében kiemelten fontos szerepet játszanak. Jellemzően a betegség diagnózisát követően érlelődik meg a döntés, hogy szükség van a sorstársak tudására, tapasztalataira, netán az adott betegséggel kapcsolatban megjelent legújabb eredmények megismerésére. A tagnévsort böngészve feltűnő, hogy a tagok túlnyomó többsége nő. Egy anya szerepe a diagnosztizált gyerekek esetében még indokolt, az azonban kevésbé érthető, hogy a diagnosztizált férfiak miért a feleségüket küldik el a csoporttalálkozókra, veszik rá a belépésre, mondván „úgyis Te vásárolsz, főzöl, Neked kell képben lenned”. Ez is egyik oka annak, hogy a betegekért dolgozó szervezetek választott vezetői és önkéntesei között is elvétve találunk csak férfiakat.

Az AOECS minden tagszervezetét kéri, hogy a világnap apropóján használják a #womenandcoeliac hastag-et, hogy megoszthassák egymással történeteiket, tapasztalataikat, mindennapi kihívásaikat, amit coeliakiás nőként megélnek.


A coeliakia
A coeliakia a népesség 1 - 2%-át érintő autoimmun betegség, ami ismert genetikai adottságú egyénekben a táplálékkal elfogyasztott glutén gyulladásos folyamatot vált ki a vékonybél-rendszerben. (A glutén a gabonafélékben – búza, árpa és rozs – található összetett tároló fehérje). Egyike a leggyakoribb, alulbecsült krónikus betegségeknek, ami minden életkorban kialakulhat és diagnosztizálható is. Európában mindössze a betegek 15-20 %-át diagnosztizálták, azaz 7-8 esetből csupán egyetlen egyet. A betegségnek emésztőrendszeri és nem emésztőrendszeri tünetei lehetnek, mint például a hasmenés, a hastáji fájdalmak, puffadás, vagy a vérszegénység, a fáradékonyság, a jellegzetes hólyagos bőrkiütések, de a fel nem ismert betegség következménye lehet az ismeretlen eredetű meddőség és az ismétlődő vetélések is. A coeliakia ma ismert, evidecián alapuló hatékony kezelése az élethosszig tartó szigorú gluténmentes étrend, azaz a gluténtartalmú ételek és élelmiszerek teljeskörű elhagyása.

Forrás: Európai Cöliákia Egyesületek Szövetségének (AOECS)

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Agykutatás

Az alvás világnapja

Az Alvás Világnapja, melyet hat éve indítottak az Amerikai Egyesült Államokból, ma már számos országban az alváskultúra kiemelkedő eseménye. A World Association of Sleep Medicine, az alvástudomány és alvásgyógyítás legrangosabb nemzetközi szervezete a tavaszi napéjegyenlőséget megelőző pénteket jelölte meg arra az alkalomra, hogy felhívják a figyelmet a pihentető alvás fontosságára.

Hírvilág

Szeptember 15-e a Limfóma Világnapja

Minden év szeptember 15-e a Limfóma Világnapja. Ennek alkalmából a Magyar Rákellenes Liga ismét biciklis felvonulással kívánja felhívni a figyelmet a betegségre, annak tüneteire és a korai diagnosztizálásra.

Hírvilág

Ritka Betegségek Világnapja - 2019

Az immáron tizenkettedik alkalommal megrendezett Ritka Betegségek Világnapja központi rendezvényének hagyományos időpontja minden év februárjának utolsó hétvégéje, így ez évben február 24. A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (RIROSZ) már a világnapi koncepció kidolgozásától kezdve részt vett annak létrehozásában, és a kezdetek óta minden évben megrendezi a világnapot. Az idei esemény központi nemzetközi témája a „Hídépítés az egészségügy és a szociális ellátások között”.

Hírvilág

200 kérdés, 200 válasz -- könyv a vastagbélrákról

Országszerte térítésmentesen juthat hozzá minden érintett ahhoz a kötethez, amely 224 oldalon foglal össze csaknem minden fontos tudnivalót, ami a vastagbélrákról és a végbélrákról betegként vagy beteget segítő családtagként felmerülhet. 200 kérdésre 200 közérthetően megfogalmazott, választ ad.