Ideggyógyászati Szemle

Tapasztalataink az EEG reaktivitás kvantitatív elemzésével I. Spektrál analízis

JÁRDÁNHÁZY Tamás1, ŐRI Zsolt1

1985. DECEMBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1985;38(12)

Vizsgálataink alapján megállapíthatjuk, hogy a barbiturát narkózisban ingerlésre bekövetkező EEG háttér-tevékenység változások szinkronizációs és deszinkronizációs formája a spektrál analízis általunk végzett eljárásával megkülönböztethető egymástól. Azt találtuk, hogy a szinkronizációs választ a téta, alfa és béta tartomány teljesítményeinek nagyobb mérvű növekedése, deszinkronizációsat a téta és alfa sáv nagyobb mérvű teljesítmény csökkenése jellemzi. Eredményeink összhangba hozhatók a korábbi vizuális megfigyelési eredményekkel, bár emellett újabb elemek – a béta és téta sáv teljesítmény változása - szinkronizációs folyamatban való jelentőségéről is nyertünk adatokat.

AFFILIÁCIÓK

  1. Szegedi Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmegyógyászati Klinika és Számítástechnikai Központ

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Tapasztalataink az EEG reaktivitás kvantitatív elemzésével II. Periódus és amplitúdó analízis

JÁRDÁNHÁZY Tamás, ŐRI Zsolt

Vizsgálataink alapján elmondható, hogy a periódus és amplitúdó analízis segítségével az ingerléssel előidézett kétféle — szinkronizációs és deszinkronizációs — háttér-aktivitás változások megkülönböztethetők egymástól, de ezen eljárás nem ad olyan pontos felvilágosítást a történések részleteiről, mint a korábban – ugyanezen anyagon elvégzett — spektrál analízis. Ezzel a módszerrel is a kétféle reakció elkülönítésére legjobban felhasználható változásokat a téta és alfa sávban találtuk; a szinkronizációs választ az ezekben a sávokban észlelhető hullám összterület növekedéssel lehetett jellemezni, de ez az eljárás - technikai sajátosságaiból adódó korlátai miatt – nem tükrözte eléggé az alap ritmusra szuperponált gyorsabb elemeket és ez a béta sáv változásainak nem kielégítő észleléséhez vezetett. Véleményünk szerint ezzel lehet magyarázni azt a tényt is, hogy periódus és amplitúdó analízissel nyert paramétereink diszkriminancia analízis után történt reklasszifikációja során lényegesen több szinkronizációs válasz került vizuális minősítéssel nem egyezően - azaz helytelenül — felismerésre.

Ideggyógyászati Szemle

Tapasztalataink az EEG reaktivitás kvantitatív elemzésével III. Hjorth paraméter analízis

JÁRDÁNHÁZY Tamás, ŐRI Zsolt

Vizsgálataink alapján elmondhatjuk, hogy Saltzberg és Burch egyszerűsített módszerével becsült Hjorth paramétereink, illetve az ezek időbeli változásait leíró származtatott tényezők az emberen ingerléssel kiváltott szinkronizációs és deszinkronizációs háttértevékenység változások jellemzésére és felismerésére felhasználhatók. A reakciótípusok felismerésében elért eredmények megközelítették azokat, melyeket spektrál analízissel végzett vizsgálatainkban kaptunk és jobbak voltak azoknál, melyeket periódus és amplitúdó analízissel nyertünk. Ez az eljárás - szemben az utóbb említettel - inkább a deszinkronizációs válaszok helytelen felismeréséhez vezetett, de a kétféle tévesztés közötti különbség – vizsgálataink szerint – nem volt jelentős. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a szinkronizációs választ az Aktivitás paraméter kifejezettebb növekedése és a Mobilitás paraméter jelentős csökkenése jellemezte. Mindez megerősítette a kétféle reaktivitási válasszal kapcsolatos eddigi megfigyeléseket, de ezen túlmenően adataink felhívták a figyelmet ezen háttér-tevékenység változások közös — eddig még nem tisztázott – komponenseinek jelentőségére is.

Ideggyógyászati Szemle

A gyógyszeres kezeléssel való hiányos együttműködés okainak vizsgálata schizophren betegeknél

BARTKÓ György, BÉKÉSY Mariann, SZÉLL Katalin, ZSOMBÓK Terézia, MAYLÁTH Eszter

A szerzők 51 schizophren betegnél vizsgálták meg a neuroleptikus kezelésre adott szubjektív válasz és a compliance összefüggéseit. A betegek 47 %-a a kezelést szubjektíve kellemetlennek ítélte meg és ezek 79%-a a kezeléssel hiányosan együttműködök csoportjába tartozott. A szubjektív válasz és az aktuális mellékhatások között nem találtak összefüggést. Megerősítették, hogy a kibocsátáskor észlelt psychopathológiai tünetek közül a nagyzásos téveszmék és a betegségbelátás hiánya rizikótényezőnek tekinthető a non compliance szempontjából. Az önbecsléssel mért depresszivitás nagyobb foka viszont kedvezőbb együttműködést valószínűsít a kezeléssel.

Ideggyógyászati Szemle

Beszámoló

SZABÓNÉ Kállai Klára

A szerző beszámol az NDK Orvosi Pszichoterápiai Társasága XI. Pszichoterápiai Kongresszusáról.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Ideggyógyászati Szemle

[Myasthenia gravis-betegek autonóm rendellenességeinek elektrofiziológiás vizsgálata: prospektív tanulmány]

NALBANTOGLU Mecbure, AKALIN Ali Mehmet, GUNDUZ Aysegul, KIZILTAN Meral

[A myasthenia gravis (MG) a neuromuscularis junctio autoimmun típusú megbetegedése. Az auto­nóm rendellenességeket nem gyakran társítják myasthenia gravishoz. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsuk, milyen autonóm működés jellemzi az MG-betegek különböző alcsoportjait, és megvizsgáljuk az acetilkolinészteráz-inhibitorok hatásait. A vizsgálatba 30 autoimmun MG-beteget és 30 egészséges önkéntest vontunk be. Az autonóm műkö­dés tesztelése érdekében szimpatikus bőrreakció (SSR) és R-R intervallumvariáció analízis (RRIV) vizsgálatokat végez­tünk. Az acetilkolinészteráz-inhibitor-kezelésben részesülő betegek körében kétszer végeztük el a vizsgálatokat. Az RRIV hiperventiláció alatti növekedése nagyobb (p = 0,006) és a Valsalva-arány alacsonyabb (p = 0,039) volt a kontrollcsoport tagjainál. Az SSR-amp­litúdók alacsonyabbak voltak a gyógyszer bevétele után (p = 0,030). A gyógyszer bevétele után eltelt idő növeke­dé­sével megnyúlt SSR-látenciákat kaptunk (p = 0,043). A Valsalva-arány alacsonyabb volt az AchR antitestre negatív csoportban (p = 0,033). Mind az okuláris, mind a generalizált MG-betegek körében szubklinikus paraszimpatikus rend­ellenesség mutatható ki, különösen az AchR antitestre nega­tív csoportban. A piridostigmin perifériás szimpatikus ko­linerg nonkumulatív hatással rendelkezik.]

Nővér

A méhnyakrákkal érintett nők életminőség-vizsgálata a kezelést követően

KOZMANN Krisztina, JÁNOSNÉ PÁNKI Roxána, FERENCZY Mónika, KOMLÓSI Kálmánné, KARÁCSONY Ilona

A méhnyakrákban szenvedő nők körében a szexuális funkció, funkcionális működés és életminőség vizsgálata. Leíró, keresztmetszeti, kvantitatív kutatás során, a nem véletlenszerű, célirányos mintavétel célcsoportja a FIGO I./II./III. stádiummal diagnosztizált méhnyakrákkal érintett nők (N=91), akiknél több mint öt hónap telt el az utolsó terápiás kezelés óta. A vizsgálat során standard kérdőíveket alkalmaztunk, amelyeket kiegészítettünk saját szerkesztésű kérdésekkel. Az adatokat Microsoft Office Excel programmal elemeztük, leíró és matematikai statisztikai számítást végeztünk (p<0,05). A sugárterápiában részesült kitöltők szignifikánsan magasabb értéket értek el a funkcionális státuszban (p<0,05) és emocionális funkcióban, mint akik nem kaptak sugárkezelést (p<0,05). A kitöltőknek, akiknek alacsonyabb szintű a lelki jóllétük, azoknál szignifikánsan gyakrabban jelentek meg alacsonyabb szintű szexuális funkciók és magasabb szintű nőgyógyászati problémák (p<0,05). A méhnyakrákkal érintett nők gyakran tapasztalnak a betegséggel és a kezeléssel járó életminőségre visszaható szomatikus és pszichés zavarokat, amelyek gyakran úrrá lesznek rajtuk.

Nővér

Ápolók tájékozottságának felmérése a műtéti seb ellátása, szövődményei és a kötszerek ismeretének tekintetében

FERENCZY Mónika, BÁLINT Beáta, KOMLÓSI Kálmánné, KARÁCSONY Ilona

A vizsgálat célja: Kutatásunk célja volt felmérni sebészeti jellegű osztályokon dolgozó ápolók ismereteit a műtéti seb kezeléséről, a sebgyógyulás fázisairól, szövődményeiről, valamint az intelligens kötszerekről. Kvantitatív, keresztmetszeti, leíró vizsgálatunkat egy dunántúli kórházban végeztük nem véletlenszerű, szakértői mintavétellel, saját készítésű kérdőívvel. Célcsoportunk a kórház sebészeti jellegű osztályain dolgozó ápolók voltak (N=85). Az adatelemzés során MS Office Excel 2016 szoftver leíró statisztikai módszereit – átlagot, szórást, gyakoriságot – számoltuk. Változók közötti kapcsolat vizsgálatára χ2-próbát alkalmaztunk (p<0,05). A kötszerek ismeretét nem befolyásolta az iskolai végzettség (p>0,05). Akik mindennapos munkájuk során sebellátást végeznek, több ismerettel rendelkeznek az elsődlegesen gyógyuló sebek sebkezelési sorrendjéről, valamint az intelligens kötszerekről (p<0,1). Az osztályok tekintetében szignifikancia mutatkozott a szövődményes sebek felismerése, a felszívódó varrat előnyének ismerete és a fájdalomcsillapítási eljárások alkalmazása tekintetében (p<0,001). A betegbiztonság érdekében az ápolók sebkezeléssel kapcsolatos tudását folyamatosan fejleszteni kell. Biztosítani szükséges a hozzáférhető és elérhető információforrást, továbbképzéseket.

Nővér

Az asthma bronchiale hatása a mindennapi élet tevékenységeire serdülők körében

RÁCZ Viktória Kinga, HEGEDŰS Bianka Ágnes , SZEBENI-KOVÁCS Gyula , FERENCZY Mónika

Kutatásunk célja felmérni, hogy az asztmások fizikai aktivitása, alvászavarok, asztma kezelésének mértéke milyen összefüggésben vannak egymással, valamint megvizsgálni az életminőséget a fizikai aktivitás tekintetében. Kvantitatív, keresztmetszeti felmérésünket 2020–2021 között végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportunkat 14–18 éves korosztályú, pubertásban levő fiatalok körében határoztuk meg, akiknél minimum egy éve asthma bronchialét diagnosztizált kezelőorvosuk. Kizárásra kerültek vizsgálatunkból, akik nem töltötték ki megfelelően a kérdőívet vagy nem az adott korosztályba estek. Az adatgyűjtési módszerünk saját készítésű kérdőív, amelynek főbb kérdéskörei: szociodemográfiai adatok, fizikai aktivitással kapcsolatos kérdéskörök, tünetek, alvászavarok, asztma súlyossága. Az életminőség értékeléséhez mini-AQLQ-t használtunk. A statisztikai próbákat 2016-os Microsoft Excel és SPSS v24 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikát (átlag, szórás, minimum, maximum), kétmintás t-próbát, χ2-próbát alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora16±1,51 év, 38% fiú, 62% lány (N=105). A fizikai aktivitás és a rohamok gyakorisága, alvászavarok között nincs szignifikáns eltérés (p>0,05). A nemek és az intenzív testmozgás hatására fokozódó tünetek között szignifikáns eltérést találtunk (p=0,02). A testnevelésórán aktívan résztvevők szignifikánsan súlyosabb asztmát mutattak eredményeink szerint (p=0,021). A mérsékelt és társadalmi tevékenységek, valamint a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat mutatkozik (p<0,05). A védőnői munkában megfelelő módszernek bizonyulhat az egészségnevelés, valamint az asztmás fiatalok pályaválasztásának segítése, illetve különböző sportok ajánlása, ami csökkentheti a fulladásos rohamok gyakoriságát.