Hírvilág

Nem lettünk depressziósabbak

2013. DECEMBER 13.

A másfél évvel ezelőtt elhunyt Kopp Mária nyomdokain haladva a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai hét év után folytatták az 1988-ban, 1995-ben, 2002-ben és 2006-ban végzett Hungarostudy néven futó reprezentatív, utánkövetéses kutatást, felmérve a magyarok lelki és egészségi állapotát. A kétezer fős mintán, idén tavasszal végzett tanulmány első összefoglalóját a Magyar lelkiállapot 2013 című kötetben jelentették meg, amelynek sajtóbemutatóját csütörtökön délután tartották a SE Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében.

Megint szembe kell néznünk azzal, milyen a magyarság lelkiállapota – mondta dr. Túry Ferenc, az intézet igazgatója, hozzátéve, hogy az egészségügyi tervezés alapjaként kell tekinteni a Hungarostudy megállapításaira, hiszen sok olyan szociális háttértényezőre derült fény, amely új szempontokat ad például a népegészségügyi program alakításában.


Gyerek helyett anyagi biztonság


Sok mindenben nem változott a „néplélek”. Ahogyan a hét évvel ezelőtti, úgy az idei kutatás is azt mutatja, hogy a magyarok továbbra is gyermek- és családszeretők, de bizalmatlanok is, magánügyüknek tartják, mit gondolnak minderről. Mint az dr. Győrffy Zsuzsa párválasztási szokások és gyermekvállalási stratégiákról szóló beszámolójából kiderült, a 18-35 év közötti fiatalok továbbra is gyerekcentrikusak, mindössze 1-2 százalékuk marad tudatosan gyermektelen.

Mindkét nem képviselői fontosnak tartja a házasságot, amelynek alapjaként a hűséget és a szerelmet jelölték meg a válaszadók, igaz, a férfiak szerint a stabil fundamentumhoz biztos jövedelem és lakás is kell. Míg hetven százalékuk szerint a gyermekvállaláshoz nem kell feltétlenül házasságot kötni, azt is sokan vallják, hogy a megromló kapcsolatból ki kell lépnie a feleknek, el kell válni.

Halogatás – ez a fogalom jellemzi leginkább a fiatalokat, ha a gyermekvállalásról kérdezik őket. A többség úgy gondolja, az első gyermek megszületése 26 év körül ideális, mégis, csupán a fiatalok 30 százalékának születik meg csemetéje, mielőtt betölti a harmincat. Bár többet terveznek, átlagosan 1,7 gyermek születik a családokban, az alacsonyabb végzettségűek több, a magasabb végzettségűek pedig kevesebb gyermeket vállalnak a tervezettnél. Míg az elsőszülött érkezése a jó párkapcsolaton, a további utódok vállalása az anyagi lehetőségektől függ, így a kutató megállapította: a munka mindent überel.


Életcél: külcsín és pénz


Az már Kopp Mária kutatásai igazolták, hogy valamennyi európai nép közül a magyarok a legszorongóbbak, és nehezen kezelik a stresszhelyzeteket, úgy tűnik, az eltelt hét évben ez csak rosszabb lett. Míg 2006-ban a megkérdezettek 18 százaléka számolt be arról, hogy folyamatosan, magas fokú stresszhelyzetet él meg a munkahelyén, addig ma a dolgozók 29 százaléka szorong a munkája miatt – számolt be az elmúlt évek változásairól dr. Susánszky Éva, a kötet szerkesztője. Hozzátette, míg korábban a felsőfokú iskolai végzettség védettséget jelentett a munkahelyi stressz ellen, mára a diploma nyújtotta oltalom megkopni látszik, és a munkaadóktól érkező támogatás is egyre kevesebb.

Erőteljes lelki szerepe van az egészségmegőrzésben a vallásnak, azonban egyre kevesebben hisznek. Míg hét éve a társadalom negyede, most harmada nyilatkozott akként, hogy nem hívő. Bár továbbra is fontos szerepet tölt be az életcélok és értékek között az egészség megőrzése, és az emberi kapcsolatok, a sikeres pénzügyek és a jó megjelenés előbbre kerültek a fontossági listán. Kiderült az is, az egészségi állapotot nem a forintban mért jövedelem, hanem a megélt anyagi helyzet határozza meg leginkább.

Mivel továbbra is nehezen birkózunk meg a negatív életeseményekkel, így továbbra is alátámasztható Kopp Mária korábbi megállapítása, hogy a korai halálozásokért leginkább a krónikus stresszállapot, illetve a depresszió okolható. Míg a 2002-2006 közötti időszakban a depressziós tünetek miatt kezelésre szoruló betegek száma 6 százalékkal nőtt, addig az elmúlt hét évben ez az arány nem változott.


Új elemek a felmérésben


A táplálkozás zavarainak felmérése, a partner általi bántalmazás, a párkapcsolatok, család és gyermekvállalás, a kötődési mintázatok feltérképezése új elemként jelent meg a Hungarostudyban. Míg korábban az elhízással kapcsolatos kérdések kerültek fókuszba, most az olyan „divatos” evészavarok is feltűntek a kérdőíven, mint az anorexia és a bulimia.

Túry Ferenc elmondta, az evészavarok nem túl nagy arányban jelentkeznek a társadalomban. Inkább átmeneti problémaként, első sorban a fiatal nők körében jellemzőek, s akkor sem szigorúan vett orvosi kórképként, inkább rövidebb ideig tartó koplalás, vagy hánytatás formájában. Sok új típusú táplálkozási zavarnak még szakirodalma sincs, így az egészséges ételfüggőség, az orthodexia, vagy a férfiak körében jellemző kóros testépítés, az izomdiszmorfia felmérésére az idei tanulmányban még nem volt lehetőség.

Partnerkapcsolatban élő nők és férfiak egyaránt beszámoltak arról, hogy társuk testileg, vagy lelkileg bántalmazza őket. Harminc százalékukat éri valamiféle agresszió az együttélés alatt, tíz százalékuk fizikai erőszak, három százalékuk pedig szexuális bántalmazás éri – ismertette az eredményeket Susánszky Éva.

A kötet amolyan előzetes adatelemzés, hiszen a teljes felmérés feldolgozása évekig is tarthat - mondták a kutatók. Az első összefoglalóban az egyes generációk érték-, attitűd-, viselkedés- és közérzet jellemzőit, a demográfiai, egészséggel, jólléttel összefüggő és pszichológiai tényezőit elemzik a kutatók. Található benne összevetés a Hungarostudy előző felméréseivel, nyomon követve az aktív népesség munkahelyi stressz terheinek alakulását, és a mindennapi stresszel összefüggésben az álmok populáció szintű változását. Vizsgálják a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást a különböző stresszforrások függvényében a felnőtt népesség és a fiatal felnőttek körében egyaránt.

eLitMed.hu, TO
2013-12-13

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

Próbavizsgálat az ayahuasca terápiás használhatóságáról depresszióban

Napjainkban a depresszió alternatív kezelésének kutatása okán az ayahuasca a figyelem fókuszába került. Ezt a pszichedelikus italt évszázadokon keresztül dél-amerikai sámánok használták gyógyító ceremóniáikhoz. Brazil kutatók az elmúlt hónapban publikálták az első klinikai tesztek eredményeit a dél-amerikai ayahuasca főzet lehetséges terápiás hasznáról.

Hírvilág

A depressziós bohócdoktor

A depressziót sokan divatbetegségnek tartják, tudományos adatok is szép számmal vannak arról, hogy túldiagnosztizált és túlkezelt betegség. Strukturált interjúkkal kivizsgálva a személyes beszélgetés alapján depressziósnak minősített betegeket hétből hat nem felel meg a depresszió kritériumainak. A betegnek minősített emberek aztán gyógyszereket kapna, nagyrészt feleslegesen.

Agykutatás

Glutamát- és szerotonerg mechanizmus magyarázhatja a rapid antidepresszáns hatást

A Nature kiadójának lapjában (Translational Psychiatry) megjelent vizsgálat megmagyarázza a ketamin paradigmaváltást eredményező hatásának mechanizmusát, és biomarkerrel is szolgál a depresszió kezeléséhez.

Hírvilág

Lelki Egészség a Perinatális Időszaktól a Koragyermekkorig

Az Első Európai Regionális Konferenciánkat, amely a Lelki Egészség a Perinatális Időszaktól a Koragyermekkorig - Prevenció és Klinikai Gyakorlat címet viseli, 2019. máj. 8-11. között tartjuk Budapesten.

Klinikum

A mozgás a lelket is gyógyítja

A rendszeres sport gyógyszer, nemcsak a testet, de a lelket is gyógyítja. A 12 ország bevonásával végzett friss nemzetközi kutatásból kiderült, hogy a mozgás az esetek döntő többségében része a mentális betegségek gyógyításának, de az egészséges emberek lelkének is jót tesz. A MENS projekt kimutatta azt is, hogy nemcsak növeli az önértékelést, az önbizalmat, a kommunikációs készséget, de csökkenti a szorongást és még a betegek kirekesztésével szemben is hatékony eszköz.