Részletes keresés

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 13.

Othello-szindróma Parkinson-kórban

A Parkinson-kórban gyakori pszichózis részeként téveszmék is előfordulhatnak, ennek egy fajtája a beteg és családja életminőségét egyaránt jelentős mértékben rontó, Othello-szindrómaként is ismert féltékenységi téveszme. A nem ritka szindróma felismerése és hajlamosító tényezőinek ismerete fontos a klinikai gyakorlatban.

HUN

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 10.

DOAC-ok hatásossága és biztonságossága agyi vénás thrombosisokban

Az agyi vénás thrombosisok (cerebral vein thrombosis, CVT) a mély vagy felszínes agyi vénák és a duralis vénás sinusok thrombosisának összefoglaló neve. A CVT éves incidenciája 1,3–1,6 eset 100 000 személyre vetítve. A CVT-s betegek változatos tünetekkel és panaszokkal jelentkezhetnek, mint például fejfájás, epilepsziás roham, fokális neurológiai tünetek és megnövekedett koponyaűri nyomás, mely tudatzavarhoz vagy akár halálhoz is vezethet. Ugyanakkor megfelelő terápia mellett a betegek mintegy 80%-ában a vénák rekanalizációjára és jó neurológiai kimenetelre lehet számítani. A terápia elsősorban antikoaguláció, mely hagyományosan heparin, majd ezt követően K-vitamin-antagonisták (VKA-k) vagy direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) alkalmazását jelenti. A 2017-es European Stroke Organization (ESO) irányelv alapján az antikoaguláció standardját a VKA-k alkalmazása jelenti, ugyanakkor az irányelv publikációját követően számos olyan vizsgálat jelent meg, mely a DOAC-ok alkalmazását biztonságosnak és hatékonynak ítélte.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2022. OKTÓBER 31.

Az autoszomális domináns policisztás vesebetegség és a tolvaptankezelés

GARAM Nóra, TISLÉR András

Az autoszomális domináns policisztás vesebetegség a leggyakoribb öröklődő vesebetegség, amely a végstádiumú vesebetegségek 5-10%-áért tehető felelőssé. Kialakulását elsősorban a policisztint kódoló gének hibája okozza, amely több jelátviteli úton keresztül fokozott folyadéktranszportot, proliferációt, végső soron a ciszták képződését eredményezi. A diagnózis elsődlegesen az ultrahangos képen és családi anamnézisen alapul. Genetikai meghatározásra csak atípusos formákban van szükség. A klinikumra jellemző a hypertonia, haematuria, proteinuria, a progresszíven csökkenő GFR-szint, illetve az extrarenalis manifesztációk – mint a májciszták, agyi aneurysmák, különböző szívbillentyűhibák jelenléte. Nehézséget a differenciáldiagnosztika során elsősorban a többi cisztás vesebetegségtől való elkülönítése jelent. A terápia megtervezése komplex szemléletmódot igényel, amiben alapvető a progresszió sebességének meghatározása. Ebben segítségünkre lehet a Mayo-klasszifikáció, amely a veseméret alapján prognosztizálja a betegséget, illetve a PROPKD-score, amely a klinikumot és a genetikát is figyelembe veszi. A terápiát eddig elsősorban az életmódváltás, a sószegény diéta, a hypertonia kezelése uralta. 2016 óta rendelkezésünkre áll a vazopresszin-2-receptor-gátló tolvaptan, amely különböző vizsgálatokban (TEMPO 3:3; TEMPO 3:4; REPRISE) a veseméret növekedésének, illetve a GFR-vesztés mértékének lassulását okozta. Összefoglaló közleményünkben a patogenezis és klinikum áttekintése mellett a legújabb terápiás ajánlás legfontosabb pontjait ismertetjük. A kutatási eredmények alapján a jövőben egyéb jelátviteli útvonalak befolyásolásával újabb terápiás lehetőségek állhatnak majd rendelkezésünkre, mint a szomatosztatinanalógok, az EGFR-gátlók és az mTOR-gátlók.

HUN 2022;26(5)

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 08.

A humán agy monomorf

Az emberi agy, ellentétben a nemi szervekkel, és hasonlóan a tüdőhöz vagy a veséhez, struktúrájában és funkciójában is monomorf, nincs férfi, illetve női agy, állapítja meg az elmúlt 3 évtized tanulmányait összegző metaszintézis.

HUN

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Gyógyszeres kezelési stratégiák, hypertoniás sürgősségi állapotok

FARSANG Csaba

A közleményben összefoglalom a hypertoniás betegek gyógyszeres kezelésére, és külön fejezetrészben a hypertoniás sürgősségi állapotokra vonatkozó jelenleg érvényes gyógyszeres kezelési irányelveket.

HUN 2022;32(10)

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

A célvérnyomás-tartomány és a hypertonia nem gyógyszeres kezelése

BARNA István

A nemzetközi ajánlások, és így a hazai irányelv is, a célvérnyomás-tartomány és nem a célvérnyomásértékek alkalmazását javasolják, hiszen ezek a mindennapi gyakorlatnak is jobban megfelelnek. A magasvérnyomás-betegség kezelésében kiemelt jelentőségű a nem gyógyszeres kezelés ( a túlsúly csökkentése, dohányzás abbahagyása, sófogyasztás csökkentése, rendszeres fizikai aktivitás) mielőbbi elkezdése.

HUN 2022;32(10)

Idegtudományok

2022. OKTÓBER 21.

Antiepileptikumok hatékonysága és biztonságossága post-stroke epilepsziában

A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére.

HUN

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. OKTÓBER 20.

„A 75 éves Ideggyógyászati Szemle ünnepi ülése a Magyar Tudományos Akadémián” 2022. október 20.

TAJTI János

A Clinical Neuroscience/Ideggyógyászati Szemle kilenc tulajdonostársaság értékes szakmaspecifikus folyóirata. A lap kiadása 75. évfolyamához érkezett. Ezt az ünnepi eseményt a Szerzők magas színvonalú munkája, a Lektorok odaadása, az Olvasók kitartó figyelme, a Szerkesztőbizottság, a Szerkesztők és a Kiadó évtizedeken át tartó töretlen lendülete tette lehetővé.

HUN 2022;7(Jubileumi ülés)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. OKTÓBER 20.

Az agyi elzáródások kezelésének forradalma

SZAPÁRY László

Magyar Stroke Társaság
Dr. habil Szapáry László, elnök

HUN 2022;7(Jubileumi ülés)

Ideggyógyászati Szemle

1956. JÚNIUS 01.

Adatok a lupus erythematodes disseminatus (LED) neuropsychiatriai szövődmenyeinek klinikumához és pathologiájához

FEJÉR Arthur, TARISKA István

1. 3. LED esetet ismertettünk, mindhárom subacut hullám volt, első vagy ismételt fellángolásként. Két esetben exogen typusú psychosist észleltünk apalliumos syndroma keretében, 1. choreoballisticus hyperkinesissel) ; egy maniformis exogen typusú elmezavar után dementiába hanyatlott. 2. Boncolt esetünk idegrendszeri kórfolyamatát szövettanilag obliteraló érfolyamatok és következményes friss és régi, teljes és elektív parenchy-manecrosisok jellemzik, dominálóan a kis és nagyagy kéregállományának és burkainak kis artériáin és capillarisain; a nagyagy subcorticalis velő-pyramisainak erein pedig permeabilitasi zavarra utaló jelek voltak. Az érelváltozásokat az alapfolyamattal járó zavarokra (dysproteinaemia), az érfal permeabilitásának megváltozására és anoxiára vezettük vissza. A parenchyma necrosisok kiterjedése azonban túlhaladta az érelváltozások méretét és emiatt értelmezésükben functionális keringési zavarokat is feltételeztünk. 3. Az apalliumos syndroma keletkezésére a LED-t különösen hajlamosnak tartjuk, mert a) az érkárosodás döntően kérgi localisatiójú, és b) a kórkép haemodynamikai zavarokra praedestinalt (szív, vese-működési zavarok, anaemia). Az apalliumos syndroma keletkezésében az agyi érelváltozások azonban csak megkönnyítő adottságot jelentenek, magát a kéreg működés összeomlását a functionális tényezők halmozódása és heveny kirobbanása okozza. A LED drámai psychosis hajlama : hajlam apalliumos syndromára. 4. Az ACTH kezelést, a) a súlyos, irreversibilis belgyógyászati szövődmények hiánya esetén és elsősorban az apalliumos syndroma megszüntetése érdekében tartjuk előnyösnek, b) LED-ben a belgyógyászati contraindicatiók fokozott méltányolását feltétlen követelménynek tartjuk, c) A reversibilis belgyógyászati szövődmények meg­ szüntetése a beteget ACTH kezelésre alkalmassá teheti. E szövődmények idején ACTH kezelés előtt, valamint az ACTH által súlyosbított psychosis ellen az ACTH kezelés befejezése után Largactil és atebrin alkalmazásától jó eredményt láttunk.

HUN 1956;9(3)