Részletes keresés

Magyar Radiológia

2005. AUGUSZTUS 10.

A polycystás ovarium szindróma etiopatogenezise és a polycystás ovarium képalkotó diagnosztikája

JAKAB Attila, MOLNÁR Zsuzsanna, TÓTH Zoltán

A polycystás ovarium szindróma heterogén tünetegyüttes, amely változatos endokrin és metabolikus eltérésekkel, valamint a tünetek széles skáláján mozgó klinikai megjelenéssel jellemezhető. A reproduktív korban lévő nők leggyakoribb endokrin megbetegedésének és az anovulációhoz társuló infertilitás fő okának tartjuk. Legjellemzőbb tünete a menstruációs ciklus zavara, a hyperandrogenismus és az elhízás.

HUN 2005;79(04)

Magyar Radiológia

2004. DECEMBER 20.

Képalkotó vizsgálatok a nőgyógyászati daganatok stádiummeghatározásában

HORVÁTH Katalin, GŐDÉNY Mária

A képalkotó módszerek stádiummeghatározása a sebészi FIGO-beosztás szerint a tumor kiterjedésén és a nyirokcsomó- metasztázison alapszik. Az elváltozás invazivitása és a nyirokcsomó-metasztázis jelenléte a két legfontosabb prognosztikai faktor, amely befolyásolja a terápiát. A nőgyógyászati tumorstádium meghatározására a következő képalkotó módszereket alkalmazzuk: hasi és transvaginalis ultrahangvizsgálat, komputertomográfia, mágneses rezonancia.

HUN 2004;78(06)

Ideggyógyászati Szemle

2004. FEBRUÁR 10.

Agytörzsi daganatok szövetközi besugárzása

JULOW Jenő, VIOLA Árpád, MAJOR Tibor, VALÁLIK István, SÁGI Sarolta, MANGEL László, KOVÁCS Rita Beáta, REPA Imre, BAJZIK Gábor, NÉMETH György

A különböző szövettani típusú és elhelyezkedésű agytörzsi tumorok megfelelő kezelési módjának kiválasztása döntően befolyásolja a várható túlélés hosszát. A szerzők két betegnél alkalmazott 125I-brachytherapiáról számolnak be.

HUN 2004;57(01-02)

Lege Artis Medicinae

2002. AUGUSZTUS 20.

Változások az emlőrák hormonterápiájában

MOSKOVITS Katalin

Napjainkban a posztmenopauzában lévő, receptorpozitív, előrehaladott stádiumú emlőrákos betegek hormonterápiájában a standard másodvonalbeli kezelést az új, harmadik generációs aromatázgátlók jelentik.

HUN 2002;12(08)

Lege Artis Medicinae

1992. NOVEMBER 30.

Kalcitonintermelő ovarialis struma carcinoid

ÉSIK Olga, NÉMETH György, SZEPESHÁZI Károly

Az ovarialis struma carcinoid klinikai képét, patológiai jellegzetességeit, lehetséges hisztogenezisét elemzik a szerzők, majd ismertetik egy beteg kórtörténetét. A 38 éves nő érett cisztikus petefészek terato májában olyan 3 mm nagyságú struma carcinoid jelentkezett, melyben a pajzsmirigyszövet és a kalcitonintermelő neuroectodermalis sejtek szoros kapcsolata alakult ki. Bár a pajzsmirigykomponens fénymikroszkóposan tipikus képet mutatott, immunhisztokémiai vizsgálattal nem lehetett bizonyítani tireoglobulin vagy tiroxin jelenlétét. A daganat sejtekben immunreaktív kalcitonin volt kimutatható, ami a kétféle szövet átmeneti zónájában lévő tumorsejtekben is megjelent. Az amyloid, argentaffin és argirofil reakciók negatívnak bizonyultak. A funkcionálisan tökéletlen pajzsmirigy szövet és a neuroendokrin markert termelő daganat közötti szoros kapcsolat egy olyan közös őssejt létezését látszik támogatni, mely több irányban képes differenciálódni.

HUN 1992;2(11)

Ideggyógyászati Szemle

1973. MÁRCIUS 01.

A myasthenia gravis pathogenesisének neurogen magyarázata; a serumok antineuronalis activitása

DR FAZEKAS András, DR OROSZ Antal, SZENTPÉTERI Gabriella

Myasthenia gravisban szenvedő betegek és egészséges egyének serumaiból immunglobulinokat izoláltak, melyeket fluorescein isothiocyanáttal jelöltek. Különböző emlősök szövetmetszeteiben direct és indirect immunofluorescens módszerrel vizsgálták a jelzett ellenanyagok kötődését. A myastheniás betegek seruma reactiot adott egyes nagyagykérgi és agytörzsi neuronok, kisagyi Purkinje-sejtek és gerincvelői motoneuronok magjaival. Az egészségesek és a betegek jelzett ellenanyagai nem kötődtek izom, máj, lép, ovarium, vese sejtek és leukocyták, valamint borjú-thymus praeparatum magjaihoz; a harántcsíkolt izmok fluorescentiáját sem észlelték.

HUN 1973;26(03)