Részletes keresés

Hírvilág

2013. DECEMBER 13.

Nem lettünk depressziósabbak

Megint szembe kell néznünk azzal, milyen a magyarság lelkiállapota – mondta dr. Túry Ferenc, az intézet igazgatója, hozzátéve, hogy az egészségügyi tervezés alapjaként kell tekinteni a Hungarostudy megállapításaira, hiszen sok olyan szociális háttértényezőre derült fény, amely új szempontokat ad például a népegészségügyi program alakításában.

HUN

Gondolat

2013. AUGUSZTUS 20.

Ostobaság, gyógyíts!

Az ismeretlen bölcselő: Weöres

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Bohócnevem dr. Baki

GYIMESI Ágnes Andrea

Az első kórházi "bohóc-terápiás részleget" egy New York-i bohóc, Michael Christensen alapította 1986-ban. Azóta ő és munkatársai számos országban bohócdoktor-viziteket tartanak, legfőbb eszközükkel, a nevetéssel operálva.

HUN

Lege Artis Medicinae

2006. ÁPRILIS 21.

Életminőség-mérés asthma bronchialéban

MÉSZÁROS Ágnes

Az asthma bronchiale olyan krónikus betegség, amely tünetei révén nagymértékben befolyásolja a betegek mindennapjait, így az asthmások életminősége szinte minden területen nehezített. A szerző célja az asthma életminőségre gyakorolt hatását vizsgáló saját és külföldi tanulmányok eredményeinek összefoglalása.

HUN 2006;16(04)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JÚLIUS 01.

A buspiron és a benzodiazepinek eltérő neurológiai hatásai - elméleti áttekintés és klinikai tapasztalatok

JUHÁSZ Gabriella, BAGDY György

Az utóbbi évtizedben a neuropszichiátriai betegségek terápiáját forradalmasító új gyógyszerek jelentős része a szerotonerg (5-HT) rendszeren keresztül fejti ki hatását. Ezen betegségek körébe tartozik a migrén, a szorongásos, a depressziós kórképek és a schizophrenia. A szerotonerg készítmények egyike a parciális agonista buspiron, amely a pre- és posztszinaptikus 5-HT1A-receptorokon fejti ki hatását.

HUN 2000;53(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

1997. SZEPTEMBER 20.

Az első epilepsziás roham utáni vizsgálatok

RÓZSAVÖLGYI Margit

A szerző első epilepsziás roham után vizsgált betegek anamnesticus adatait és vizsgálati eredményeit tekinti át. A vizsgálathoz kérdőívet használt, melyet ő maga szerkesztett. A vizsgálat célja elsősorban a rohamot elősegítő, provokáló tényezők megismerése és az első roham után végzett EEG fontosságának megítélése volt. A 106 beteg klinikai és EEG-vizsgálati eredményeinek értékelése után két csoportot különített el, a provokált rohamok és a nem provokált rohamok csoportját. Ebbe a két csoportba 95 beteg tartozott. A többi vizsgált személy részben fokális epileptiform eltérést mutatott, részben tünetmentes epileptiform mintahordozó volt, akiket a nagyon kevés szám miatt a feldolgozásból a jelen munka kapcsán kizárt. Az eredmények azt mutatták, hogy a familiaris epilepszia kockázati tényezői jelentősek, hasonló arányban fordult elő, mint az idiopathias generalizált epilepsziáknál (17,9 %). A megelőző betegségeket illetően a korábban lezajlott alkalmi roham fordult elő gyakrabban. Az első rohamok megjelenésében a szokásos provokáló faktorok jelentős szerepet játszanak. A betegek különböző csoportjaiban más-más precipitáló tényező látszik fontosnak. Az eredmények alapján a szerző mérlegeli, hogy a betegek meghatározott csoportjában a szorongás is lehet provokáló tényező. Az első roham után végzett EEG-vizsgálatok kisebb arányban mutattak epileptiform aktivitást, mint az az irodalmi adatok alapján várható lett volna. A tartós EEG-regisztrálás az epileptiform aktivitás kimutatásában eredményes vizsgálati módszer volt.

HUN 1997;50(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1982. MÁJUS 01.

A szorongás pszichofiziológiája

DR KOPP Mária

A dolgozat irodalmi áttekintés alapján a szorongó állapot és szorongásosság pszichofiziológiai értelmezésére tesz kísérletet. Gray (1978) szerint, a minor trankvillánsok, barbiturátok és alkohol hatásmechanizmusának tanulmányozása alapján, a szorongás neurofiziológiai alapja a limbikus viselkedést gátló rendszer aktivitásfokozódása, amely a büntetés, illetve jutalomelmaradás kondícionált elővételezésével kapcsolatos. Viselkedési gátlás akkor lép fel, ha a személy az averzív helyzetet korábbi tapasztalatai alapján aktivitással kontrollálhatatlannak ítéli, minősíti - ez a mozzanat a szubjektív, kognitív tényező központi szerepét emeli ki a szorongás kialakulásában.

HUN 1982;35(05)

Ideggyógyászati Szemle

1980. OKTÓBER 01.

Antidepresszánsok korszerű alkalmazási formája: intravénás cseppinfúzió

DR BÁNKI Csaba, DR VOJNIK Mária, DR VIGVÁRY László

Az ismertetett módon alkalmazott infúziós thymoleptikus kezelést súlyos, depressziós betegek kezelésére egyszerű, biztonságos, jól kontrollálható módszernek tartjuk. A szorongás, a nyugtalanság prompt szűnik, ami az ápolási gondokat is csökkenti; ugyanakkor hatékonysága — főleg gyorsaságban — jelentősen meghaladja a peroralis vagy az i.musc.kezelés hatékonyságát, és több esetben mellőzhetővé teszi az elektrokonvulziót ott is, ahol arra korábban feltétlenül szükség volt.

HUN 1980;33(10)

Ideggyógyászati Szemle

1979. SZEPTEMBER 01.

[A diagnosztikáról a szándékosan dinamikus öntapasztalati csoportokban a Német Demokratikus Köztársaságban]

VON H. Hess

[Az összesen 160 résztvevővel és egyenként kb. 100 kiscsoportos és kb. 40 nagycsoportos foglalkozással megvalósult 4 képzési közösség tapasztalatai alapján az itt alkalmazott egyes pszichodiagnosztikai eljárásokat röviden ismertetjük és jelentőségüket magyarázzuk. A diagnosztika különböző feladatai miatt - a teljes folyamat "megterhelő" részeként, az eljárások megismerése, valamint a csoportfolyamat eseményeinek visszacsatolása érdekében az oktatók számára, beleértve a kutatási feladatokat is - az eddig alkalmazott eljárások köre meglehetősen nagy volt. A csoportfolyamatok gyakorlati megfigyelésére és rögzítésére három módszer bizonyult különösen alkalmasnak állításaik, kivitelezhetőségük és rövidségük miatt, így ezek használatát alapprogramként ajánljuk. Ezek a Höck és Hess szerinti szociogram, a Feldes-féle polaritásprofil rövidített változata és Taylor skálája a megnyilvánult szorongás rögzítésére (MAS). A végső értékelésnél viszont a harmadik fél által készített értékelő skála (B-skála), valamint az általános értékelőlap igen hasznosnak bizonyult.]

ENG 1979;32(9)

Ideggyógyászati Szemle

1979. JÚLIUS 01.

Neurotikus allapotképek elemzése

DR. TRINGER László, DR. VEÉR András, FRÁTER Judit, FELSŐVÁLYI Ákos

A szerzők egy epidemiológiai szűrővizsgálat kapcsán 51 szempontot tartalmazó neurotikus tünetlistát alkalmaztak. Az így nyert adatok alapján faktoranalízist végeztek. Megállapították, hogy a szorongásos tünetcsoporttal azonosítható faktor nem különül el, szemben más tanulmányokkal. Ennek magyarázatát abban látják, hogy anyagunk nem klinikai betegekből, hanem enyhe, vagy kezdődő neurotikusokat tartalmazó szűrővizsgálati anyagból származnak. Eredményeik alapján következtetéseket vonnak le a neurózisok patogenezisére vonatkozóan.

HUN 1979;32(7)