Hírvilág

Mozgáshiány, elhízás és stressz – a magyarokat is súlyosan érinti a bezártság

2021. MÁJUS 11.

A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia illetve a Feövenyessy Gerinc- és Sportrehabilitációs Központ 2021 tavaszán online felmérést végzett a felnőtt lakosság körében a Magyar Fitnesztermek Országos Szövetsége (MAFORSZ) és a WEBBeteg közreműködésével. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy miként hatott a több mint egyéves bezártság a lakosság étkezéssel, illetve testmozgással kapcsolatos szokásaira, valamint mentális egészségére. A nem reprezentatív kutatás 2021. április 26. és május 7. között zajlott online formában, a kérdőívet 3459 ember töltötte ki. A megkérdezettek 21 százaléka a járvány kitörése óta egészségtelenebbül táplálkozik, minden harmadik ember többet nassol, és a válaszadók 42 százalékának nőtt a testsúlya az elmúlt hónapok során. A testmozgással kapcsolatos szokások szintén jelentősen változtak, minden második megkérdezett számol be arról, hogy kevesebbet mozog, és 63 százalékuk érzi stresszesebbnek a mindennapokat a karantén kezdete óta eltelt időszakban.

A karantén ugyan valóban lassította a vírus terjedését, ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül negatív hatásai mellett sem. A vendéglátóhelyek, fitnesstermek és más nyilvános helyek bezárása, illetve az otthoni munkavégzés erőteljesen befolyásolta étkezési szokásainkat és fizikai aktivitásunkat, a szociális izoláció pedig mentális egészségünket érinti súlyosan.

Az orvostudomány már a járvány kitörése óta vizsgálja a kérdést, hogyan hatottak a korlátozások az emberek általános egészségére. Több nemzetközi kutatás is felmérte a táplálkozással, illetve a fizikai aktivitással kapcsolatos szokások átalakulását, valamint a járvány mentális egészségünkre gyakorolt hatását, ugyanakkor nagy mintán végzett hazai kutatásból származó adatok mostanáig nem álltak rendelkezésre.

A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia illetve a Feövenyessy Gerinc- és Sportrehabilitációs Központ május 11-én publikált, 3459 fős felmérésének eredményei egyértelműen összecsengenek a nemzetközi tapasztalatokkal* (zárójelben a nemzetközi adatok láthatóak):

• a kutatásban résztvevő magyar felnőttek közel 21 százaléka (36 százalék) érzi úgy, hogy a korlátozások kezdete óta egészségtelenebbül étkezik, 35 százalékuk (43 százalék) pedig jóval többet nassol
• közel 42 százalékuk (28 százalék) testsúlya nőtt az elmúlt hónapokban
• 38 százalékuk (44 százalék) panaszkodik arról, hogy rosszabbul alszik, 63 százalékuk pedig arról számol be, hogy jóval feszültebb, mint a világjárvány kitörése előtt
• a megkérdezettek fele még annál is kevesebb időt szánt testmozgásra, mint amennyit a járvány kitörése előtt. A sportolási hajlandóság korábban is alacsony volt, a válaszadók mindössze 50 százaléka fordított annyi időt (minimum heti 2,5 órát) testmozgásra, amennyit a WHO (World Health Organization) javasol. Az adatok a járvány ideje alatt tovább romlottak, a heti 2,5 óránál kevesebbet sportolók aránya összességében 7 százalékkal, 50-ről 57 százalékra nőtt, ha azonban a testmozgást egyáltalán nem végzőket is megvizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy számuk szinte megduplázódott, azok aránya, akik egyáltalán nem mozognak, 11 százalékról 20 százalékra emelkedett.

Az eredményekből egyértelműen látható, hogy a világszerte tapasztaltakhoz hasonlóan a hazai lakosság fizikai aktivitása is jelentősen visszaesett a járvány kitörése óta. „A mozgáshiány drámai változásokat indít el az emberi testben. Ha nem mozgunk rendszeresen, a porcok nem jutnak tápanyaghoz, azaz sorvadni, kopni kezdenek. A mozgáshiány a degeneratív megbetegedések – porckopás, porckorong ellapulás, porckorongsérvsérv – egyik legfőbb oka.” - mondta Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta, okl. rehabilitációs szakember, a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia, illetve a Feövenyessy Gerinc- és Sportrehabilitációs Központ vezetője.

Szintén a járványhoz, illetve a bezártsághoz köthető a lakosság testsúlyának, illetve stressz-szintjének jelentős növekedése is. „A túlsúly és a mentális problémák az inaktivitáshoz hasonlóan károsítják a mozgásszerveket. A túlsúly épp olyan, mint ha napi 24 órán át magunkon hordoznánk egy nehéz hátizsákot. Minden egyes ízületet folyamatosan összenyomva tart, így felgyorsítja a kopásos folyamatokat. A stressz pedig még tovább súlyosbítja a helyzetet. Stressz hatására ugyanis izmaink reflexesen megfeszülnek, kötőszövetünk összezsugorodik. A feszes, zsugorodott lágyrészek a túlsúlyhoz hasonlóan összepréselik az ízületeket és szintén jelentősen hozzájárulnak a kopásos folyamatok felgyorsulásához.” – fogalmazott a szakember.

Összességében tehát a járványhoz, a bezártsághoz köthető folyamatok/tendenciák mind hozzájárulhatnak a mozgásszervi panaszok, betegségek kialakulásához, vagy azok súlyosbodásához. Valószínűleg nem véletlen, hogy az utóbbi hónapokban drámaian megnőtt a mozgásszervi rendelők forgalma. „Azt tapasztaljuk, hogy egyre többen fordulnak hozzánk nyak-, derék-, térd- és csípőproblémákkal” – mondta Feövenyessy Krisztina. „Sajnos a legtöbben meg vannak győződve arról, hogy a mozgásszervi problémák öröklődnek. Ez a tévhit azt eredményezi, hogy passzívvá válnak, nem vállalnak felelősséget saját testükért, és problémáikra kívülről, az orvostudománytól várják a megoldást. A valóságban azonban a mozgásszervi panaszok több mint 90 százaléka életmód eredetű, a mozgás hiánya, a túlsúly és a stressz okozza ezek kialakulását. Az életmód eredetű problémák sem gyógyszerrel, sem műtéttel nem gyógyíthatóak, csakis az életmód megváltoztatása hozhat valódi és tartós eredményt.” – fogalmazott a szakember. „Minimálisan napi 30 percnyi, ideális esetben 1 órányi dedikált testmozgásra lenne szükségünk ahhoz, hogy gerincünk és ízületeink egészségét megőrizzük. Az időhiány vagy a megfertőződéstől való félelem nem lehet kifogás! Bár nem mindenki szeret vagy tud edzőterembe járni, a mindennapos séta, kirándulás, kocogás vagy akár az otthoni átmozgató torna bárki számára könnyedén és biztonsággal elérhető.” – tette hozzá.

Forrás: Feövenyessy Medical Fitness Akadémia és Feövenyessy Gerinc- és Sportrehabilitációs Központ

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Klinikum

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, kardiális vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred