Részletes keresés

Egészségpolitika

2017. FEBRUÁR 05.

Lehetetlen elvárások előtt a háziorvosok?

Alapjaiban kell átrendezni a háziorvosi ellátást, hogy a praxisok eleget tudjanak tenni előírt feladataiknak. Tűzoltás helyett a feladatuk: a tájékoztatás, a figyelmeztetés, a beutalás lenne, csakhogy a feltételeket nem kapják meg hozzá. Szakemberek sora dolgozott, dolgozik a helyzet rendezésén, érintettek egy csoportja most több megoldási javaslatról kezdett egyeztetéseket a tárcával.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2001. MÁRCIUS 01.

Autoimmun betegségek neurológiai szövődményeinek diagnosztikája

CSÉPÁNY Tünde

Az autoimmun betegségek a tudományos érdeklődés középpontjában állnak, nemcsak incidenciájuk növekedése, hanem a tisztázatlan kóreredet, valamint az e betegségeknél tapasztalható terápiás eredménytelenség miatt is.

HUN 2001;54(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2000. NOVEMBER 01.

A leukoaraiosis jelentősége agyi érbetegségeknél

ASZALÓS Zsuzsa, BARSI Péter, VITRAI József, NAGY Zoltán

A fehérállományi felritkulás, azaz leukoaraiosis jelenléte az akut stroke tünettanát és prognózisát negatívan befolyásolja. A Budapesti Stroke Adatbank 127 leukoaraiosisos stroke-ban szenvedő betegének - 17 4 leukoaraiosistól mentes stroke-beteggel összehasonlítva - szignifikánsan magasabb volt az életkora (p<0,0001), a felvételkor észlelt szisztolés vérnyomása (p<0,04), de thrombocytaszáma szignifikánsan alacsonyabb volt (relatív kockázat: 0,25; 95%-os megbízhatósági tartomány: 0,09-0,88).

HUN 2000;53(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1998. NOVEMBER 01.

Az akut derékfájás ischialgia kórházi ellátása

APÁTHY Ágnes, BÁLINT Géza

A derékfájás előfordulási gyakorisága egyre nő. Az utóbbi években emiatt sok országban jelentek meg útmutatók (szakmai protokollok), melyek a derékfájás kivizsgálását, kezelési elveit foglalják össze.

HUN 1998;51(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1997. SZEPTEMBER 20.

Számítógépes DNS - méréssel nyert eredmények astrocytomáknál - biológiai sajátosságok és prognózis

SZŰCS István, LEEL-ŐSSY Lóránt, KINDLER Miklós

A szerzők astrocytomákból nyert mintákban a sejtmagok izolálása után, és részben lenyomati keneteken, Feulgen-festést követően számítógépes programmal mérték a daganatsejtek DNS-tartalmát, amelyet hisztogramon ábrázoltak, majd algoritmusok segítségével a daganatok biológiai sajátosságát meghatározó egyes értékeket vizsgáltak (5cER, 2 CDI, DNS-index, sejtfázis-paraméterek). A hisztogramokat, valamint a számszerű értékeket egymáshoz viszonyították, továbbá összehasonlították a Kernohan-féle malignitási fokozatokkal és a túléléssel. Vizsgálataik szerint a magizolált készítményeken végzett számítógépes képanalizátoros (,,image”) DNS-meghatározás alkalmas módszer a daganatok természetének megítélésére. A méréssorozat azt mutatta, hogy a túlélés a DNS-indexekhez, valamint a Kernohan-fokozatokhoz viszonyítva nem mutat kellő szignifikáns összefüggést. Ugyanakkor a DNS analízis és a szövettani fokozatok közötti korreláció igen jó volt. A megfigyelés arra utal, hogy a DNS analízis hasznos információkat ad az agydaganatok prognózisáról akkor, ha az agytumorok prognózisát befolyásoló egyéb tényezők hatását is figyelembe vesszük. DNS-analízissel megfigyeléseket lehetett tenni az astrocytomák malignus transzformációjának patomechanizmusára vonatkozóan is. A módszer eredményesen használható a daganatsejtek azonosítására tűbiopsziás anyagok esetében még akkor is, ha azokat a tumor határzónájából vették.

HUN 1997;50(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1997. SZEPTEMBER 20.

Agykamrai vérzések lefolyása és prognózisa

AMREIN Ilona, JUHÁSZ Csaba, SZIRMAI Imre

Az agykamrai vérzések prognózisa különböző: kamrába tört állományvérzés jelentős halálozással jár, míg a primer intraventricularis vérzésben szenvedő betegek többsége meggyógyul. A szerzők agykamrai vérzés miatt kezelt 7 beteg klinikai adatait és kórtörténetét elemzik az irodalmi adatokkal összevetve. A bemutatott betegek közül 3-nál primer intraventricularis vérzést találtak, 1 beteget hét évig követtek. A 7 beteg közül 4 tünetmentessé vált, 2 betegnek enyhe maradványtünetei lettek, míg egy beteg extracranialis szövődmény miatt meghalt. Ha a kamraközeli területek vérzése a kamra üregébe drenálódik, ez hozzájárulhat a kedvező kimenetelhez. A kamravérzések gyakori szövődménye a hydrocephalus, amelyre átmeneti javulást követően fokozódó fejfájás, tudatzavar esetén gondolni kell. A szövődményeket (intracranialis nyomásemelkedés, liquorresorptiós zavar) átmeneti kamradrén beültetése kivédi, 7 betegünk közül 3-nál volt erre szükség. A kamrai liquor ellenőrzésével időben felismerhető a drén miatt kialakuló ventriculitis.

HUN 1997;50(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1982. OKTÓBER 01.

Schizoform pszichózisok sclerosis multiplexben

DR JÁDI Ferenc, DR ANTALICZ Marianna, DR TRIXLER Mátyás

A szerzők a klinikán kezelt 560 sclerosis multiplexben szenvedő beteg között 5 olyan esetet észleltek, ahol az alapbetegséghez schizoform pszichózis társult. A közlemény a kórtörténeti adatokat, a kórlefolyást és a feltételezett etiológiai hátteret ismerteti. A családfaelemzés alapján a betegek többségénél pszichozis irányában terheltséget tudtunk kimutatni. A pszichotikus tüneteket az alapbetegségből adódó sajátos élethelyzet és a személyiségszerkezeti sajátosságok színezték. A két betegség társulása rossz prognózist jelent.

HUN 1982;35(10)

Ideggyógyászati Szemle

1982. OKTÓBER 01.

Genetikai és szociális tényezők szerepe a terhességhez társuló pszichés megbetegedésekben

DR TRIXLER Mátyás, DR JÁDI Ferenc

A szerzők 52 beteg katamnesztikus vizsgálatáról számolnak be, akiknél terhességük időszakában alakult ki az első pszichés dekompenzáció és emiatt elmeosztályi felvételre kerültek. A kórismék szerinti megoszlásban a reaktív és neurotikus kórképek dominálnak, a pszichózisok aránya, különösen a schizophrén pszichózisoké kisebb. Részletesen elemzik a genetikai és szociális tényezők szerepét a betegség kialakulásában és a kórlefolyásban. A szociális-környezeti tényezőknek a terhesség alatti neurózisok kialakulásában van jelentős szerepe. Az affektív pszichózisokban szignifikáns összefüggést találtak genetikai terheltség és rossz hosszútávú prognózis között. A post partum időszakra vonatkozóan pedig a terhesség második felében manifesztálódó pszichózisok jelentettek szignifikánsan rosszabb prognózist.

HUN 1982;35(10)

Ideggyógyászati Szemle

1982. JANUÁR 01.

Post partum psychosisok: katamnesztikus vizsgálatok

DR TRIXLER Mátyás, DR JÁDI Ferenc, DR WÁGNER Mária

A szerzők ismertetik szülés után 6 hónapon belül kialakult pszichés dekompenzációkban a szomatikus és szociális tényezők szerepére irányuló vizsgálataik eredményeit. A szomatikus sajátosságokra vonatkozóan 223 betegtől, a szociális tényezőkre vonatkozóan pedig 177 betegtől nyertek értékelhető katamnesztikus adatokat. A neurotikus és schizophrén csoportokban nagyobb arányban fordultak elő multiparák a pszichotikusok között, mint primiparák, ez utóbbiak az organikus és affektív csoportban voltak nagyobb számban. A schizophrén csoportban az újszülöttek között szignifikánsan nagyobb volt a fiú gyermek száma. A szomatikus szövődmények szignifikáns emelkedése csak az organikus pszichózisok csoportjában fordult elő. A schizophrén pszichozisok csoportjában szignifikánsan nagyobb számban fordultak elő a gyermekkori család széttöredezettségére (,,broken home") utaló adatok, melyek jelenléte esetén mind a neurotikus, mind a schizophrén csoport prognózisa szignifikánsan rosszabb volt.

HUN 1982;35(01)

Ideggyógyászati Szemle

1980. DECEMBER 01.

Agyi érbetegségek miatt pszichiátriai osztályon kezeltek adatainak elemzése

DR TARISKA Péter, DR SISKA Éva, DR POLLNER György

A szerzők elemzik 100, férfi pszichiátriai osztályon agyi keringészavar miatt kezelt beteg klinikai adatát és leletét. Részletezik az ún. kockázati tényezők és az idült alkohol abusus előfordulási gyakoriságát, súlyát. Rámutatnak, hogy a vizsgáltak fiatalabb csoportjában a gócos keringészavar és következményei a gyakoriak (múló ischemiás roham, epilepsziás, vagy arra gyanús roham, kóros eltérés a nyaki nagyerek fizikális vizsgálatánál; hemiparesis), az idősebb korcsoportokban a többgócú, vagy diffúz agyi keringészavar tünetei az uralkodóak. Ismertetik néhány, az első betegvizsgálat során már észlelhető klinikai tünet és lelet értékét az életben maradási prognózis felbecsülésében. Agyszövettani vizsgálataik demonstrálják, milyen gyakori a klinikailag „néma" infarktus, különösen a szubdomináns féltekében, melyet klinikai vizsgálataik nem mutattak ki. Vázolják a pszichiátriai tünetekkel járó cerebrovaszkuláris betegségben szenvedő betegek ellátása fő gyakorlati nehézségeit.

HUN 1980;33(12)