Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 89

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

A személyiségzavarok jelentősége epilepsziában

KISS Rita-Judit, ORBÁN-KIS Károly, SZILÁGYI Tibor

Az epilepszia az egyik leggyakoribb neurológiai betegség. A gyógyszeres kezelés eredményessége egyénenként változó, becslések szerint a betegek legalább 20-30%-a terápiarezisztens. A kórkép legtöbbször negatívan befolyásolja az egyén társadalmi helyzetét, interperszonális kapcsolatait, mentális állapotát, életminőségét. A pszichiátriai kórképekkel ellentétben az epilepsziához társuló személyiségzavarokról kevés a szakirodalomban fellelhető adat.

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

[A Parkinson-kóros betegekkel kapcsolatos stigma szintjét befolyásoló tényezők Nyugat-Törökországban]

DEMIRYUREK Esra, DEMIRYUREK Enes Bekir

[A Parkinson-kórban (PD) szenvedők gyakran találkoznak előítélettel és szembesülnek stigmatizálással, ami bizonyítottan rontja életminőségüket. E tanulmány célja a stigmatizáltság szintjének felmérése, és a stigmához hozzájáruló tényezők azonosítása törökországi PD-betegek körében. 

A vizsgálatba összesen 142, 2022 júniusa és 2023 márciusa között Parkinson-kórral diagnosztizált beteget vontunk be. A szociodemográfiai adatokat, köztük az életkort, a nemet, a családi állapotot, az iskolai végzettséget és a PD időtartamát egy szociodemográfiai adatlap segítségével gyűjtöttük össze. A motoros tünetek súlyosságát a Mozgászavar Társaság-féle Egyesített Parkinson-kór Pontozó Skála (UPDRS III. rész) segítségével értékeltük. A betegség stádiumát a Hoehn–Yahr-skála segítségével határoztuk meg. A résztvevőket az UPDRS-pontszám alapján PIGD (posturalis instabilitás/járási nehézség) vagy TD (tremordomináns) kategóriába soroltuk. Az 1,5-nél nagyobb vagy azzal egyenlő UPDRS-aránnyal rendelkező betegeket TD-nek, míg az 1,0-nél kisebb vagy azzal egyenlő arányúakat PIGD-nek minősítettük. Az 1,0 és 1,5 közötti aránnyal bírókat vegyes típusba soroltuk. A depressziót a Ha­milton Depresszió Pontozó Skála (HAM-D), míg a stigmát a Krónikus Betegségekben An­ticipált Stigma Skála (CIASS) és a 39 tételes Parkinson-kór Kérdőív stigmaalskálája (PDQ-39 stigmaalskála) segítségével mértük.

A PDQ-39 stigmaalskála átlagos pontszáma 7,60 ± 4,39 volt, míg a CIASS teljes stigmapontszámának átlaga 1,37 ± 0,39 volt. Eredményeink azt mutatják, hogy a stigma gyakoribb a TD motoros altípusú, fiatalabb, rövidebb betegségtartamú, nagyobb fokú fogyatékossággal élő és a depressziós tünetekkel rendelkező PD-betegekkel szemben.

Tanulmányunk rávilágít a stigmatizáltság és a betegség progressziója, időtartama és a depressziós tünetek közötti összefüggésre a nyugat-törökországi PD-betegek körében.]

Egészségpolitika

2023. SZEPTEMBER 22.

Mit tettek, tesznek és tehetnek a betegszervezetek a nemzet jobb egészségéért?

Budapest, 2023. szeptember 21. – 10 éve alakult meg a magyar betegszervezetek ernyőszervezete, a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége. A tízéves jubileumi konferencián az elért eredmények és a jövő tervei mellett a betegszervezetek helyzetét felmérő friss kutatást is bemutattak.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

A Covid-19 és a szégyen

KELEMEN Gábor

A Covid-19-fertőzésnek az Egészségügyi Világszervezet által 2020. március 11-én történő világjárvánnyá nyilvánítása után a nemzetállamok különféle időben hozott, eltérő mértékű – politikai érzelmek felkorbácsolására alkalmas – intézkedésekkel igyekeztek meg­mutatni találékonyságukat, különlegességüket és egyediségüket. A pandémia során, elsősorban a közösségi média révén új nyelvi fordulatok, kifejezések jöttek létre és terjedtek el.

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

Addikció és szégyen

KELEMEN Gábor

Azt a folyamatot mutatja be, ahogy a szégyen napirendre került. A szerző tárgyalja a felépülő szenvedélybetegek, a szakemberek, a politikai döntéshozók együttműködéséhez vezető törekvéseket. Az írás a szégyennel áthatott addiktív családi dinamika, az Alcoholics Anonymous (Anonim Alkoholisták, AA) szégyenkezelő innovációit, az addikció közpolitikai kérdéssé emelkedésének tükrében mutatja be a főbb trendeket.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Szégyen és mentális egészség. A szégyenérzékeny megközelítés előtörténete

KELEMEN Gábor

A tanulmány a szégyenérzékeny gyakorlat előtörténetét vázolja. Az akut, krónikus és egészséges szégyenhez való köznapi és pszichoterápiás viszonyulásmód változásának áttekintése a II. világháború végétől napjainkig terjed. A nemzetközi tendenciák taglalását az első hazai kezdeményezések bemutatása követi. Luna Dolezal munkái alapján a szerző ismerteti a szégyenérzékeny gyakorlat főbb szempontjait.

Hírvilág

2022. DECEMBER 06.

Stigmatizáció elleni fellépést indítványoz a Lancet Bizottság

A megbélyegzés és diszkrimináció erőteljesen és hátrányosan érinti az egyéneket, a családokat, a közösségeket és a társadalmat. Ennek csökkentése, illetve megszüntetése csupán széles körű társadalmi összefogással valósítható meg. Ezt kezdeményezi friss jelentésében a Lancet Bizottság.

Gondolat

2022. OKTÓBER 15.

A gyógyítás esztétikájáról Nagy Edina előadása alapján

Az ELTE Esztétika Tanszéke 2021-ben online előadás-sorozatot szervezett „Bevezetés az esztétikába” címmel. Az érdeklődő közönség változatos szemszögekből ismerkedhetett az esztétikai tudományának alapkérdéseivel és kurrens kutatási területeivel: szép-e a szép, mit keres egy konzervdoboz a múzeumban, mi az improvizáció vagy éppen a provokáció szerepe a művészetben stb. Nagy Edina adjunktus, aki többek között a kritikus és szociálisan elkötelezett művészeti gyakorlatokra koncentrál a kutatásaiban, „Orvoslás és művészet találkozása a boncasztalon” címmel tartott előadást. A rendelkezésére álló egy órában nemcsak az orvoslástörténet és a művészettörténet kapcsolódási pontjait vázolta fel, hanem a kritikai értelmezés lehetőségeit is. Emellett ma alkotó művészeket, kortárs műalkotásokat is ismertetett két 2021-es kiállítás kapcsán.

Egészségpolitika

2022. OKTÓBER 10.

Köszöntés a Lelki Egészség Világnapján

HARANGOZÓ Judit

A mentális problémával élők gyakran érzik úgy, hogy a szakemberek megbélyegzőek és részesei a velük szembeni diszkriminációnak. Nekünk, szakembereknek tudatosan kell „edzeni” az önkritikus szemléletünket, hogy legyőzzük ezt a hatást. Az antistigmamunka egyik legfontosabb lépése a saját szakmai szemléletünk megújítása és az attitűdünk karbantartása. Hogy tudjunk reményt adni és a felépülés reményét korszerű szakmai tudással is alátámasztani.

Egészségpolitika

2022. OKTÓBER 10.

„Ebben a krízisben talán már elég nagy a szenvedésnyomás!” Kiáltvány Mácsai Pál tolmácsolásában a pszichiátriai és mentálhigiénés ellátások szükséges reformjáról

KAPÓCS Gábor, BACSÁK Dániel

A lelki egészség ügyéről és generációkon átívelő súlyos társadalmi-gazdasági hatásairól, az egészségügyi és szociális pszichiátriai ellátórendszerek elégtelen együttműködése okozta problémákról, a hozzáférés súlyos egyenlőtlenségeiről, a stigmatizációról és diszkriminációról, a holisztikus megközelítés hiányáról, a COVID-19-pandémia miatt növekvő kihívásokról és az állam átháríthatatlan felelősségéről szóló Kiáltvány a Terápia c. sorozat főszereplőjét megszemélyesítő Mácsai Pál előadásában.