Részletes keresés

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Öngyilkossági gondolat és az egészségi állapot összefüggése fiatal nők körében

SUSÁNSZKY Éva, HAJNAL Ágnes, CSOBOTH Csilla

Az orvoshoz fordulás szélsőséges esetei közismertek: bizonyos betegek gyakran és szükségtelenül keresik fel orvosukat a legapróbb panaszokkal is, tüneteiket erősen figyelik és túlértékelik, miközben másokat egészségi állapotuk elhanyagolása, a tünetek észlelésének hiánya, azok elhárítása jellemez. A testi folyamatok, tünetek észlelése és minősítése, és ezen belül az egészségi állapot önmegítélése számos tényezővel mutat kapcsolatot: szorosan kapcsolódik kognitív sémákhoz, kultúrához, személyiségjellemzőkhöz, ismeretekhez, aktuális emocionális állapotokhoz, a reálisan fennálló megbetegedésekhez.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

1987. MÁRCIUS 01.

VIII. kerületi adoleszcensek szociálpszichiátriai vizsgálata

DR. CSORBA János

A VIII. kerületi reprezentatív szociálpszichiátriai szűrővizsgálatból 198 13-20 éves fiatal adatait dolgozza fel a tanulmány, kitérve a szociális- és életmódbeli faktorokra, valamint a szabadidőeltöltés és neurotikusság (distress-szint) vizsgálatára. Kiemelten foglalkozik a szerző a Juhász-féle kérdőív alapján kiszűrt veszélyeztetett alcsoporttal (39 fő). A neuroticizmus összefüggését az egyes szociális- és életmódjellemzőkkel részletesen taglalja.

HUN 1987;11(03)

Ideggyógyászati Szemle

1984. SZEPTEMBER 01.

A Brief Psychiatric Rating Scale és a Fischer Symptom Checklist-Neuroleptika alkalmazásával nyert tapasztalatok elemzése

DR. BARTKÓ György, DR. BÉKÉSY Mariann

A szerzők a BPRS-t és az FSCL-NL-t szimultán használták schizophrén betegek tüneti képének felmérésére. A BPRS-t különböző diagnosztikai csoportokba tartozó elképzelt, tipikus esetek tünetbecslésére is alkalmazták. Mindkét skála inter-rater reliabilitása az összpontszám tekintetében megfelelő értéket mutatott, míg néhány tétel szintjén alig elfogadható. Mindkét skála alkalmas a psychopatológiai állapotkép globális és többé-kevésbé részletesebb értékelésére is és érzékenyen tükrözi a farmakoterápiás kezelés hatására bekövetkező tüneti kép változását. Az eredmények értékes támpontot nyújtanak arra vonatkozóan, hogy nagyobb számú vizsgáló személy részvételével megrendezett tünetbecslési trainingen, mely szempontokat kell majd különös figyelemben részesíteni, a tünetbecslés homcganitásának javítása érdekében.

HUN 1984;37(09)

Ideggyógyászati Szemle

1974. FEBRUÁR 01.

Az elmebetegek coma-, görcs- és tranquillans-kezelésének időszerű kérdései

ZSADÁNYI Ottó, MOLNÁR Klára

A szerzők elemzik a schizophrenia, a reactiv psychosis, a symptomás psychosis és a circularis psychosis diagnosissal kezelt betegek serumában és liquorában mért cukor, lactat, pyruvat mennyiségének, a lactat/pyruvat arány és a pH értékeinek Atropin-coma, tranquillansok, ES, Tetracor és „kombinált” kezelés hatására bekövetkező változásait. Arra a következtetésre jutnak, hogy az Atropin-coma az agy szénhydrát-anyagcseréjét nem, a convulsiv kezelések ezzel szemben kórosan megváltoztatják. A „kombinált” kezelés fokozza a szén- hydrát-anyagcsere anaerob folyamatait, de a változás kisebb fokú, mint a görcskezelések idején, ugyanakkor ezzel a kezelési módszerrel érhető el kiemelkedően jó therapiás eredmény.

HUN 1974;27(2)

Ideggyógyászati Szemle

1974. JANUÁR 01.

Az elmebetegek atropin- coma-, görcs- és tranquillans-kezelésének időszerű kérdései

ZSADÁNYI Ottó, MOLNÁR Klára, ENGÁRT Gizella

A szerzők összefoglalják az elmegyógyászatban alkalmazott kezelések mechanizmusával foglalkozó irodalom adatait, a kezelések nem kívánatos mellékhatásait. 283 elmebeteg (schizophrenia, reactiv psychosis, symptomás psychosis, circularis psychosis, epilepsiás psychosis) különböző kezelésekkel (Atropin-coma, Insulin-coma, convulsiv kezelés, „kombinált” kezelés, tranquillansok), elért therapiás eredményeit vetik össze a kezelések közben kialakult EEG-változásokkal. Az egy évet meghaladó tünet és panaszmentességet alapul véve megállapítják, hogy a legjobb therapiás hatása (82%) az Atropin-coma+ convulsiv (kombinált) kezelésnek van. A különböző kezelések utáni EEG frekvencia analysissel is bizonyítják, hogy a kombinált kezelés relative csekély mértékű agykárosodást okoz. Részletezik a circularis psychosis és az epilepsiás psychosisok, magatartászavarok therapiás befolyásolhatóságát. Megállapítják, hogy az Atropin-coma kezelés a circularis psychosist lényegesen nem javítja, az epilepsiás psychosisokban viszont kiemelkedően jó a hatása.

HUN 1974;27(1)

Ideggyógyászati Szemle

1964. ÁPRILIS 01.

A liquorelektrophoresis jelentőségéről

PÉTER Ágnes, SCHMIDT Rudolf

Szerzők 200 neurológiai megbetegedésnél végeztek qualitativ liquorfehérje meghatározást. Eseteiket kórképek szerint 10 csoportra osztva kielemezték, hogy a különböző fehérjefractiók alakulása melyik csoportban fordult elő leggyakrabban és hol érte el az egyes fractiók concentratiója a legmagasabb értékeket. Ezen eredmények alapján tüntették fel a liquorpherogramm jellemző változásait különböző neurológiai megbetegedéseknél. Adataik a tumorok és gyulladások liquorelektrophoretikus elváltozásait illetően az irodalmi adatokkal megegyeznek, nem gyulladásos elváltozásokra vonatkozóan attól részben eltérnek. Megfigyeléseik szerint a V fractio emelkedése leginkább gyermekkori károsodásra, ß fractio felszaporodása „genuin” sacerre, r emelkedése agyi atrophiára jellegzetes. Symptomás epilepsiánál az a2r kombinatiót, systemás elváltozásoknál r emelkedés mellett a ß globulin, traumáknál r emelkedés mellett a V fractio felszaporodását is észlelték.

HUN 1964;17(04)