Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 360

Nővér

2018. DECEMBER 30.

A szervdonációk ápolásetikai problémáinak szakápolói megítélése egy hazai felmérés tükrében

SZÉCSÉNYI Péter, RAJKI Veronika

A vizsgálat célja: A transzplantációs osztályokon dolgozó szakápolók véleményének feltérképezése volt a laikus lakosság felkészültségéről a szervadományozás témakörével kapcsolatban. Továbbá vizsgálni kívántuk, hogy az ápolók a vallási meggyőződést és etikai elveket részesítik-e előnyben a jogi szabályozással szemben. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a transzplantációs osztályon dolgozó ápolók felajánlanák-e saját szerveiket.

Klinikai Onkológia

2018. DECEMBER 10.

Génexpressziós profilok a korai emlőrák adjuváns kezelésében

PAJKOS Gábor

Az emlőrák különböző molekuláris biológiai sajátosságú és klinikai lefolyású alcsoportokra tagolódó heterogén betegség. Hagyományosan klinikai, patológiai jellemzők alapján határozzuk meg a korai emlőrákok kezelési stratégiáját, habár annak megítélése, hogy kinek előnyös az adjuváns szisztémás terápia, továbbra is nagy kihívás, és a betegek gyakran indokolatlan alul- vagy túlkezeléséhez vezet. A korai emlőrákos betegek kockázatelemzése támogatja az adjuváns kemoterápiás döntéshozatalt. Az alábbi áttekintő közlemény részletesen bemutatja hét, kereskedelmi forgalomban elérhető multigén assay kifejlesztését, validációját, amelyeknek célja, hogy hasznos prognosztikus és lehetőség szerint prediktív információkat nyújtson a korai stádiumú emlőrákos betegekről. A szerzők a tesztek analitikai, klinikai validitása és klinikai hasznossága részletes elemzését éppúgy, mint a klinikai alkalmazásukat igazoló evidenciák, összehasonlító és költséghatékonysági vizsgálatok eredményeit ismertetik.

Nővér

2018. OKTÓBER 30.

Az észlelt szülői kompetenciát meghatározó faktorok - különös tekintettel a koherencia-érzetre

CSIGÓ Luca, KARÁCSONY Ilona Hajnalka

A vizsgálat célja: Az észlelt szülői kompetencia a gyermekek egészséges fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele. Korábbi kutatásunk elemszámának és kérdésköreinek bővítése által célunk az észlelt szülői kompetenciát meghatározó tényezők feltérképezése, különös tekintettel a koherencia-érzetre.

Ideggyógyászati Szemle

2018. SZEPTEMBER 30.

Paroxysmalis jelenségek megítélése az újszülöttés csecsemőkorban

NAGY Eszter, FARKAS Nelli, HOLLÓDY Katalin

Bevezetés - Az újszülött- és csecsemőkori görcsök elkülönítése csak a megtekintés alapján kihívást jelent a szakemberek számára is. Célkitűzés - Megvizsgálni az újszülött- és csecsemőkori paroxysmusokban jelentkező események csak inspekció alapján történő értékelését.

Lege Artis Medicinae

2018. SZEPTEMBER 20.

Táplálás és táplálkozás csecsemő- és kisgyermekkorban III. rész - Az önálló táplálkozás alakulása az Egészséges Utódokért projekt nagymintás kutatásában

NÉMETH Tünde, VÁRADY Erzsébet, DANIS Ildikó, SCHEURING Noémi, SZABÓ László

Háromrészes cikksorozatunkban arra keressük a választ, hogy milyen mértékben valósulnak meg a csecsemő- és kisdedtáplálásra vonatkozó hazai és nemzetközi ajánlások a hazai gyakorlatban egy speciális egészségügyi (kórházi és területi) mintában. Első cikkünkben a szoptatás tartamáról, az azokat befolyásoló tényezőkről, a szoptatás szubjektív megítéléséről és a szoptatással kapcsolatos nehézségekről számoltunk be. Második írásunkban a hozzátáplálás és elválaszt(ód)ás folyamatát térképeztük fel, és bemutattuk a táplálási problémák ezzel összefüggő mutatóit. Harmadik, befejező cikkünk az önálló, autonóm étkezés alakulásának momentumait próbálja megragadni.

Lege Artis Medicinae

2018. SZEPTEMBER 20.

A hyponatraemia differenciáldiagnózisa és kezelése

NÉMETH Zsófia, DEÁK György

A hyponatraemia (szérumnátrium-koncentráció < 136 mmol/l) a leggyakoribb ionzavar, mely megnöveli mind a kórházon be­lüli, mind a kórházon kívüli mortalitás rizikóját.

Lege Artis Medicinae

2018. AUGUSZTUS 30.

Táplálkozás csecsemő- és kisgyermekkorban. II. rész Szoptatás, hozzátáplálás és elválaszt(ód)ás az Egészséges Utódokért projekt nagymintás kutatásában

NÉMETH Tünde, VÁRADY Erzsébet, DANIS Ildikó, SCHEURING Noémi, SZABÓ László

Háromrészes cikksorozatunkban arra keressük a választ, hogy milyen mértékben valósulnak meg a csecsemő- és kisdedtáplálásra vonatkozó hazai és nemzetközi ajánlások a hazai gyakorlatban egy speciális egészségügyi (kórházi és területi) mintában. Első cikkünkben a szoptatás tartamáról, az azt befolyásoló tényezőkről, a szoptatás szubjektív megítéléséről és a szoptatással kapcsolatos nehézségekről számoltunk be. Jelen, második cikkünkben a hozzátáplálás és elválaszt(ód)ás folyamatát térképezzük fel, és bemutatjuk a táplálási problémák ezzel összefüggő mutatóit. Harmadik cikkünk az önálló, autonóm étkezés alakulásának momentumait próbálja megragadni.

Nővér

2018. AUGUSZTUS 30.

A kórházban dolgozó szülésznők munkaérték preferencia vizsgálata

GEBRINÉ ÉLES Krisztina, SÁRVÁRY Andrea, SÁRVÁRY Attila, TAKÁCS Péter, LAMPEK Kinga

A vizsgálat célja: A szülésznők munkaérték struktúrájának feltárása, iskolai végzettség és életkor szerinti eltérések vizsgálata az értékkörök fontosságának megítélésében.

Hypertonia és Nephrologia

2018. AUGUSZTUS 20.

Az ambuláns és otthoni vérnyomás-monitorozás jelentősége a hypertoniás betegek ellátásában: fókuszban a CONADPER-ABPM vizsgálat

ALFÖLDI Sándor, BARNA István

A legújabb irányelvek szerint az ambuláns vérnyomás-monitorozás (ABPM) egyaránt ajánlott a hypertonia diagnosztikájában és kezelésének megítélésében. Az ABPM elterjedését az magyarázza, hogy számos előnye igazolódott a rendelői vérnyomásméréssel szemben a hypertonia diagnosztikája, differenciáldiagnosztikája, prognózisának és terápiás beállításának megítélése során. Az ABPM-mel összehasonlítva az otthoni vérnyomásmérés (HBPM) lényegesen hosszabb időszak vérnyomásáról ad felvilágosítást, olcsóbb, jobban hozzáférhető és kényelmesebb a beteg számára, valamint javítja a beteg együttműködését és ezáltal a vérnyomás beállításának sikerességét. Ugyanakkor az ABPM-mel szemben nem ad felvilágosítást az alvás alatti és a munkahelyi vérnyomásról vagy a rövid távú vérnyomás-variabilitásról. Ezáltal a két technika egymást kiegészítő információkat szolgáltat. Végezetül elemezzük a CONADPER vizsgálat ABPM alvizsgálatának eredményeit.

Ideggyógyászati Szemle

2018. MÁJUS 30.

Epilepsziás betegek életminőség-vizsgálata a megküzdési stratégiákkal és a betegségészleléssel összefüggésben

KOVÁTS Daniella, CSÁSZÁR-NAGY Noémi, JUHOS Vera, SALLAY Viola, BÉKÉS Judit, FABÓ Dániel, KELEMEN Anna, KURIMAY Tamás

Az epilepsziás betegek pszichoszociális állapotát és életminőségét jelentősen meghatározza a rohamok neuropszichológiai következményei mellett a betegséghez társuló komorbid zavarok megléte, így a depresszió, a szorongás és a betegség szubjektív megélése (Whitehead et al. 2015; Goldstein et al. 2005).