Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 89

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Intracranialis meningeomák gamma-sugársebészeti kezelésének lehetőségei. Szakmai irányelvek, tapasztalatok

DOBAI József, HUTÓCZKI Gábor, FEDORCSÁK Imre, BOGNÁR László

A meningeomák az egyik leggyakrabban előforduló, többnyire jóindulatú intracranialis daganatok, melyek az arachnoidea meningothelialis sejtjeiből származnak. Lokalizációjukat tekintve változatosak, a központi idegrendszer bármely területén elhelyezkedhetnek, ahol agyburkok is megtalálhatók. Tüneteket azáltal okoznak, hogy a környező ép agyállományra vagy képletekre direkt nyomást gyakorolnak, azok normális működését akadályozzák. Tüneteket ennek ellenére sokszor csak későn okoznak, mivel egy... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Aminosav-PET-vizsgálatok szerepe a neuroonkológiában

MÓZES Miklós, TRENCSÉNYI Bence, KLIMAJ Zoltán

Bemutatás: Az izotópvizsgálatok a különböző rosszindulatú daganatok nagyon érzékeny vizsgálómódszerei. Az aminosav-PET-mérések révén ez rosszindulatú agydaganatok esetén is lehetővé vált. Randomizált prospektív vizsgálatok is bizonyítják a vizsgálati módszer kiemelkedően fontos szerepét a high grade gliomák komplex kezelése során. Egyre szélesebb körben elérhető a vizsgálat, az elmúlt bő két év során több mint 200 vizsgálat történt csak Intézetünkben, illetve jelenleg zajlik a szakmai irányelv... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A spinalis meningeomák műtéti ellátása

SZABÓ Sándor, GUTEMA Emánuel, NOVÁK László

A gerinccsatorna daganatainak 25%-a meningeoma, ez a második leggyakoribb intraduralis, extramedullaris tumor. Bármely szakaszon előfordulhat, leggyakrabban a középső-felső thoracalis régióban alakul ki. Nőkben 4-szer gyakoribb, az átlagos életkor a 40 és 70 életév közé esik. Tünetileg a fájdalom és a részleges gerincvelői károsodásra utaló panaszok lassú, progresszív megjelenése a jellemző, a tünetek kezdete és a diagnózis között eltelt idő 4–8 hónap. Kontrasztos MR-vizsgálat az elsődlegesen... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Malignus meningeomák szisztémás kezelésének lehetőségei

VIRGA József

A malignus meningeomák az összes meningeoma 10-15%-át alkotják. Rendkívül kevés információ áll rendelkezésünkre arról, hogy milyen szisztémás kezeléssel érhetünk el érdemi eredményt rekurrens vagy irreszekábilis esetekben. Amennyiben az ilyen meningeomák esetében a sugárterápia semmilyen formája nem jön szóba, elsősorban célzott terápiák javasolhatók. Érdemes lehet a kezelés előtt mintát venni molekuláris vizsgálatok céljából, melyek alapján a kezelés részben tervezhető, valamint ezek a... tovább »

Nővér

2022. MÁRCIUS 31.

A méhnyakrákkal érintett nők életminőség-vizsgálata a kezelést követően

KOZMANN Krisztina, JÁNOSNÉ PÁNKI Roxána, FERENCZY Mónika, KOMLÓSI Kálmánné, KARÁCSONY Ilona

A méhnyakrákban szenvedő nők körében a szexuális funkció, funkcionális működés és életminőség vizsgálata. Leíró, keresztmetszeti, kvantitatív kutatás során, a nem véletlenszerű, célirányos mintavétel célcsoportja a FIGO I./II./III. stádiummal diagnosztizált méhnyakrákkal érintett nők (N=91), akiknél több mint öt hónap telt el az utolsó terápiás kezelés óta. A vizsgálat során standard kérdőíveket alkalmaztunk, amelyeket kiegészítettünk saját szerkesztésű kérdésekkel. Az adatokat Microsoft... tovább »

Klinikai Onkológia

2021. JÚNIUS 30.

Sugárterápia indukálta másodlagos daganatok

VALIKOVICS Anikó, FEKETE Gábor, SZABÓ Imre, BOLOBÁS Gábor, SEBŐK Gábriel, RÉVÉSZ János

Az onkológiai kezelések szerves részét képezi a sugárterápia, amiben a betegek közel fele részesül. A modern onkológiai kezeléseknek köszönhetően a túlélés egyre hosszabb, így a betegek körülbelül egyötöde megéli azt is, hogy egy második tumor kialakuljon. Több tanulmány szerint maga az onkológiai kezelés is összefüggésbe hozható a másodlagos primer tumor kialakulásával, ami egyes becslések szerint az esetek 5-8%-ában lehet a sugárterápia következménye. Nagy kihívást jelent, hogy megértsük a... tovább »

Hírvilág

2021. ÁPRILIS 08.

Nemzeti Rákellenes Nap – Covid idején se álljunk meg!

Április 10-én immár 29. alkalommal tartják meg a Nemzeti Rákellenes Napot. A szervező Magyar Rákellenes Liga ismét emlékeztet arra, hogy a daganatos betegségek megelőzése jórészt a saját kezünkben van, és számos programot is kínál ehhez. Mindemellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a legfrissebb nemzetközi adatok szerint a 2020-as lezárások alatt 40%-kal csökkent a diagnosztizált rákos esetek száma!

Klinikai Onkológia

2021. FEBRUÁR 28.

Ígéretes sugárkezelési technikák a klinikai bevezetés küszöbén: mikronyaláb- és villanás besugárzás

HIDEGHÉTY Katalin, TŐKÉS Tünde, POLANEK Róbert, SZABÓ Emília Rita

A közelmúlt technikai fejlesztései lehetővé tették pár évtizeddel korábban felvetett ötletek új alapokra helyezett, hatékonyabb megvalósítását. Széles körű sugárbiológiai kísérletek bizonyítják a nagy térbeli és időbeli felbontású besugárzási technikák potenciális klinikai értékét. Nagyszámú preklinikai vizsgálat igazolja, hogy az úgynevezett térbeli frakcionálás, a homogén besugárzási mező felbontása tized milliméteres mezőkből és köztes nem sugárzott részekből álló területre... tovább »

COVID-19

2021. JANUÁR 21.

Covid-19 – a rákgyógyításban is nehézségeket okozott

A betegek, de még az orvosok is nehéz helyzetbe kerültek a világjárvány hozta egészségügyi átrendeződés kapcsán. Egyrészt volt, ahol hónapokig nem is fogadták a betegeket, a már megkezdett kezelések is abbamaradtak, másrészt maguk az érintettek is tartottak bemenni az intézményekbe. A kormányrendeletek ellenére tanácstalan volt gyógyító és páciens egyaránt.

Klinikai Onkológia

2020. DECEMBER 30.

Hányáscsillapítás az onkológiai kezelések során

A hányinger és hányás egy többlépcsős folyamat, amely a központi idegrendszer irányítása alatt áll. A hányást kiváltó ingerek pszichés hatásra az agykéreg felől érkezhetnek vagy a nervus vaguson keresztül. A nyúltvelőben speciális magvak találhatók, amelyek a hányást kiváltják. Legfontosabb ingerületátvivő anyagok a szerotonin, a P-anyag és a dopaminok. A kemoterápiás szerek különböző arányban okoznak hányingert és hányást. Az 5-HT3- és NK-1-receptor-antagonisták a legjelentősebb... tovább »