Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2006. NOVEMBER 19.

Val-MARC (Valsartan-Managing blood pressure Aggressively and evaluating Reductions in hsCRP)

MATOS Lajos

Kezelés: Napi 160 mg valsartan egy adagban vagy 160/12,5 mg valsartan/hydrochlorothiazid (HCTZ) naponta egyszer kéthetes bevezető időszakban. Két hét után a tünetmentes betegek gyógyszeradagját megemelték: 320 mg valsartandózisra vagy 320/12,5 mg valsartan/HCTZ adagra a következő négy hétre. Ha a vérnyomást a hatodik héten nem sikerült megfelelő értékre beállítani, a kezelőorvos újabb hat hétre a terápiát további 12,5 mg HCTZ adásával egészíthette ki.

HUN 2006;16(11)

Lege Artis Medicinae

2005. OKTÓBER 20.

ASCOT-BPLA (Anglo-Scandinavian Cardiac Outcomes Trial - Blood Pressure Lowering Arm)

MATOS Lajos

Kezelés: A csoport: 1. amlodipin 5 mg, 2. amlodipin 10 mg, 3. amlodipin 10 mg+perindopril 4 mg, 4. amlodipin 10 mg+perindopril 8 mg, 5. amlodipin 10 mg+perindopril 8 mg+doxazosin GITS 4 mg, 6. amlodipin 10 mg+perindopril 8 mg+doxazosin GITS 8 mg.

HUN 2005;15(10)

Ideggyógyászati Szemle

2004. JÚLIUS 10.

PhD-tézis A hisztamin szerepe az asphyxia kiváltotta agy- oedema képzõdésében újszülöttsertés-modellen

KOVÁCS József

Perinatal asphyxia, i.e. failure to initiate and sustain breathing at birth, is one of the most frequent and serious clinical problems in neonatology1. According to World Health Organization estimates, around 3% of approximately 120 million infants born every year in developing countries present birth asphyxia requiring resuscitation, and about 900,000 of these infant die each year1. In clinical terms perinatal asphyxia is an insult to the fetus or newborn due to lack of oxygen or lack of perfusion to various organs.

HUN 2004;57(07-08)

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

Újdonságok az alvásdiagnosztikában

HORVÁTH Róbert

Az alvásdiagnosztikával foglalkozó laboratóriumok és az oda beutalt betegek száma örvendetesen növekszik annak ellenére, hogy a vizsgálat alulfinanszírozott. Az obstruktív alvási apnoe (OSAS) kezelésében döntő szerepet játszó CPAP (continuous positive airway pressure) készüléket jelenleg csak három neurológiai centrum (Budapest, Debrecen és Pécs) írhatja fel 85%-os tbtámogatással, „modellkísérlet” keretében.

HUN 2003;13(01)

Lege Artis Medicinae

2000. MÁJUS 01.

Szimulált orthostasis okozta hemodinamikai változások

LÁSZLÓ Zoltán, RÖSSEL Andreas, HINGHOFER-SZALKAY G. Helmut

BEVEZETÉS - A „lower body negative pressure" (LBNP, szimulált orthostasis) a passzív orthostasis élettani hatásainak vizsgálatára használt experimentális módszer. MÓDSZEREK - Jelen kísérletünkben hemodinamikai és mellkasi bioimpedancia-paramétereket határoztunk meg négy, különböző intenzitású szimulált orthostasis manőver (-15, -35, -55, -65 Hgmm-es szívás) és stimulus nélküli vizsgálat (nyugalmi kontroll) során. A méréseket alsó testfelükkel a vákuumkamrában hanyatt fekvő hét, egészséges, önkéntes kísérleti személyen, 20 perccel a stimulus előtt és után, valamint végig a 30 perces stimulus során végeztük. EREDMÉNYEK – A mellkasi bioimpedanciából kalkulált verőtérfogat-index a négy manőver végéig folyamatosan csökkent. A szívindex esése -15 és -35 Hgmm-es szívás hatására volt a legnagyobb, míg a teljes perifériás rezisztencia indexe ugyanitt növekedett leginkább. Az artériás középnyomás alacsony szívásintenzitás esetén nem változott, míg a -55 Hgmm-es és a -65 Hgmm-es szívás végére növekedett. A szívfrekvencia a -15 Hgmm-es szívás hatására nem változott, míg a -35, a -55 és a -65 Hgmm-es szívás végéig folyamatosan növekedett. A manőver befejezését követően a szívfrekvencia >5 percig a stimulust megelőző érték alá esett, és alatta maradt a nyugalmi kontroll értékének is. A számított verőtérfogat-index azonnal visszatért a stimulust megelőző érték szintjére, míg az artériás közép nyomás a stimulust követően is emelkedett maradt. KÖVETKEZTETÉSEK - A különböző intenzitású LBNP manőverek által okozott hemodinamikai változások időbeli alakulása és dózis-hatás összefüggése minőségileg eltérő. A szimulált orthostasis --65 Hgmm-es szívásintenzitásig nem okozott hypotoniát, ugyanakkor a stimulust követően bradycardiát figyeltünk meg; az emelkedett artériás középnyomás és perifériás rezisztencia azt jelezte, hogy a 30 perces szimulált orthostasis hatására a hemodinamikai (neurohumoralis) status a stimulust követően is megváltozott.

HUN 2000;10(05)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Az endoszkópos ventriculostomia jelentősége a hydrocephalus kezelésében

VETŐ Ferenc, HORVÁTH Zoltán, KÖVÉR Ferenc, DÓCZI Tamás, VADON Gábor

1994. november l. és 1998. október 31. között 110 endoszkópos Ill. kamrai ventriculostomiát végeztünk. Ez lehetővé teszi, hogy pontosan kijelölhessük a beavatkozás valódi értékét a különböző típusú hydrocephalusok kezelésében.

HUN 2000;53(1-2)