COVID-19

Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra

2020. ÁPRILIS 16.

Szöveg nagyítása:

-
+

Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra - állítja a Science című folyóiratban kedden megjelent tanulmányában az amerikai Harvard Egyetem egyik tudóscsoportja. A járványügyi szakemberekből, biológusokból, orvosokból álló csoport videokonferencián is ismertette kutatási eredményeit, amelyek szerint szakaszosan és különböző intenzitással, de továbbra is szükség lesz a társadalmi távolságtartásra annak érdekében, hogy ne törjön ki ismét az új típusú koronavírus járványa. A tudósok modellezték a mostani járványt. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy ez is idényjellegű, mint a koronavírus többi fajtája által okozott vagy akár az egyszerű influenza. Csakhogy a szimulációs kísérleteknél kiderült a többi között az is, hogy az új típusú koronavírusnak, a SARS-Cov-2-nek több ismeretlen jellemzője van. Így például még nem sikerült megállapítani, hogy az egyszer már felgyógyult betegnél kialakul-e immunitás, és ha igen, mennyi ideig tart. "A társadalmi távolságtartás időnkénti bevezetése valószínűleg nem lesz elégséges ahhoz, hogy a SARS-Cov-2 vírus az Egyesült Államokban megmaradjon a kórházak intenzív osztályain belül" - mondta a videókonferencián Stephen Kissler biokémikus és matematikus. Hozzáfűzte: gyógyszerek és hatékony kezelések hiányában "a társadalmi távolságtartásra kétségtelenül szükség lesz". A kutatócsoport tagjai szerint a távolságtartás gyakorlatát csakis akkor lehet majd mellőzni, amikor felfedezték a hatékony kezelési módszereket vagy a megfelelő védőoltást. Addig a járvány fellángolásának elkerülésére - változó helyeken és változó időtartammal - muszáj lesz fenntartani ezt a gyakorlatot. Marc Lipsitch járványügyi szakember arról beszélt, hogy a távolságtartás felfüggesztése közötti időszakokban a koronavírus-járvány nemcsak fellángol, hanem a korábbinál minden alkalommal hevesebb és pusztítóbb lesz, és a vírus egyre szélesebb körben - köztük egészen fiatalok között is - szedi majd áldozatait. Ez azonban a szakember szerint lehetővé teheti a népesség csoportimmunitásának vagy a kollektív immunitásnak a kialakulását is. A tudósok ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a túlzó társadalmi távolságtartás káros is lehet, mert megakadályozza a kollektív immunitás kialakulását. Az új típusú koronavírus egyelőre ismeretlen, de biztos, hogy hosszú ideig nem tűnik el - erre a következtetésre jutottak a Harvard Egyetem kutatói. Szerkesztőségi megjegyzés: Úgy tűnik, hogy a laikus és szakmai vita is az alapvető higiénés kérdésekkel foglalkozik. Általánosságban a személyi higiénének két fő területe a gasztrointesztinális és a légzőszervi higiéne (STD-ről most nem beszélve). Úgy tűnik, hogy az euro-atlanti kultúra az utolsó nagy kolera járvány után mindent megtanult a gasztrointesztinális higiéne szabályai közül, és alkalmazza is azokat (élelmiszer, táplálkozási higiéne, WC-használat után kézmosás stb.), A XX. században a nehezen terjedő TBC-vel szemben is megtanultunk védekezni. Most viszont új korszak jön a légúti higiénés szabályokban, és ezeket a magatartásformákat is meg kell tanulnunk. A japánok előttünk járnak, nem fognak kezet, hanem csak meghajolnak, influenza szezonban maszkot viselnek, és tartják a védőtávolságot, stb. Hát ezek lesznek a nagy változások, de ebben semmi ijesztő vagy szenzációs nincs, csak kezdetben szokatlan lesz. Egyébként sebészként mondom, hogy mi a szakmában egymás között nem fogunk kezet, de ez más szakorvosokra nem jellemző. Forrás: MTI 2020.április 16.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral