Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 74

Lege Artis Medicinae

2022. JÚLIUS 18.

A wuhani és delta vírusvariánsok által okozott Covid-19 terápiájában alkalmazott természetes anyagok és gyógynövények a klinikai vizsgálatok tükrében

CSUPOR Dezső

A 19 betegség új, máig sem tökéletesen megoldott kihívás elé állította az egészségügyi ellátórendszert. A világjárványban megbetegedett milliók hatékony gyógyítására nem álltak és máig sem állnak rendelkezésre megfelelően hatásos és biztonságos vírusellenes szerek. Ez nem meglepő, hiszen egy korábban nem ismert kórokozó elleni új hatóanyagok kifejlesztése szerencsés esetben is éveket vesz igénybe – a SARS-CoV-2 vírust pedig mindössze mintegy két és fél éve ismerjük.

Egészségpolitika

2019. JÚLIUS 02.

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Idegtudományok

2012. MÁRCIUS 26.

A fejlődő pszichiátriai határai

Beszámoló az MPT XVII. Vándorgyűléséről

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

A halál művésze - öngyilkosság

GYIMESI Ágnes Andrea

Gyimesi Ágnes Andrea beszélget Árvai György szcenográfussal az öngyilkosságról, a terroristákról és az önfeláldozásról.

Ideggyógyászati Szemle

2001. MÁJUS 01.

A tudatállapot-módosulás néhány jellemzője öngyilkosságot megkísérelt személyeknél

BONCZ István

Ismert tény, hogy Magyarország több évtizede a világ öngyilkossági és öngyilkossági kísérleti statisztikájának élvonalában áll. Figyelemre méltó az öngyilkosságok országon belüli megoszlása, így Csongrád megye csaknem állandó első helye.

Ideggyógyászati Szemle

1983. JANUÁR 01.

Krónikus fájdalomszindrómák kezelése vinca alkaloidák iontoforézisével

DR SZŰCS Attila, DR KNYIHÁR Erzsébet, DR CSILLIK Bertalan

Míg a nociceptio a szervezet egyik legfontosabb védekező reakciója, mely a szöveteket fenyegető károsítás esetén a túlélést, illetve az egészséget biztosító célszerű cselekvéssort indít meg, addig az öncélúvá vált (frustran) fájdalom „ördögi erő” (malefic force), mely mérhetetlen megpróbáltatások forrása mind a beteg, mind közvetlen környezete, mind pedig a társadalom számára. A krónikus fájdalom okozta anyagi terheket (a kiesett termelés, a kezelés költségei, stb.) az Egyesült Államokban évi 50 milliárd dollárra becsülik. De ami ennél is több : az emberi szenvedés, pénzzel ki nem fejezhető.

Ideggyógyászati Szemle

1982. MÁJUS 01.

Az elektrokonvulzív terápia hatásmechanizmusának neuroendokrin vizsgálata

DR ARATÓ Mihály, DR BAGDY György

A szerzők előző vizsgálatai arrn, utalnak, hogy az elektrokonvulzív terápia (ECT) által kiváltott prolactin válasz nem stress-reakció eredménye, mert egyéb stressz-érzékeny hormonok szekréciója nem fokozódott az ECT-t követően. Ezzel összhangban állnak jelen vizsgálataik adatai is, miszerint a diazepam előkezelés nem befolyásolja az ECT által kiváltott prolactin választ. A szérum prolactin szint emelkedéssel egyidőben kisfokú, de szignifikáns szérum dopamin-/B-hydroxylas aktivitás csökkenést észleltek. Szignifikáns negatív korreláció mutatkozott a szérum DBH alapaktivitása és a PRL válasz mértéke között. Ez az adat a szérum DBH aktivitás és a centrális dopaminerg működés közötti kapcsolatra utal. Az ECT által kiváltott PRL válasz feltehetően az ETC dopaminerg hatásának eredménye.

Ideggyógyászati Szemle

1980. OKTÓBER 01.

A Tensilon (edrooniumklorid) által okozott légúti obstrukció kivédése Atrovent (iprairopiumbromid aerosdollal myastheniás betegeken)

DR SZATHMÁRY István, DR MAGYAR Pál, DR SZOBOR Albert

A szerzők 10 myasthenia gravisban szenvedő betegen vizsgálták az AtroventS Dosier-Aerosol protektív hatását a TensilonR által okozott légúti áramlási ellenállás (Rt) növekedésre. Az AtroventS 8 esetben teljesen kivédte, 2 esetben pedig jelentősen csökkentette az Rt emelkedést. Az észlelt reakció mértékét a TensilonR adásakor jelentkező kolinergiás tünetek intenzitása, valamint a kiindulási Rt érték nagysága befolyásolhatja. AtroventS adásával összefüggésbe hozható mellékhatást nem észleltek, a szer a myasthenias tüneteket nem fokozta. Vizsgálataik alapján az AtroventK a TensilonR által okozott légúti obstrukció kivédésére alkalmas gyógyszer.

Ideggyógyászati Szemle

1980. OKTÓBER 01.

Az alvásmegvonás hatása a kortizol szekrécióra endogén depresszióban

DR ARATÓ Mihály, DR RIHMER Zoltán, DR CSISZÉR Nóra, DR FEKETE Mátyás, DR TELEGDY Gyula

A szerzők 20 endogén depressziós beteg esetében határozták meg az alvásmegvonás előtti és utáni 3—3 napon a reggeli és esti szérum kortizol szinteket. Az AM hatását a kortizol szekrécióra, illetve a kortizol szekrécióváltozás és a klinikai reakció esetleges kapcsolatát vizsgálták. Hypersecretiot — magas reggeli és esti kortizol szinteket — észleltek 15 esetben. Ezek közül 12 esetben az egészséges kontrollokhoz hasonlóan jellegzetes esti csökkenés mutatkozott. Az AM-t követő reggel stressz-reakcióként értékelhető további kortizol emelkedést tapasztaltak közel az esetek felében. Az AM utáni 2. és 3. napon 11 esetben következett be a kortizol szekrécióban kedvező irányú változás. Ez 9 esetben kedvező klinikai reakcióval — tünetredukcióval — járt együtt.

Ideggyógyászati Szemle

1980. SZEPTEMBER 01.

Preklimakteriális korú nők neurózis miatti munkaképesség-csökkenése

DR SZÁSZ Anna, DR SZILÁRD János

A 10-15 év tapasztalatait reprezentáló 120 beteg adatai arra mutatnak, hogy a pszichiátriai járó- és fekvőbetegellátó, intézményeket 35-50 éves korú nők igen gyakran sztereotip panaszokkal: a munkaképtelenség hangsúlyozásával, gyakran szomatizált tünetekkel keresik fel. E betegcsoportot jellemzi, hogy noha kisebb fokú, de jelentősen túlértékelt organikus elváltozások igazolhatók, ezeknél sokkal lényegesebb az évekre visszanyúló, exogén problémák kumulációja, ill. az ezekkel szembeni ,,hiperszenzitivizálódás". Személyiségükre neurotikus élményfeldolgozás, az interperszonális problémák rigid, kapkodó, gyakran pánikszerű rríegoldásmódja jellemző. E tényezők magyarázzák a terápiával szembeni gyakori rezisztenciát is. Lényeges a negatív társadalmi attitűdök hatása. Emiatt a betegek tudatában; de környezetük reakcióiban is keveredik az ,,objektív" pszichopatológiai tünetek, ezek inadekvát „értékelése", a szomatikus betegségszemlélet és a személyiségtorzulás által kiváltott ugyancsak inadekvát célkitűzések és megoldási módok hatása.