Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1998. JÚLIUS 01.

A PET-vizsgálatok klinikai aspektusai

BORBÉLY Katalin

A PET-vizsgálat (Positron Emission Tomography) olyan funkcionális, nem invazív vizsgáló eljárás, amellyel számos élettani folyamat in vivo monitorozható. A ciklotron megjelenése lehetővé tette az ultrarövid felezési idejű izotópok előállítását...

HUN 1998;51(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1986. SZEPTEMBER 01.

A makroszkópos kvantitatív autoradiográfia (QAR) III.

DR MOLNÁR Péter, DR DENNIS Groothuis, DR RONALD Blasberg, DR CLIFFORD Patlak, DR JOSEPH Fenstermacher

A szerzők ismertetik azokat a módszereket, melyek lehetővé teszik, hogy egyidejűleg több izotóp használatával ugyanazon a szöveten (régión) belül több változót (pl. : vérátáramlás: F, transfer folyamatokat: K, vagy anyagcsere lépéseit: lokális cerebrális glukóz utilizáció - LCGU) kvantitatíve vizsgáljunk. Tárgyalják az általuk használt módszer gyakorlatát, előnyeit és korlátait. Felhívják a figyelmet arra, hogy minden ilyen típusú módszerben alapvetően fontos a mérési terület lokalizációjának pontos meghatározása. Röviden elemzik azokat az adatokat, melyeket K és F párhuzamos mérésével különböző kísérletes agydaganatokról gyűjtöttek. Megállapítják, hogy a kp. idegrendszer tumoraiban a gyógyszerek szövetbe jutását alapvetően az ún. vér-tumor barrier szabályozza, melynek jellemzői QAR technikával tanulmányozhatók. Végül összevetik az állatkísérletekből és humán vizsgálatokból származó megfigyeléseket és újból emlékeztetnek arra, hogy a modern neurológiai vizsgáló eljárások számos területen támaszkodnak a QAR elméleti és konkrét gyakorlati eredményeire.

HUN 1986;39(09)

Ideggyógyászati Szemle

1979. NOVEMBER 01.

[Pszichoterápia az NDK-ban]

VON K. Höck

[A háború utáni első években történt újrakezdés után a pszichoterápia az NDK-ban először lassan, majd folyamatosan fejlődött, így ma már több mint 30 fekvőbeteg pszichoterápiás osztály és több mint 100 főállású járóbeteg pszichoterapeuta áll rendelkezésre. E sikeres fejlődésre döntő hatással volt a független "Az NDK Orvosi Pszichoterápiás Társaságának" megalapítása, amely ma már több mint 1200 tagot számlál, és amely az autogén tréning és hipnózis, a csoportos pszichoterápia, a gyermekpszichoterápia, a zeneterápia és a klinikai pszichológia szekciói, valamint 15 regionális társasága és munkacsoportja révén széles körű és intenzív pszichoterápiás képzést és továbbképzést folytat a képzés különböző szintjein. A "Pszichoterápiás szakember" 1978. augusztusi bevezetése figyelembe vette az elért fejlettségi szintet, ugyanakkor új, átfogóbb feladatokat tűzött ki, és új távlatokat nyitott. E képzés keretében, amelyet az Orvosi Továbbképző Akadémia koordinál és ellenőriz, a személyes alkalmasság kérdését is figyelembe kell venni. Az alapos elméleti és gyakorlati módszertani képzés mellett ezért a szakpszichoterapeuták számára kötelezővé tették az öntapasztalati közösségben való sikeres részvétel igazolását. A képzésnek ezzel a formájával sokéves, széleskörű tapasztalata van, eddig több mint 160 pszichoterapeuta és több mint 30 oktató, főként továbbképzési igazgatók és pszichoterápiás részlegek vezetői részesültek képzésben.]

ENG 1979;32(11)

Ideggyógyászati Szemle

1979. SZEPTEMBER 01.

A Psychiater Világszövetség Moszkvai Szimpóziuma

A Psychiátriai Világszövetség 1979. május 23-tól 25-ig regionális szimpoziont rendezett Moszkvában. 18 országból voltak jelen pszichiáterek, akiket előadás tartására kért fel a World Psychiatric Association. A 3 napos szimpozionon, melynek a címe: „Crucial Points in Psychiatric Research” volt, a pszichiátria aktuális és fontos kérdései kerültek megtárgyalásra. A 3 fő szakterület a 3 napos szimpozion során a következő volt: 1. Receptorok, neurotranszmitterek, neuropeptidek témakör, 2. A tartós gyógyszeres kezelés a pszichiátriában. 3. A biológiai és klinikai kutatások eredményei.

HUN 1979;32(9)

Ideggyógyászati Szemle

1979. MÁJUS 01.

A liquor összetételének (glukose-, pyruvat-, lactat-, elektrolyt-, fehérje-tartalmának és pH-jának) változása pneumoencephalographia közben

NAGY Géza, MOLNÁR László, ROCHLITZ Szilveszter

Szerzők penumoencephalographia (PEG) közben, a beavatkozás kezdetén (a levegő bejuttatása előtt) és a befejezéskor nyert 5-5 ml liquorban vizsgálták a szénhydrát anyagcseretermékek (glukose, lactát, pyruvát), az összfehérje és több elektrolyt (Na+, K+, Ca++, Cl-; Mg++) mennyiségét és a pH értékét. Minden vizsgált személynek hydrocephalusa volt. — Megfigyeléseik szerint a szénhydrát anyagcsere-termékek mennyisége az első és az utolsó liquor-mintában azonos. Nem változik számottevően a Na+, a Ca++, a Cl-és a Mg+ + mennyisége PEG közben. Az utolsó liquor-mintában statisztikailag szignifikánsan kevesebb a K+ és a fehérje mennyisége, a pH pedig szignifikánsan magasabb, mint az első liquor-mintában. Leleteik teljes összhangban vannak az állatkísérletek adataival. — Feltevésük szerint a K+-concentratio caudo-cranialis csökkenése a parenchyma és az extracellularis folyadék K+-tartalmának állatkísérletben igazolt regionális különbségeiből magyarázható.

HUN 1979;32(5)

Ideggyógyászati Szemle

1976. MÁJUS 01.

Az intracranialis artériák szuperszelektív angiographiájának lehetőségei az agy regionális vénás elvezetésének megítélésében

DR GÁCS Gyula

A szerző az intracranialis artériák szelektív angiographiája által nyújtott lehetőségekre hívja fel a figyelmet az agy regionális vénás keringésének vizsgálatában. Módszere lehetővé teszi az agyi artériák egyes ágainak ketéterezését, s területük vénás elvezetésének megítélését. A módszerrel nemcsak az egyes agyterületek vénás elfolyásának irányai, hanem egy-egy vénán belül a különböző területekről származó véroszlop helyére is következtetni lehet.

HUN 1976;29(05)

Ideggyógyászati Szemle

1972. ÁPRILIS 01.

A thalamus és az agykéreg vérátáramlásának összehasonlítása altatott és szabadon mozgó éber állaton

SZIRMAI Imre, CZOPF József, MOLNÁR László

A szerzők a thalamus és az agykéreg vérátáramlását vizsgálták a thalamus ingerlése alatt, altatott és szabadon mozgó éber állaton. Megállapították, hogy az átáramlá§-változások nagysága és iránya függ az ingerlés helyétől és paramétereitől. Eber állatokon a kéregben és a thalamusban is spontán átáramláshullámzás figyelhető meg. Ez az átáramlás-hullámzás a regio elektromos tevéke:nységével és az állat magatartásával összefüggésben változik. Úgy tűnik, hogy az átáramlás spontán ingadozása a regionális keringés autoregulatiójának érzékeny jele. Az ingerléses kísérletek igazolják, hogy az idegelemek izgalma határozza meg a vizsgált területek vérátáramlását.

HUN 1972;25(04)