Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2005. DECEMBER 10.

Transcranialis mágneses ingerlés: fiziológia és alkalmazások

ARÁNYI Zsuzsanna

A transcranialis mágneses ingerlés a corticalis motoneuronok fájdalmatlan aktivációját lehetővé tevő viszonylag új elektrofiziológiai módszer. A klinikai diagnosztikában a transcranialis mágneses ingerlést elsősorban a corticospinalis pálya funkciójának vizsgálatára használják különböző neurológiai betegségekben, és különös jelentőségű a szubklinikus funkciózavar kimutatásában.

HUN 2005;58(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2005. JÚLIUS 10.

Az agyi perfúziós nyomás emelése dopaminnal - ellentmondásos hatások a súlyos koponyasérülés kezelésében

BARZÓ Pál, CZIGNER Andrea, ANTHONY Marmarou, ANDREW Beaumont, DEÁK Gábor, PANOS Fatouros, FRANK Corwin

A súlyos agysérülést követő koponyaűri nyomásfokozódás kezelése során az agyi perfúziós nyomás fontos szereppel bír. Éppen ezért az intracranialis nyomás emelkedése esetén a vasopressorok alkalmazása elfogadott módszer az artériás középnyomás és ezáltal az agyi perfúziós nyomás emelésére és szinten tartására. A terápia kapcsán azonban továbbra is vannak megválaszolatlan kérdések és lehetséges kockázatok. Tanulmányukban a szerzők arra kerestek választ, hogy milyen hatása van a dopaminnak az élettani folyamatokra, valamint az MR-rel jól mérhető agyödémára és az agyi vízterekre.

HUN 2005;58(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2005. JÚLIUS 10.

A transcranialis mágneses ingerlés szerepe a humán motoros rendszer vizsgálatában

ARÁNYI Zsuzsanna

Atranscranialis mágneses ingerlést (TMS) Barker és munkatársai vezették be 1985-ben. Ez a forradalmian új módszer olyan mélyen fekvõ vagy csonttal fedett idegrendszeri struktúrák noninvazív, fájdalmatlan ingerlését teszi lehetõvé, amelyek a hagyományos elektromos ingerlés számára nem hozzáférhetõk, mint például a cortex, a spinalis ideggyökök és a nervus facialis intracranialis szakasza. A bevezetése óta eltelt idõben e módszert egyebek között eredményesen alkalmazták a humán idegrendszer fiziológiai és kóros működésének a vizsgálatában is. A módszer az utóbbi évek egyik legjelentõsebb elõrelépésének tekinthetõ a klinikai elektrofiziológia területén.

HUN 2005;58(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2004. MÁRCIUS 15.

Extrahypothalamicus agyi struktúrák laesiójának testicularis működésre kifejtett hatása patkányban - különös tekintettel az aszimmetriára

BANCZEROWSKI Péter, GERENDAI Ida

Vizsgálataink célja az extrahypothalamicus struktúrák hereműködésre kifejtett hatásának tanulmányozása volt, különös tekintettel a jobb és a bal oldali beavatkozások oldalfüggő hatására.

HUN 2004;57(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2000. MÁJUS 01.

Az adenozin-A2A-receptor-antagonisták lehetséges szerepe a parkinson-kór kezelésében

GEREVICH Zoltán, PÉTER Illés

A Parkinson-kór a nigrostriatalis idegsejtek lassú pusztulása következtében kialakuló betegség. A striatalis dopaminszint csökkenése miatt az indirekt útvonal induló sejtje, a striatopallidalis sejt túlaktiválódik, míg a direkt útvonalhoz tartozó sejtek, a striatonigralis és striatoentopeduncularis sejtek alulaktiválódnak.

HUN 2000;53(5-6)

Ideggyógyászati Szemle

2000. MÁRCIUS 01.

A neuropszichiátria néhány aktuális kérdése

GYURIS Jenő

A szerző rövid történeti áttekintés után részletesen foglalkozik a neuropszichiátria fogalmi meghatározásaival, melyek a központi idegrendszer sokoldalú tanulmányozása során született jelentős tudományos eredményeket is tükrözik. Rámutat, hogy ezek az elmúlt másfél évtizedben jelentősen növelték a neuropszichiátriának, mint önálló, integratív tudományterületnek a fejlődését.

HUN 2000;53(3-4)

Ideggyógyászati Szemle

1999. AUGUSZTUS 01.

Posztszinaptikus D2-dopaminreceptorok megjelenítése 123 I-3-jod0-6-metoxibenzamin egyesfoton-emissziós komputertomográfiával

BORBÉLY Katalin

A Parkinson-szindróma diagnosztikájában a posztszinaptikus dopaminreceptorok megjelenítése hasznos, hiszen a posztszinaptikus dopaminreceptorok szerere kulcsfontosságú a dopaminerg terápiában. Megbízható dilterenciáldiagnosztikával számos beteg számára elkerülhetővé válna a hosszú távú hatástalan gyógyszerezés az ismert mellékhatásokkal.

HUN 1999;52(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁRCIUS 01.

A szakirodalomból ajánljuk

A szakirodalomból ajánljuk az alábbi műveket.

HUN 1999;52(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1997. JANUÁR 01.

A MOTOROS ÉS SZENZOROS VEZETÉS VIZSGÁLATA A CORTEX ÉS AZ ERB-PONT KÖZÖTT NYAKI PORCKORONGSÉRVBEN ÉS SPONDYLOSISBAN

IFJ. SZÉKELY György, CSÉCSEI György

A szerzők nyaki degeneratív betegségekben (cervicalis spondylosis és discushernia) vizsgálták a motoros és szenzoros átvezetési időt a cortex és az Erb-pont között.

HUN 1997;50(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1991. MÁRCIUS 01.

Az afferens és efferens pályák centrális vezetési sebességének összehasonlító vizsgálata

DR. SZÉKELY György, DR. CSÉCSEI György, DR. BERECZ György

A szerzők a motoros és sensoros pályák vezetési sebességét mérték az érző, ill. a motoros cortex és az Erb-pont között. A sebességszámításhoz szükséges távolság egy része (cervicalis II csigolyától Erb-pontig) mérhető, másik része (cortextől C Il-ig) felnőttekben constans. A sensoros pályák átvezetési idejét a nervus medianus ingerlésével kiváltott SEP interpeak latentiái alapján határozták meg.

HUN 1991;44(03)