Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 61
Lege Artis Medicinae
2003. JANUÁR 20.
Az evészavarok prevenciója
Az evészavarok (obesitas, anorexia nervosa, bulimia nervosa) növekvő egészségügyi feladatot jelentenek. A prevenciójukkal kapcsolatos eddigi vizsgálatok ellentmondó eredményeket hoztak. Egyes megfigyelések szerint a fiatalok körében végzett prevenciós programok hatékonyak, mások viszont paradox hatásra is utalnak.
Ideggyógyászati Szemle
1999. MÁRCIUS 01.
Ideggyógyászati Szemle
1998. MÁJUS 01.
Jobb-bal sönt kimutatása transcranialis Doppler-módszerrel agyi ischaemiás betegeknél
A fiatalkori ischaemiás cerebrovascularis betegségek eredete 35-40%-ban tisztázatlan. Paradox agyi embolisatio kialakulhat az idős korban gyakoribb mélyvénás thrombosis vagy pulmonalis hypertensio klinikai jelei nélkül is.
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
A krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia és sebészeti kezelése
A primer pulmonalis hypertonia az esetek több mint felében thromboemboliás eredetű, ami pulmonalis thromboendarterectomiával ma már sikeresen kezelhető. A dolgozat célja, hogy bemutassa a műtétre alkalmas betegek kiválasztásának módját és a diagnózis felállítása alapján végzett első műtétek eredményét. A vizsgálatba 22 beteget vontunk be, akiknél az elmúlt 2 év alatt az echo-Doppler-vizsgálat 50 Hgmm-nél magasabb pulmonalis systolés nyomást bizonyított ezt magyarázó szívbetegség nélkül és akiknél transoesophagealis echovizsgálat is történt. Tüdő szcintigráfia 14, vénás Doppler-vizsgálat 10, pulmonalis angiográfia 7 esetben történt. A primer pulmonalis hypertoniának tartott 22 betegből 4-ben pitvari septumdefektust találtunk, 10-ben igazolódott krónikus thromboemboli ás pulmonalis hypertonia, közülük transoesphagealis echovizsgálattal 3, angiográfiával további 3 esetben műtétre alkalmas nagyér-thrombosist találtunk. Az anamnézisben a 10 közül csak 2 esetben szerepelt akut tüdőembólia, vénás forrást 6 esetben sikerült ki mutatni. Transoesophagealis echovizsgálattal a 10 krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia esetből 5-ben találtunk nyitott foramen ovalet, ami 2 esetben fatális kimenetelű paradox szisztemás embolizatiot okozott. A pitvari septumdefektus műtéti megoldására 3 esetben került sor, a 6 műtétre indikált krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia esetből 2-ben nem voltak meg a műtét feltételei, 2-nél a sikeres műtét után a hemodinamikai állapot normalizálódott, 2 beteg műtétre vár. Szívbetegség nélkül jelentkező effort dyspnoe, illetve jobbszívfél-terhelés jelei esetén krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertoniára kell gondolni, melynek sikeres műtéti megoldása lehetséges. A műtétre alkalmas betegek kiválasztására a közlemény diagnosztikus stratégiát ajánl.
Ideggyógyászati Szemle
1984. MÁRCIUS 01.
A carotis bifurcatio sclerotikus eredetű stenosisainak jelentősége és kezelése
A szerzőknek 1976-1983 között a nyaki carotis megbetegedése miatt operált 194 betege közül 100-nál a múló ischaemiás roham patológiai hátterét a carotis bifurcatiójánál sclerotikus eredetű. stenosis képezte. A corticalis artédák gondos angiográfiás elemzése alapján úgy vélik, hogy e betegeknél a múló, vagy maradandó idegrendszeri tünetek oka többnyire embolizáció, még hemodinamikailag jelentős szű.kületek esetén is. A 70%-os szűkületet el nem érő, egyenetlen felszínű. plaque-ok patogenetik:ü jelentőségét növeli, ha embolia-forrásként is szerepelhetnek. A mütéti kezelés eredményességére hívják fel a figyelmet.
Ideggyógyászati Szemle
1975. ÁPRILIS 04.
Alvásfázisok és koponyaűri nyomásváltozások összefüggése teljes éjszakai regisztrátumokban intracranialis hypertensióval járó folyamatokban csecsemő- és kisdedkorban
Szerzők 14 hypertensív állapotban szenvedő csecsemőn, illetve kisdeden végeztek tartós subduralis és intraventricularis nyomásmérést, valamint egyidejű teljes éjszakai polygraphias regisztrálást. SWS-ben a koponyaűri nyomás alacsonyabb volt, mint REM-ben és a lassú alvás 2. stádiumában rendszerint 1—2 perc alatt lejátszódó lassú ingadozást mutatott, melyek kapcsolatban állottak az EEG görbén látható magas amplitúdójú lassú hullámcsoportokkal. A REM kialakulásakor az EEG változással párhuzamosan a kamrabeli nyomás emelkedik, az alvás alatt észlelhető legmagasabb értéket éri el, ami kisebb ingadozásoktól eltekintve a paradox fázis egész ideje alatt magas marad (A-hullám). A RÉM fázisos jelenségei a nyomásértékeket nem befolyásolják. Megállapítható, hogy az alvás alatti elektromos változások és a kamrabeli nyomásváltozások sok tekintetben összetartozást mutatnak, ezért feltételezhető hogy mindkét biológiai változás sorozatért közös szabályozó tényezők lehetnek felelősek.
Ideggyógyászati Szemle
1974. AUGUSZTUS 01.
Adatok az Atropin hatásmechanizmusának kérdéséhez
Szerzők a fájdalom-, a tapintási-, a fény- és a szag-ingereknek az EEG-re gyakorolt hatását tanulmányozták 1. éber, 2. barbiturátokkal altatott és 3. Atropin-comában levő betegeken. Vizsgálták, hogy az említett körülmények között miként változtatják az ingerek hatását a catecholaminok és a Papa-verin. — Az Atropin és a barbiturátok egyaránt alváshoz hasonló állapotot idéznek elő, de — a szerzők nézete szerint — az Atropin-coma jellegzetességei inkább hasonlítanak a physiológiás alváshoz, mint a barbiturát-alvás sajátságai. Az Atropin-coma „accelerált alvásnak” tekinthető, amelyet a physiológiás alvástól főként az „orthodox” és a „paradox phasisok” gyors váltakozása különböztet meg. Feltehető, hogy az Atropin-coma therapiás hatása azokon a mechanizmusokon alapszik, amelyeknek a physiológiás alvásban is döntő jelentőségük van. — Elemzik az Atropin és a catecholaminok, valamint a Papaverin — a barbiturátok és a catecholaminok, valamint a Papaverin hatásai közti kapcsolatokat.
Ideggyógyászati Szemle
1973. JÚLIUS 01.
Carotis interna thrombosis ellenoldali agyi ischaemiás károsodással
Két beteget ismertetnek, akiknél egyik oldali art. carotis interna teljes elzáródásához a másik oldali nagyagy féltekében, az art. cerebri media területében alakult ki maradandó ischaemiás károsodás. A paradox syndromákat úgy értelmezik, hogy a nagy nyaki érelzáródás megváltoztatta a circulus arteriosus Willisii-ben uralkodó nyomás- és keringési viszonyokat. Ennek következtében a két félteke között steal-mechanismus alakult ki az elzáródott oldal javára és így az art. carotis interna thrombosisához a másik oldali art. cerebri media területének súlyos keringési zavara társult az elzáródással azonos oldali klinikai tünetekkel.
Ideggyógyászati Szemle
1969. MÁJUS 01.
Fájdalmi asymbolia
13 éves jobbkezes betegünknél a bal oldali centroparietalis regio laesiója után a következő tünetcsoport állott fenn: jobb oldali homonym alsó quadrans hemianopia; jobb oldali hemiparesis; jobb oldali hemihypaesthesia és hemihypalgesia (a tűszúrást egész testén élesnek jelezte); amnestikus aphasia; acalculia, alexia; konstruktiv apraxia; fájdalmi (veszély-) asymbolia. Fájdalmi stimulussal szemben vegetativ reactiói megtartottak, motoros reactiói úgyszólván semmisek, magatartási válaszai halványak, psychés reagálása és élménye paradox-ambivalens volt: utóbbit foghatjuk fel a fájdalmi asymbolia meghatározó tünetének. Nem fogta fel teljesen a beteg a veszélyt jelentő helyzetet sem. A fájdalmi asymbolia a kategoriális magatartás speciális zavarának tűnik; localis jel, a domináns parietalis lebeny károsodására utal.
Ideggyógyászati Szemle
1963. OKTÓBER 01.
Kapcsolatok az EEG-s és motoros válaszok között Evipan narkózisban
Az emberben annál jobban kidomborodik a különböző perifériás ingerekre adott EEG-s válaszok „tiszta synchronisatio" jellege, minél mélyebb a narkózis. Az alvás mélység csökkenésének biológiai jelei és pupilla tágulat csatlakozik a tartósabb synchronisatióhoz, amely ennél fogva egy durványos, limitált ébresztés „inverz” elektromos megnyilvánulásának felel meg. A narkózis enyhülése során viszont egyre nagyobb arányú a szaporább frekvenciák részvétele az EEG-s válaszokban. Először olyan desynchronisált alvási szakaszok jelentkeznek, amelyekben a spontán EEG, a bioelektromos és motoros válaszkészség hasonlít az emberi spontan alvás 1. (IV.) stádiumához, ill. az állatok „paradox” (,,rhombencephalicus"') alvási fázisaihoz. Az ilyen "paradox” szakaszoknak kialakulását az emberben a perifériás inger beáramlás gyakran segíti. Később kétrészes (desynchronisatio + utó synchronisatio) válaszok képződnek; a ,,tiszta synchronisatio" és az „utó synchronis biológiai jelentése s eredete nem azonos. A figyelő ébrenlét visszatérése a „tiszta desynchronisatio" válaszok társaságában következik be. E válasz típusok létrejöttét determinálják a narkózis okozta funkcionális dezinhibició, ill. a restitució állapotai, amelyek a reticularis rendszerek közötti függőség fölé-, ill. alárendeltség viszonyait tükrözik. A pupillomotoros reaktivitás a barbiturát hatás alatt renyhe az EEG morfológiai érzékenységéhez képest; a perifériás ingerek okozta synchronisatiót mydriasis, a ,,paradox" fázist viszont miosis kíséri. Az EDG hiperaktív lefolyású a mérsékelt barbiturát hatás alatt, de a mélyülő narkózis hamar kioltja; visszatérése és fokozott kilengése az orientációs válaszkészséghez, a minimális verbális kontaktus képességhez, valamint a kettős EEG-s válaszok szakához kötött.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.