Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2006. OKTÓBER 18.

Gastrointestinalis stromatumor és MALT-lymphoma együttes előfordulása Helicobacter pylori-negatív betegben

KOVÁCS Ferenc, GYÖKERES Tibor, TAKÁCS Imre Géza, PADÁNYI István, FEKETE Csaba, OROSZ Zsolt, PAP Ákos

A nyálkahártyához kapcsolódó nyirokszövet (mucosa associated lymphoid tissue - MALT) lymphomájának és a gastrointestinalis stromatumornak az együttes megjelenése Helicobacter pylori-negatív gyomorban korábban közlésre nem került, ritka konstelláció.

HUN 2006;16(10)

Magyar Immunológia

2006. MÁRCIUS 20.

A RANK-RANKL-oszteoprotegerin rendszer molekuláris háttere és klinikai jelentősége

SZENTPÉTERY Ágnes, BALOGH Ádám, VARJÚ Tibor, SZEKANECZ Zoltán

A „receptor activator of nuclear factor κB ligand” (RANKL) igen fontos citokin az osteoclastok fejlődésében és aktivációjában. Receptora, a RANK, az osteoclastok felszínén expresszálódik, és kapcsolatot létesít az osteoblastok és stromasejtek által termelt RANKL-lal.

HUN 2006;5(02)

Magyar Immunológia

2006. MÁRCIUS 20.

A pulmonalis artériás hipertenzió kórlefolyása, klinikai és immunszerológiai jellemzői kevert kötőszöveti betegségben

VÉGH Judit, CSÍPŐ István, UDVARDY Miklós, KAPPELMAYER János, LAKOS Gabriella, ALEKSZA Magdolna, ZEHER Margit, SZEGEDI Gyula, BODOLAY Edit

Kevert kötőszöveti betegséghez (mixed connective tissue disease, MCTD) társuló pulmonalis artériás hipertenzióban szenvedő betegek kórlefolyását, a túlélés valószínűségét, és az immunszerológiai eltéréseket vizsgáltuk. Az eredményeket összevetettük a pulmonalis artériás hipertenzió nélküli MCTD-s betegek értékeivel.

HUN 2006;5(02)

Magyar Immunológia

2005. OKTÓBER 10.

Regulatórikus T-sejtek kevert kötőszöveti betegségben

BARÁTH Sándor, ALEKSZA Magdolna, SZEGEDI Andrea, SIPKA Sándor, SZEGEDI Gyula, BODOLAY Edit

Regulatory T cells in mixed connective tissue disease

HUN 2005;4(03-04)

Ca&Csont

2005. JÚNIUS 20.

A magyar nõk egész test ásványianyag- tartalmának normálértékei

LÁNYI Éva

A magyar nők egész test ásványianyagtartalmának populációs normálértékeit kívántuk meghatározni.

HUN 2005;8(02)

Ca&Csont

2005. JÚNIUS 20.

A fizikai aktivitás hatása a csontszövetre - A mechanotranszdukció

MONDUK Péter, SZEKERES László

Régóta ismert tény, hogy a csontok szilárdságának alapvetően meghatározó tényezője a csontok ásványianyag-tartalmán kívül a szerkezeti felépítése. Ez a szerkezet elsősorban a csontra ható erők - a gravitáció, illetve az ínakon keresztül az izomerő - hatására alakul ki. A csontok egyfajta mechanosztátként működnek.

HUN 2005;8(02)

Lege Artis Medicinae

2005. MÁRCIUS 20.

Nem differenciált collagenosis

BODOLAY Edit, SZEGEDI Gyula

A szerzők irodalmi áttekintést adnak a nem differenciált collagenosisról (NDC) - más terminológiával nem differenciált kötőszöveti betegségről (undifferentiated connective tissue disease, UCTD) -, a kórállapotra jellemző klinikai és szerológiai eltérésekről.

HUN 2005;15(03)

Lege Artis Medicinae

1991. MÁJUS 29.

A veleszületett thrombophilia klinikai vonatkozásai

DOMJÁN Gyula, PÁL András, PETŐ Iván, SAS Géza

A veleszületett, többnyire örökletes thrombosis hajlam jelölésére az utóbbi évtizedekben nyert polgárjogot a „thrombophilia" elnevezés. Kialakulásáért a vér fokozott alvadékonyságát (hypercoagulabilitas) tesszük elsősorban felelőssé. A véralvadás mechanizmusának fontos tényezői a természetes anticoagulansok, amelyek az alvadási folyamat során képződő aktív tényezőket közömbösítik. Kiemelkedő jelentőségű az antithrombin III., újabban vált is mertté a heparinkofaktor II. Fontos regulációs szerepe van a protein C-nek és a protein S-nek is. A fibrinogen és plasminogen képződésének veleszületett zavara, a fibrinolitikus rendszer csökkent aktivitása is okozója lehet a fokozott alvadékonyságnak. Az elmúlt időben több olyan esetet ismertünk meg, ahol a thrombophilia oka az alvadási rendszer két inhibitorának együttes hiánya volt. Jelentőséget tulajdonítunk olyan lehetőségeknek is, amikor egy inhibitor örökletes defektusa az alvadással közvetlen összefüggésben nem lévő veleszületett anyagcserezavarral társul. A veleszületett thrombophiliák diagnózisa számos laboratóriumi vizsgálatot igényel. A kezelés során eredmény várható a thrombolysistől, esetleg érsebészeti beavatkozásoktól és nem friss esetekben az anticoagulatiotól. Nő a jelentősége az inhibitor-hiányok kezelésében a szubsztitúciós kezelésnek.

HUN 1991;1(09-10)