Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1985. DECEMBER 01.

Tapasztalataink az EEG reaktivitás kvantitatív elemzésével II. Periódus és amplitúdó analízis

JÁRDÁNHÁZY Tamás, ŐRI Zsolt

Vizsgálataink alapján elmondható, hogy a periódus és amplitúdó analízis segítségével az ingerléssel előidézett kétféle — szinkronizációs és deszinkronizációs — háttér-aktivitás változások megkülönböztethetők egymástól, de ezen eljárás nem ad olyan pontos felvilágosítást a történések részleteiről, mint a korábban – ugyanezen anyagon elvégzett — spektrál analízis. Ezzel a módszerrel is a kétféle reakció elkülönítésére legjobban felhasználható változásokat a téta és alfa sávban találtuk; a szinkronizációs választ az ezekben a sávokban észlelhető hullám összterület növekedéssel lehetett jellemezni, de ez az eljárás - technikai sajátosságaiból adódó korlátai miatt – nem tükrözte eléggé az alap ritmusra szuperponált gyorsabb elemeket és ez a béta sáv változásainak nem kielégítő észleléséhez vezetett. Véleményünk szerint ezzel lehet magyarázni azt a tényt is, hogy periódus és amplitúdó analízissel nyert paramétereink diszkriminancia analízis után történt reklasszifikációja során lényegesen több szinkronizációs válasz került vizuális minősítéssel nem egyezően - azaz helytelenül — felismerésre.

HUN 1985;38(12)

Ideggyógyászati Szemle

1985. DECEMBER 01.

Tapasztalataink az EEG reaktivitás kvantitatív elemzésével III. Hjorth paraméter analízis

JÁRDÁNHÁZY Tamás, ŐRI Zsolt

Vizsgálataink alapján elmondhatjuk, hogy Saltzberg és Burch egyszerűsített módszerével becsült Hjorth paramétereink, illetve az ezek időbeli változásait leíró származtatott tényezők az emberen ingerléssel kiváltott szinkronizációs és deszinkronizációs háttértevékenység változások jellemzésére és felismerésére felhasználhatók. A reakciótípusok felismerésében elért eredmények megközelítették azokat, melyeket spektrál analízissel végzett vizsgálatainkban kaptunk és jobbak voltak azoknál, melyeket periódus és amplitúdó analízissel nyertünk. Ez az eljárás - szemben az utóbb említettel - inkább a deszinkronizációs válaszok helytelen felismeréséhez vezetett, de a kétféle tévesztés közötti különbség – vizsgálataink szerint – nem volt jelentős. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a szinkronizációs választ az Aktivitás paraméter kifejezettebb növekedése és a Mobilitás paraméter jelentős csökkenése jellemezte. Mindez megerősítette a kétféle reaktivitási válasszal kapcsolatos eddigi megfigyeléseket, de ezen túlmenően adataink felhívták a figyelmet ezen háttér-tevékenység változások közös — eddig még nem tisztázott – komponenseinek jelentőségére is.

HUN 1985;38(12)

Ideggyógyászati Szemle

1985. DECEMBER 01.

Tapasztalataink az EEG reaktivitás kvantitatív elemzésével I. Spektrál analízis

JÁRDÁNHÁZY Tamás, ŐRI Zsolt

Vizsgálataink alapján megállapíthatjuk, hogy a barbiturát narkózisban ingerlésre bekövetkező EEG háttér-tevékenység változások szinkronizációs és deszinkronizációs formája a spektrál analízis általunk végzett eljárásával megkülönböztethető egymástól. Azt találtuk, hogy a szinkronizációs választ a téta, alfa és béta tartomány teljesítményeinek nagyobb mérvű növekedése, deszinkronizációsat a téta és alfa sáv nagyobb mérvű teljesítmény csökkenése jellemzi. Eredményeink összhangba hozhatók a korábbi vizuális megfigyelési eredményekkel, bár emellett újabb elemek – a béta és téta sáv teljesítmény változása - szinkronizációs folyamatban való jelentőségéről is nyertünk adatokat.

HUN 1985;38(12)

Ideggyógyászati Szemle

1985. JÚNIUS 01.

[A skizofrénia néhány neurofiziológiai vonatkozásáról ]

IWANOW W.L., GALABOWA E., ALTANKOWA M.

[Az agy bioelektromos aktivitása (BEA) a mi definíciónk szerint, még ha a magasabb idegtevékenység "parafenoménje" is, és önmagában nem képes kódolni annak tartalmát, mégis bizonyos összefüggésekben áll vele. Általánosságban az agy funkcionális állapotának és reaktivitásának mutatójaként szolgálhat. ]

ENG 1985;38(06)

Ideggyógyászati Szemle

1982. MÁRCIUS 01.

Az immunreaktivitás vizsgálata a sclerosis multiplex különböző stádiumaiban

DR KOTSY Bogáta, DR AMBRUS Mária, DR BAJTAY Gábor, DR VARGA-SABJÁN Márta, VARJAS Ágnes, DR PÁLFFY György

A szerzők 127 határozott sclerosis multiplexes betegnél vizsgálták a celluláris immunitás néhány paraméterét. A betegeket betegségük stádiuma (remisszió, krónikus progresszió és exacerbáció) szerint 3 csoportba osztották. Az exacerbációban lévő betegek E-rozetta és aktív E-rozetta értékei szignifikánsan eltértek a remisszióban lévő betegek hasonló értékeitől. A fenti adatok a sclerosis multiplexes betegek megváltozott immunrendszere mellett szólnak.

HUN 1982;35(03)

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

[Az epileptiform utókisülés és epileptogén fókusz ]

KREINDLER A.

[Az utókisülés egy lokális folyamat, amely egy neuroncsoport önfenntartó, ismétlődő kisülését jelenti. Egyes szerzők szerint ennek az ismétlődő utókisülésnek egy reverberatív mechanizmus lenne az alapja, nevezetesen egyes zárt neuronláncok, egyes neuronkörök reaktivitása. Az utókisülés megjelenését a kéregterület izolálása nem akadályozza meg, sőt talán még támogatja is, így egyes szerzők nem ismerik el a reverberatív mechanizmus szükségességét az utókisülés kiváltásában. ]

ENG 1968;21(01)

Ideggyógyászati Szemle

1963. OKTÓBER 01.

Kapcsolatok az EEG-s és motoros válaszok között Evipan narkózisban

KAJTOR Ferenc, HALÁSZ Péter

Az emberben annál jobban kidomborodik a különböző perifériás ingerekre adott EEG-s válaszok „tiszta synchronisatio" jellege, minél mélyebb a narkózis. Az alvás mélység csökkenésének biológiai jelei és pupilla tágulat csatlakozik a tartósabb synchronisatióhoz, amely ennél fogva egy durványos, limitált ébresztés „inverz” elektromos megnyilvánulásának felel meg. A narkózis enyhülése során viszont egyre nagyobb arányú a szaporább frekvenciák részvétele az EEG-s válaszokban. Először olyan desynchronisált alvási szakaszok jelentkeznek, amelyekben a spontán EEG, a bioelektromos és motoros válaszkészség hasonlít az emberi spontan alvás 1. (IV.) stádiumához, ill. az állatok „paradox” (,,rhombencephalicus"') alvási fázisaihoz. Az ilyen "paradox” szakaszoknak kialakulását az emberben a perifériás inger beáramlás gyakran segíti. Később kétrészes (desynchronisatio + utó synchronisatio) válaszok képződnek; a ,,tiszta synchronisatio" és az „utó synchronis biológiai jelentése s eredete nem azonos. A figyelő ébrenlét visszatérése a „tiszta desynchronisatio" válaszok társaságában következik be. E válasz típusok létrejöttét determinálják a narkózis okozta funkcionális dezinhibició, ill. a restitució állapotai, amelyek a reticularis rendszerek közötti függőség fölé-, ill. alárendeltség viszonyait tükrözik. A pupillomotoros reaktivitás a barbiturát hatás alatt renyhe az EEG morfológiai érzékenységéhez képest; a perifériás ingerek okozta synchronisatiót mydriasis, a ,,paradox" fázist viszont miosis kíséri. Az EDG hiperaktív lefolyású a mérsékelt barbiturát hatás alatt, de a mélyülő narkózis hamar kioltja; visszatérése és fokozott kilengése az orientációs válaszkészséghez, a minimális verbális kontaktus képességhez, valamint a kettős EEG-s válaszok szakához kötött.

HUN 1963;16(10)