Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A kormány elfogadta az intézeten kívüli szülésről szóló rendeletet

Folyamatos szakmai egyeztetések és elfogadható észrevételek beépítésével született meg a ma elfogadott kormányrendelet, amely nem szűkíti le az otthonszülés fogalmára az ellátást, hanem lehetőséget ad úgynevezett születésházak létrehozására is, de szigorúan előírja a tárgyi és higiénés követelményeket, pontosan meghatározza a kizáró okokat, a váratlan helyzetekben szükséges intézkedéseket, továbbá az ezzel összefüggő személyi felelősséget.

HUN

Lege Artis Medicinae

2006. ÁPRILIS 21.

A kiégés jelensége az orvosi hivatásban

MAJOR János, RESS Katalin, HULESCH Bors, TÚRY Ferenc

A kiégés lényege a testi, lelki és érzelmi kimerülés, amelyet krónikus érzelmi megterhelés vált ki, és többlépcsős folyamat végén jelentkező állapotnak tekinthető. Olyan foglalkozásúak körében gyakori, akik mindennapos munkájuk során segítő kapcsolatba kerülnek az emberekkel, és azok elsősorban negatív érzéseivel.

HUN 2006;16(04)

Magyar Radiológia

2003. OKTÓBER 20.

Utazás a jelenből a jövőbe Röntgenasszisztensként Dániában Viborg, 2002. március 18-május 13.

GERGELY Márta

Kórházunk 2001-ben megnyert egy pályázatot a Leonardo Mobilitási Program keretében. E projekt célja az Európai Unióba igyekvő országok szakembereinek nyelvi és szakmai képzése a különböző szakterületeken, külföldi tanulmányutak segítségével. A program keretében öt dolgozó Németországban, öt pedig Dániában tölthetett el nyolc-nyolc hetet. Az utat három hónapos nyelvi felkészítés előzte meg.

HUN 2003;77(05)

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

A vezető patológus szerepe az utánpótlás nevelésében

MAGYAR Éva

A klinikumnak biztos támaszt jelentő patológia Magyarországon hátrányos, sőt válságos helyzetben van. Kevés a patológus, a tapasztalt, gyakorlott szakemberek száma csökken, a fiatalok pedig nem preferálják ezt a diszciplínát. E tények hátterét igyekszünk megvilágítani folyamatos szakmai továbbképző munkánkból nyert tapasztalataink révén.

HUN 2001;11(03)

Lege Artis Medicinae

1993. SZEPTEMBER 29.

Van-e jogunk a halálhoz?

SÁNDOR Judit

Történelmi bizonyítékaink vannak arra, hogy az ókorban már különbséget tettek a gyógyítható és a nem gyógyítható betegek között. Az orvosnak csillapítania kellett a fájdalmat, de a méltóságteli halálra való felkészítés már nem tartozott a feladatai közé. A halálba kísérés és a halálba segítés a későbbi évszázadokban sem minősült orvosi ténykedésnek, a fájdalomcsillapítás, a mesterséges életbentartás lehetőségének meg jelenésével azonban ez a tevékenység is – mint annyi más - (például szülés) medikalizálódott. A halálfélelem mellett megjelent a mesterségesen fenntartott élettől való félelem is.

HUN 1993;3(09)

Lege Artis Medicinae

1992. MÁJUS 27.

Operatív hiszteroszkópia

BACSKÓ György

Évente sok ezer méheltávolításra kerül sor azokban az esetekben, amikor konzervatív kezelésre nem reagál a vérzészavar, pedig kimutatható patológiai eltérést nem találunk. A hiszteroszkópia lehetőséget ad számunkra, hogy egyrészt a méh belfelszínének áttekintésével a fokális eltéréseket felismerjük, más részt az operativ hiszteroszkópiával szelektíven csak a vérzés forrását, az endometriumot távolítsuk el. A technikai fejlődés napjainkban teremtette meg a biztonságos endometrium ablatio feltételeit. A lézer és a rezektoszkóp lehetővé teszi a szem ellenőrzése melletti szelektív endometrium roncsolást. Így a beteg elkerüli a hysterectomiát annak minden szövődményével együtt, jóval alacsonyabb költségek mellett. Az operativ hiszteroszkópia másik, beteget és anyagiakat kímélő módszere, a hiszteroszkópos septotomia. Az ismétlődő vetélések oka ként kimutatható sövény korábbi, transabdominalis megoldásával ellentétben a transcer vicalis septotomia a beteg számára kis meg terhelés, elkerülhető a laparotomia és uterotomia minden szövődményével együtt, valamint lehetőség van a későbbi terhességekben a hüvelyi szülésre.

HUN 1992;2(05)

Lege Artis Medicinae

1991. FEBRUÁR 09.

A természetes szülés hipotézise

BÁLINT Sándor

A szerző feltételezi, hogy van természetes szülés. Hipotézise szerint minden nő tudatalattijában megvan a természetes szülési viselkedés kódja (KOD), ami a terhes asszonyokban spontán mobilizálódhat. A szülésre felkészítés bármely módját alkalmazva, ez a mobilizáció elősegíthető, így e szülőnők szülés alatti viselkedési repertoárja bővül, s közelít a saját kódjának megfelelőhöz. Ez lehet a magyarázata a különböző szülésre felkészítő programok és az alternatív szülészet sikerének és eredményességének. A szerző az elmélet pszichológiai magyarázatát C.G. Jung munkássága alapján adja meg.

HUN 1991;1(03)

Ideggyógyászati Szemle

1986. JANUÁR 01.

Azotémiás vesebetegek csoportterápiájával és csoporthipnoterápiájával szerzett tapasztalataink

FAZEKAS László, FRÁTER Judit, ZSENI Annamária

A szerzők leszögezik a krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegekkel való fokozott törődés fontosságát . Felfogásuk szerint a komplex pszichoszomatikus kezelés többet segít rajtuk, mint a csupán szomatikus nefrológiai gondozás. Ezt bizonyítandó 11 fős krónikus veseelégtelenségben szenvedő kísérleti csoport részére rendszeres csoportterápiás és csoport-hipnoterápiás foglalkozásokat végeztek egy éven át; kontrollként 9 hasonló stádiumban levő beteg adatai szolgáltak. A betegek együttműködése a javasolt étrend, és folyadékbevitel betartásában egyaránt kifejezetten javult. A kísérleti csoport 11 tagjából 10 vált munkaképessé, a kontroll csoportban ugyanekkor a munkaképtelenek aránya duplázódott meg. A kórházi ápolási napok számát harmadára csökkentették a csoportterápia segítségével. A kísérleti csoport betegei később kerülnek dialízisre: a komplex pszichoterápia segít megnyújtani a kompenzációs poliúria stádiumát. A hipnoterápia szignifikáns vérnyomáscsökkentő hatását is igazolták. Módszerüket a dialízis programra való pszichés felkészítés szakaszában jó hatásúnak tartják, és szélesebb körű bevezetését ajánlják.

HUN 1986;39(01)