Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 242
Hírvilág
2021. MÁJUS 11.
Mozgáshiány, elhízás és stressz – a magyarokat is súlyosan érinti a bezártság
A karantén ugyan valóban lassította a vírus terjedését, ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül negatív hatásai mellett sem. A vendéglátóhelyek, fitnesztermek és más nyilvános helyek bezárása, illetve az otthoni munkavégzés erőteljesen befolyásolta étkezési szokásainkat és fizikai aktivitásunkat, a szociális izoláció pedig mentális egészségünket érinti súlyosan.
Lege Artis Medicinae
2021. ÁPRILIS 23.
Dohányzási szokások és leszokástámogatási feladatok Magyarországon. 1. rész
Korunkban a nem fertőző betegségek okozzák az emberiség közel 70%-ának halálát, amelyek hátterében minden esetben megtalálhatók a fő kockázati tényezők: a dohányzás, a fizikai inaktivitás, a túlzott alkoholfogyasztás és az egészségtelen táplálkozás. A nem fertőző betegségek visszaszorítására globális cselekvési terv készült, amely – egyebek mellett – azt a kívánta elérni, hogy 2010-hez képest 2025-ig 30%-kal csökkenjen a dohányzók aránya. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezen célkitűzése – összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezete Fenntartható Fejlődési Célok nevű okmánya tartalmával (UN SDG 2030) – előirányozza, hogy Magyarországon ez az arány 2025-re 23% legyen. A jelenlegi dohányzási arány (29%) és az előzetes becslések alapján ez nem teljesül. Komoly gondot jelent, hogy miközben a hagyományos dohánytermékek fogyasztása Magyarországon nem az elvárt ütemben csökken, az új típusú nikotintartalmú és dohánytermékek világszerte, így hazánkban is terjednek. A dohányzás visszaszorítása érdekében tehát Magyarországon erőteljesebb fellépésre van szükség. Ennek keretében fokozott figyelmet kell fordítani a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményében (FCTC) foglaltakra. Nevezett dokumentum a dohánytermékek adótartalmának növelését ajánlja, kimondja, hogy meg kell állítani az új típusú nikotintartalmú és dohánytermékek térhódítását, és szorgalmazza, hogy az egészségügyben legyen szakmai követelmény a dohányzók leszokásának segítése. Jelen összefoglaló az aktuális hazai dohányzási szokások figyelembevételével ismerteti az egészségügy leszokástámogatással kapcsolatos feladatait.
Klinikum
2020. SZEPTEMBER 28.
A humán immunrendszer rendszerelvű megközelítése
A nukleotidpolimorfizmusok kutatása révén kiderült, hogy az autoimmun betegségek kialakulásában nagyon kis hatáserősséggel nagyon sok genetikai lokusz közreműködik, és itt is kiderült, hogy egy-egy kórkép molekuláris heterogenitása – pl. SLE esetén – milyen óriási. E betegségek kezelését forradalmasította a biologikumok rendszerimmunológiának köszönhető bevezetése.
Egészségpolitika
2020. AUGUSZTUS 31.
Telemedicina – az adatvédelem kulcskérdés
A kezelt COVID-19 betegek orvosi nyilvántartásainak elemzése hozzájárulhat a jövőbeli megelőzési és kezelési megoldásokhoz, valamint potenciálisan felgyorsíthatja a vakcina előállításának folyamatát. Ezért minden adat fontos, és a lehető legjobb eredményeket lehet elérni, ha minden nemzet együtt dolgozik a megosztott adatbázissal—fogalmaznak a cikk szerzői, akik hangsúlyozzák: a személyes adatok felhasználásával járó előnyökön kívül viszont számos hátránya is lehet adatvédelmi szempontból. Így nagyon fontos egyensúlyt teremteni a személyes védelem és az adatok hasznos felhasználása között.
COVID-19
2020. JÚNIUS 30.
Tudományos segítség időseknek Covid-19-járvány idején és azon túl is
Tanácsadás, folyamatos kontroll, amelynek tudományos eredményei is lesznek. Ezzel a célkitűzéssel jött létre egyedüli kezdeményezésként a PTE Transzlációs Medicina Központ, a Transzlációs Medicina Alapítvány és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet összefogásával, a Richter Gedeon támogatásával egy együttműködés.
Hypertonia és Nephrologia
2020. JÚNIUS 24.
Táplálkozási javaslatok Covid-19-járvány idején
Az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta, 2019 késő őszén Kínában kirobbant, 2020. márciusban már világjárványnyá vált betegség (Coronavirus disease 2019 – Covid-19) alapvetően megváltoztatta az emberek életét.
Ideggyógyászati Szemle
2020. MÁJUS 30.
A késői kezdetű Pompe-kórban szenvedők enzimpótló kezelésének hosszú távú követése
A Pompe-kór (PD) egy ritka lizoszomális tárolási betegség, amit a GAA gén mutációja következtében kialakuló α-glükozidáz (GAA) enzim elégtelen működése okoz. Az enzimdeficientia a glikogén lizoszomális felszaporodásához vezet. A betegségnek két klinikai formája ismert, az újszülöttkori, valamint a késői forma. Jelenleg a betegség hátterében a GAA génnek közel 600 mutációja ismert. A kaukázusi populációban a késői forma hátterében a c.-32-13T>G mutáció a leggyakoribb, az allélfrekvencia közel 70%. A Pompe-kórt enzimpótló terápiával (ERT) tudjuk kezelni, kéthetente Myozyme infúzió adásával. Közleményünkben 13, több mint öt éve kezelt, késői kezdetű formában szenvedő beteg hosszú távú követését mutatjuk be. A leghosszabb követési idő 15 év volt. A kezelés eredményességének megítélésére évente mértük a 6 perces járótávolságot és a légzésfunkciót. Az adatok alapján a 6 perces járótávolság az enzimpótló kezelés indítása után körülbelül 3-4 évig javult, ezt követően az esetek többségében a megtett távolság csökkent. A több mint 10 éves követés után a kezdeti 6 perces járótávolsághoz képest romlást tapasztaltunk az esetek 77%-ában, javulást az esetek 23%-ában. A követés ideje alatt mindössze egyetlen beteg került kerekesszékbe. A légzésfunkció, különösen fekvő helyzetben hasonlóan alakult. A betegek terápiára adott válaszában nagy variabilitást figyeltünk meg, ami csak részben mutatott összefüggést a terápiás fehérje ellen termelődő antitestszinttel. Az ERT eredményessége jelentősen függött a betegséget okozó mutáció típusától, a betegség státuszától a kezelés kezdetekor, a beteg fizikai aktivitásától és táplálkozási szokásaitól. Az innovatív orphan gyógyszerekkel kezelt betegek hosszú távú követése kiemelkedően fontos ahhoz, hogy megismerjük a kezelés valós hasznát és a betegek igényeit.
COVID-19
2020. MÁJUS 06.
Táplálkozási ajánlások a CoVID-19 miatti karantén idején
A karanténhoz társuló stressz alvászavarokat is okozhat, ami tovább fokozhatja a stresszt és ezáltal a táplálékbevitelt, ami egy ördögi kör kialakulásához vezethet. Fontos, hogy vacsorára olyan ételeket fogyasszunk, amelyek szerotonint vagy melatonint tartalmaznak vagy elősegítik ezeknek a szintézisét.
Nővér
2020. ÁPRILIS 30.
Gyógyszerszedési szokások felmérése hipertóniás felnőttek körében
A magas-vérnyomás betegség a legismertebb rizikófaktor a kardiovaszkuláris megbetegedések és a stroke kialakulásában. Jelen vizsgálat célja, a 40 évnél idősebb, hipertóniában szenvedő betegek életmódjának, betegség reprezentációjának, valamint gyógyszerszedési szokásainak felmérése Kvantitatív, keresztmetszeti, leíró kutatásunkat 2017-ben online kérdőív formájában végeztük 40 évnél idősebb magas-vérnyomás betegségben szenvedők körében (n=267). Az adatgyűjtés eszköze a Brief Illness Perception Questionnaire rövidített változata, a Morisky Medication Adherence Scale (8-item) és saját szerkesztésű kérdőív. A kor előrehaladtával magasabb terápiahűség jellemző a vizsgált populációra (r= 0,26; p<0,001). A páciensek, akiknek a körzeti orvos javasolt életmódbeli változtatásokat, magasabb terápiahűséggel bírnak (p=0,032). Akiknek magasabb volt az eddig mért legmagasabb vérnyomásuk (r=0,18; p=0,003), nehezebben élik meg a betegségüket (r=0,15; p=0,014). Az egészségmagatartás és a körzeti orvos tájékoztatása befolyásolhatják a hipertónia megélését és a terápiahűséget. Az egészségmagatartás és a terápiahűség szintjének növelésében a háziorvosok mellett, kiemelt szerepe lehet a kiterjesztett hatáskörű közösségi szakápolóknak.
COVID-19
2020. ÁPRILIS 16.
Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra
A tudósok modellezték a mostani járványt. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy ez is idényjellegű, mint a koronavírus többi fajtája által okozott vagy akár az egyszerű influenza. Csakhogy a szimulációs kísérleteknél kiderült a többi között az is, hogy az új típusú koronavírusnak, a SARS-Cov-2-nek több ismeretlen jellemzője van. Így például még nem sikerült megállapítani, hogy az egyszer már felgyógyult betegnél kialakul-e immunitás, és ha igen, mennyi ideig tart.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.