Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2007. SZEPTEMBER 30.

Az antiepileptikumok hatása az epilepsziás betegek kedélyállapotára

RAJNA Péter

A tanulmány szakirodalmi elemzés alapján az antiepileptikumoknak a hangulatra gyakorolt hatásával foglalkozik epilepsziás betegek kezelése során. A téma jelentőségét támasztja alá, hogy a depressziós tünetek epilepsziában kifejezetten gyakoribbak, és az epilepszia-, valamint a depresszióellenes szerek hatásmódjában több közös elem is felismerhető.

HUN 2007;60(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2007. JÚLIUS 30.

A vinpocetin agyi véráramlásra és kognitív funkciókra gyakorolt hatásának vizsgálata

VALIKOVICS Attila

A vinpocetin évtizedek óta széles körben használt szer az ischaemiás cerebrovascularis betegségek és a vascularis típusú dementiák kezelésében. Egyes dementiatípusok létrejöttében fontos szerepet játszik a krónikus agyi hipoperfúzió. A vinpocetin komplex hatásmechanizmus révén jelentős szerepet tölt be a krónikus agyi hipoperfúzió javításában. A praedementia állapotnak tekinthető enyhe kognitív zavar tünetei hasonlóak a dementia tüneteihez, de enyhébbek.

HUN 2007;60(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2006. JÚLIUS 30.

Hangulatzavarok befolyása a kreativitásra

JANKA Zoltán

A művészi (és egyéb) kreativitás alapelemei a technikaimesterségbeni tudás és ismeret, a különleges tehetség és képesség (talentum), valamint az akarat/motiváció, amelyek közül, ha valamelyik hiányzik, részleges kreativitást eredményez csak, mint az sorrendben a fiatalkori, frusztrált vagy feladott kreativitás eseteiben ismeretes.

HUN 2006;59(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2005. OKTÓBER 10.

Frontotemporalis dementia, III. rész - Klinikai diagnózis és kezelés

GALARIOTIS Vasilis, BÓDI Nikoletta, JANKA Zoltán, KÁLMÁN János

A szerzők három részből álló összefoglaló közleményükben a frontotemporalis dementia történetét, előfordulását, klinikai megjelenési formáit, a megkülönböztető kórismét, genetikáját, molekuláris patomechanizmusát, patológiáját, valamint terápiáját tekintik át.

HUN 2005;58(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2004. OKTÓBER 10.

Az egzekutív zavarok

SZIRMAI Imre

Az egzekutív funkciókhoz soroljuk a felfogást, a figyelmet, a memória használatát és a komplex feladatok végrehajtásának képességét. Egzekutív zavarokat a praefrontalis kéreg, a frontostriatalis-thalamicus hálózatok és a parietalis lebeny sérülése okoz. A tünetek lokalizációja alapján a legfontosabb praefrontalis tünetegyüttesek: 1. a dorsolateralis praefrontalis kör és a parietalis asszociációs terület károsodása okoz leggyakrabban munkamemória-zavart, ezáltal a feladatkezelés, valamint a tervkészítés képessége romlik.

HUN 2004;57(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁRCIUS 20.

Dementia 1993: aktualitások, határterületi kérdések

TARISKA Péter

Az elmúlt évtizedben az Európa-szerte végzett széles körű epidemiológiai vizsgálatok nyomán fontos metodikai konvenciók születtek. Ezek fontos elemei: a kétfázisú szűrés, a minta megfelelő nagysága (minimum 4000 fő), összetételének arányossága, a két különböző időpontban végzett vizsgálat és a módszerek egységesítése. A dementia incidenciája a 60-64 éves korcsoportban 1%, az arány ötévenként körülbelül megkétszereződik. A kockázati tényezők között Alzheimer-dementia (AD) esetén érdekes újabb adatok születtek, melyek a dohányzás protektív szerepét, illetve az alacsony iskolai végzettség kockázatnövelő hatását hangsúlyozzák. Differenciáldiagnosztikailag is lényeges csoport a korfüggő feledékenység, melynek kialakulásában az úgynevezett biológiai életesemények vizsgálatának szemléletformáló jelentősége van. A pszichometriai vizsgálatok közül a Reisberg-féle dementiaskála részletes ismertetésére kerül sor. A szerző áttekinti az AD és az ér eredetű dementiák diagnosztikai ismérveit, melyeket – éles szakmai viták közepette - 1993-ban publikáltak. Áttekinti az AD klinikai felosztásának vitatott kérdéseit és a biokémiai markerek jelentőségét. A jelenleg bizonytalan nozológiai besorolású kórformák közül a Lewy-testes dementia kritériumait foglalja össze. Vázolja a kóroki kutatások újabb eredményeit (genetikai heterogenitás, amyloidogenesis újabb lehetőségei, glutamát-teória stb.). Az egyéni és a csoportos pszichoterápiák, mentális tréningek jelentőségének ismertetése után a befejező részben a szociális tényezők fontosságát méltatja, néhány tipikus etikai konfliktusszituáció (autóvezetés, kényszerítő intézkedések stb.) rövid exponálásával.

HUN 1994;47(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1987. DECEMBER 01.

Pszichometriai módszerek alkalmazása a hangulati élet vizsgálatában

DR. PETŐ Zoltán, DR. HUNYA Péter, DR. ELLER József

A tesztekre épülő pszichometriai vizsgáló módszerek határai bizonyos tekintetben bővebbek, mint az egyedi klinikai vizsgáló módszerek lehetőségei [l]. Bővebbek, mert nagyobb populáció vizsgálatát teszik lehetővé, jórészt a szubjektivitástól mentesen. Olyan módszerekre, eszközökre van szükség, melyeket széles körben használhatunk és amelyek objektív, összehasonlító eredményeket szolgáltatnak.

HUN 1987;11(12)

Ideggyógyászati Szemle

1987. OKTÓBER 01.

Zenei élmény pszichometriai elemzése szemantikai differenciál skálával

DR. JANKA Zoltán, ZÖLLEI Éva, DR. SZENTISTVÁNYI István, DR. SZILÁRD János

Zenepszichológiai ismeretszerzés és pszichiátriai zeneterápiás foglalkozások megtervezése céljából szemantikai differenciál skálával mértük az emocionális élet egy aspektusát, a zenei átélést, neurológiai beteg kontroll és pszichiátriai betegcsoportokban, valamint zenei főiskolás és orvostanhallgatói populációban. Három különböző, zenepszichológiailag statisztikailag is elváló zenei részlet (Wagner: A_Walkür III. felv. -Walkürök lovaglása; Bach: d-moll hegedű-oboa-verseny - Adagio; Handel: B-dúr concerto grosso Op. 6. - Hornpipe) meghallgatása után a kitöltött skálákat 3 dimenzió (feszültség, F; hangulat, H; értékítélet, É) mentén kvantitatív módon elemeztük. Míg a zenék alapvetően ugyanazt az élményt közvetítették, statisztikailag szignifikáns különbségek mutatkoztak a beteg kontroll és pszichés betegségben (neurózis, depresszió, mánia, szkizofrénia, narkománia) szenvedők csoportjai között a F, H és É tengelyeken átlagértékekben kifejezett zenei átélésben. A zenei főiskolás és orvostanhallgatói csoport e tekintetben érdemlegesen nem különbözött. Az eredményekre jellemző, hogy jelentős interindividuális eltérések észlelhetők az egyes csoportokon belül, amely az egyedi kiértékelés fontosságát is aláhúzza.

HUN 1987;11(10)

Ideggyógyászati Szemle

1981. DECEMBER 01.

Pszichopatológiai tünetek és szociális hátterük vizsgálata kérdöívtesztek statisztikai elemzésével

PETŐ Zoltán, HUNYA Péter

A klinikai gyakorlat betegségtünetei különböző egészséges populációban is megtalálhatók. A fiatalabb és szociálpszichológiai szempontból kevésbé megterhelt egyedek között kevesebb, míg a többoldalúan és jobban megterhelt egyedek között több teszt-tünet fordul elő. A tesztek kérdései bizonyos átfedéseket tartalmaznak, melyek főleg a testi tünetek, vegetatív működés-zavarok, indulati kifejeződések területén találhatók. A hangulati életre utaló tesz- és a hazugság (etikai-morális értékítélet) - teszt-részlete bizonyult a legstabilabbnak. A teszt tünetek és a szociális háttér összefüggéseinek vizsgálatában a matematikai statisztikai információ-sűrítés során 5 faktort vetettük össze a szociális mutatókkal. Megállapítottuk, hogy minden faktorral összefüggést mutat a nem, az életkor, és a munkaidőn túli keresőtevékenység és a gyermekek száma. Legalább négy faktorral függ össze a családi állapot, a betegségek gyakorisága és a munkahelyi vélemény. Három és annál kevesebb faktorral függ össze a munkahelyi tevékenység, lakás és közlekedési tényező, míg az iskolai végzettség és jövedelem jelen vizsgálatban faktorfüggetlennek bizonyult. A pszichometriai teszt-tünetek és a szociális háttér tényezők összefüggésének vizsgálata egészséges populációban a preventív pszichiátriai gondozás, a hatékonyabb szociális tervezés eszköze lehet.

HUN 1981;34(12)