Részletes keresés

Ökológia

2023. MÁRCIUS 07.

A fertőző betegségek gyakorlatilag biológiai inváziók

A fertőző betegségek biológiai invázióknak is tekinthetők, állítja egy, a BioScience folyóiratban megjelent friss tanulmány. A Viewing Emerging Human Infectious Epidemics through the Lens of Invasion Biology című cikk az inváziók és a fertőző betegségek terjedésének párhuzamait, eltéréseit és a két témakör összekapcsolásának előnyeit foglalja össze.

HUN

Idegtudományok

2023. FEBRUÁR 16.

A tenectepláz biztonságossága és hatékonysága natív CT-vel értékelt ébredési stroke-ban

Roaldsen és munkatársai a The Lancet Neurology-ban megjelent cikkükben a TWIST-vizsgálat eredményeit mutatják be, amely a natív koponya-CT alapján indikált, 0,25 mg/kg dózisban alkalmazott tenectepláz hatását vizsgálja ébredési stroke-ban.

HUN

Klinikum

2022. DECEMBER 13.

Vestibularis funkciók vizsgálatával eltöltött idő sürgősségi osztályokon

A szédülés a sürgősségi osztályos vizitek 1-3 százalékában vezető panasz. A szédülés differenciáldiagnosztikájának egyik fő akadálya a validált, egyszerű diagnosztikus algoritmusok hiánya. A közelmúltban két megközelítés is született, ezek a HINTS és a STANDING algoritmusok, amelyek képzett sürgősségi orvosok által elvégezve is a központi idegrendszeri elváltozások tekintetében magas szenzitivitást és specificitást mutatnak.

HUN

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 18.

A szérumlaktátszint szerepe átmeneti eszméletvesztéssel járó állapotok differenciálásában

A szérumlaktátszint szerepe az eszméletvesztés okának feltérképezésében Patel és munkatársai a Seizure-ben megjelent rendszerező áttekintésükben és metaanalízisükben a laktát diagnosztikus értékét vizsgálták görcsrohamok és egyéb, átmeneti eszméletvesztést okozó kórképek differenciálásában sürgősségi osztályos körülmények között. A végső analízis alapján szignifikáns különbség mérhető a laktátszintekben a generalizált, tónusos-klónusos rohamok (GTKR) és bármilyen egyéb, átmeneti eszméletvesztést okozó kórkép esetén.

HUN

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 10.

Status epilepticus prehospitális ellátása

A generalizált, konvulzív status epilepticus egy olyan sürgős ellátást igénylő helyzet, melynek ellátását – amennyiben a görcsroham nem kórházi környezetben jelentkezik – már prehospitális környezetben szükséges megkezdeni. Az ajánlások alapján 10 mg midazolam intramuscularis beadása javasolt, ugyanis ez a bejuttatási mód egyszerű és hatékonyságát „A” szintű evidenciák igazolják. A midazolam intranasalisan is alkalmazható („B” szintű evidencia), az intravénás alkalmazásról ugyanakkor nincsenek jó minőségű, megbízható eredmények. Kutatási helyzeten kívül, valós körülmények között a midazolam gyakran intranasalisan vagy intravénásan kerül alkalmazásra és sokszor az ajánlottnál alacsonyabb dózisokban. Egyes kohorszvizsgálatok alapján mind az intranasalis, mind pedig az alacsonyabb dózisú adagolás kevésbé hatékony a roham megszüntetésében, ugyanakkor ezeket a vizsgálatokat megzavarhatja, hogy az ellátók a gyógyszer dózisát a betegség véleményezett súlyosságának megfelelően változtatták.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

1956. JÚNIUS 01.

Adalék a hepato-cerebralis degeneratio (HCD) pathologiájához

DR. FORNÁDI Ferenc, DR. SOÓS Imre, DR. SZOBOR Albert, DR. SZEKER János

Klinikailag megfigyelt, pathológiailag feldolgozott atypusos HCD-s (hepato-cerebralis degeneratio) beteg ismertetése. Klinikailag az ismert pseudosclerosisos tünetekhez torsios-dystoniás és athetoid dyskinesis társult. Pathologiailag a cirrhosis Laennec typusú. Az agyban kiterjedt areactív lágyulások a putamenekben é a thalamusok lateralis magvaiban. A különben histopathologiailag ép mesenkephalon, pons, medulla oblongata és cerebellum kifejezetten hypotrophiás. A betegség pathogenesisének magyarázatában összeegyeztetjük az eddigi histopathologiai és biochemiai vizsgálatok eredményét, és arra a megállapításra jutunk, hogy a HCD kórlényege rézanyagcserezavar, amely endotoxicus úton betegíti meg a májat és az idegparenchyma ezen toxinnal szemben érzékeny részeit - specificus elváltozásokat okozva.

HUN 1956;9(3)

Idegtudományok

2022. SZEPTEMBER 20.

Agyi képalkotás diagnosztikus pontossága hirtelen kezdetű szédüléssel jelentkező betegek esetében

A vizsgálat eredményei közül a következők emelendőek ki: a natív koponya-CT szenzitivitása a centrális és a perifériás kórokok megkülönböztetésében nagyon alacsony (28,5%, negatív LR 0,72). A koponya-nyaki CTA, az MR-angiográfia (MRA) és a carotisultrahang szenzitivitása szintén alacsony, de ez utóbbiakról kevés bizonyíték áll rendelkezésre. A legmagasabb szenzitivitása a diffúziósúlyozott MR-vizsgálatnak volt (79,8%, negatív LR 0,2), viszont még ez is alkalmatlannak bizonyult a centrális okok kizárására, ugyanis amennyiben a tünetek kezdetéhez képest korán kerül alkalmazásra (48 órán belül), körülbelül ötből egy beteg esetében elvéti a centrális ok felfedezését. Ugyanakkor a képalkotó vizsgálatok specificitása egyaránt magas, azaz ha egy centrális ok felfedezésre kerül CT-vel vagy MR-rel, az valószínűleg egy valós pozitív eredményt jelent. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a vizsgált betegpopulációban kizárólag akut vestibularis szindrómával jelentkező betegek szerepeltek, tehát köztük nem szerepelnek sem a spontán, sem pedig a kiváltható epizodikus szédüléssel jelentkező betegek. A vizsgált betegpopulációban 5% volt a súlyos neurológiai diagnózisok (köztük a stroke) aránya. A 60 év feletti életkor, az egyensúly-bizonytalanság és a fokális neurológiai eltérések mutattak magasabb asszociációt a súlyos neurológiai diagnózisokkal. Az agyi képalkotás diagnosztikus pontossága az akut szédülés differenciáldiagnosztikájában alacsony, ezért kizárólagos használata nem javasolt a stroke és egyéb centrális okok kizárására az akut szédüléssel jelentkező betegek körében.

HUN

Idegtudományok

2022. JÚLIUS 07.

Thrombectomia versus bridging-terápia ischaemiás stroke-ban

Az elmúlt években több randomizált, kontrollált vizsgálat hasonlította össze ischaemiás stroke-ban a kizárólagos intravénás thrombolysis és az úgynevezett kombinált bridging (áthidaló) terápia hatékonyságát, mely során az intravénás thrombolysist (IVT) endovascularis thrombectomia (EVT) követi. A vizsgálatok során a bridging terápia egyértelműen jobb eredményeket mutatott, mint a kizárólagos thrombolysis. A vizsgálatok alapján ajánlásaikban mind az amerikai, mind pedig az európai stroke-társaságok nagyérelzáródás esetén a tünetek kezdetétől számított 4 és fél órán belül az EVT-t megelőzően IVT elindítását javasolják. Ugyanakkor IVT mellett az EVT megkezdése előtti rekanalizáció aránya meglehetősen ritka (a fenti vizsgálatokat összesítő HERMES vizsgálatban ez az arány mindössze 7,6%). Noha az IVT-nek lehet egy thrombectomiát segítő hatása, az IVT alvadékfragmentációt és következményes distalis migrációt okozhat (azaz a széteső thrombus darabjai a távolabbi erekbe sodródhatnak), mely esetleg EVT-vel már nem kezelhető. A reperfúzió mértéke erős korrelációt mutat a klinikai kimenetellel, az viszont eddig nem volt ismert, hogy a távoli embolusok esetleges felszámolásából származó előny IVT mellett ellensúlyozza-e az EVT-re már nem alkalmas esetek számának potenciális növekedését. Mindemellett az IVT fokozhatja a tünetes intracerebralis vérzés (sICH) rizikóját is. A fent említett vizsgálatok adatai alapján sajnos ebben a kérdésben ellentmondásosak az eredmények.

HUN

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Változások a sclerosis multiplex hazai előfordulásában

ILJICSOV Anna, DOBI Balázs, BERECZKI Dániel, SIMÓ Magdolna

A sclerosis multiplex (SM) komplex gondozása erőforrás-igényes, így ennek optimalizálásához indokolt pontos képet kapni az országban élő SM-betegek számának és korösszetételének alakulásáról. Hazánkban korábban csak regionális felmérések készültek erről, ezért célunk a SM magyarországi epidemiológiai jellemzőinek vizsgálata volt.

HUN 2022;7(1)

Idegtudományok

2022. MÁJUS 17.

Centrális vénajel a sclerosis multiplex képalkotó diagnosztikájában

A sclerosis multiplex (SM) diagnosztikáját jelentősen megnehezíti, hogy számos kórkép, mint például a migrén, bizonyos vascularis eltérések és egyéb gyulladásos megbetegedések, az SM-hez hasonló képet mutat. Az SM diagnosztikájában használt McDonald-kritériumrendszer az egyértelműen demyelinisatióra utaló esemény megléte esetén jól működik, ugyanakkor az atípusos, nonspecifikus vagy tünetmentes betegekben hibás SM-diagnózishoz vezethet, főleg, ha az MR-képanyag olyan eltéréseket mutat, melyek ismeretlen jelentőséggel bírnak. A centrális vénajel megfelelő határértékek megválasztása esetén magas specificitással bír az SM és az SM-utánzó kórképek differenciálásánál. A T2*-súlyozott szekvenciák alkalmazása tovább növelheti a jel szenzitivitását is.

HUN