A kórházban dolgozó szülésznők munkaérték preferencia vizsgálata
GEBRINÉ ÉLES Krisztina1, SÁRVÁRY Andrea2, SÁRVÁRY Attila3, TAKÁCS Péter4, LAMPEK Kinga5
2018. AUGUSZTUS 30.
Nővér - 2018;31(04)
GEBRINÉ ÉLES Krisztina1, SÁRVÁRY Andrea2, SÁRVÁRY Attila3, TAKÁCS Péter4, LAMPEK Kinga5
2018. AUGUSZTUS 30.
Nővér - 2018;31(04)
A vizsgálat célja: A szülésznők munkaérték struktúrájának feltárása, iskolai végzettség és életkor szerinti eltérések vizsgálata az értékkörök fontosságának megítélésében. Anyag és módszer: Keresztmetszeti vizsgálat a Super-féle munkaérték preferencia kérdőívvel 13 magyarországi kórházban. A kérdőívet 370 szülésznőnek osztottuk ki, 224 volt értékelhető. Elemzés során átlagértéket, szórást számoltunk, főkomponens analízist, varianciaanalízist, LSD (Least Significant Difference) post-hoc analízist végeztünk. Eredmények: A szülésznők által leginkább preferált munkaértékek az altruizmus, anyagiak, és hierarchia. Főkomponens elemzéssel a munkakörülmények és önmegvalósítás komponensét különítettük el. Szignifikáns eltérés az önmegvalósítás komponens esetében volt (p=0,019). LSD post-hoc analízis során az OKJ végzettségű szülésznők véleménye szignifikánsan tért el a BSc (p=0,014) és az egyéb (p=0,033) végzettségűekétől. Következtetések: A szülésznők körében az iskolai végzettség befolyásolja a munkával kapcsolatos értékek megítélését. Ezt érdemes figyelembe venni a szülésznőképzés során, mivel a magasabb szintű képzés olyan szakmai kompetenciákat alapozhat meg, amelyek más munkavállalói nézőpont tudatos felvállalását teszik lehetővé az egészségügyi ellátásban.
A vizsgálat célja: megismerni az alapellátásban alkalmazott egészségügyi szakdolgozók foglalkoztatásának jelenlegi körülményeit, munkával való elégedettségüket, valamint feltárni a sikeres életpályamodell kulcselemeit. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat 2018. március 12. és április 6. között történt alapellátási területen alkalmazott egészségügyi szakdolgozók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával. Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. Az adatok feldolgozása az SPSS 25.0 statisztikai szoftver segítségével történt Khi-négyzet próba alkalmazásával. A szignifikancia határ p<0,05 volt. Eredmények: A minta (N=3740) átlagéletkora 44,87 év. A szakdolgozók legelégedetlenebbek (81,5%) a jövedelmi viszonyaikkal voltak, míg a legelégedettebbek a munkaidő beosztásukkal (74,8%). Jelen kutatás eredményei is alátámasztják, hogy az illetménynek jelentős szerepe van. A válaszadók 96,2%-a nyilatkozta azt, hogy egyetértene azzal, ha egészségügyi ágazati bértábla alapján kerülne megállapításra az illetményük. Következtetések: Az egészségügyi szakdolgozók munkahelyi elégedettségének növelése és az életpályamodell kidolgozása rendkívül fontos lenne. A sikeres életpályamodell kulcsfontásságú elemei az egészségügyi szakdolgozók megtartásához irányt mutatnak és motivációt.
A szerzők korábban már ismertették a Florence Nightingale érdemérem alapításának történetét, közre adták az 1920-2003 között díjazott magyar ápolók névsorát. Most bemutatják az 1920-ban, a világon elsők között kitüntetett két magyar ápoló, báró Apor Gizella és Durgó Ilona életútját.
A vizsgálat célja: A gondozási szükséglet bevezetése óta történt változások feltárása időskorúak körében, az ellátottak ápolási igényeinek összehasonlításával 2011 és 2016-ban egyházi fenntartású otthonban. Anyag és módszer: A vizsgálat során a mintát a Filaldelfia Integrált Szociális Intézmény ellátottjai 2011-ben (N=118), 2016-ban (N=122) és a szakdolgozók, akik 2011-ben és 2016-ban is az intézményben dolgoztak (N=18). A vizsgálat során saját készítésű kérdőíves adatgyűjtés történt az ápolók körében. Az ellátottak részéről a vizsgálatban ápolási-gondozási dokumentumelemzést alkalmaztak a szerzők. Az adatokat SPSS statisztikai program segítségével, Khi négyzet próbával, Fisher-féle egzakt teszttel és leíró statisztikai módszerrel elemezték. Eredmények: Nőtt a szakápolást igénylők, demens betegek (p=0,001), katéteres betegek (p=0,001), mozgáskorlátozottak (p=0,001), tartós fájdalomcsillapításban (p=0,005) részesülők száma az ellátórendszerben. Jellemző a szakdolgozói fluktuáció és a létszámcsökkenés. Következtetések: Az időskorúak ápolási szükségleteit jellemzi a szakápolás növekedése, szakápolói feladatok végzéséhez szakápolói végzettség szükséges.
A gyermekágyi láz a XVIII. században, mint járványos jelleget öltő betegség, két tényezőnek tudható be: az ipari forradalom következtében kialakult városi munkások tömege és a szülések közkórházakban történő orvosi ellátásának túlsúlyba kerülése. Az intézményekben az anyai halálozás meghaladta a 30%-ot, míg a bábák által levezetett szüléseknél 2%-nál kevesebb volt. A gyermekágyi lázról már az ókorban világos leírást adott Hippokratész, habár nem nevezte meg, okának a normálistól eltérő gyermekágyi folyást (lochiát) tekintette. „Ha egy nő megszült, a lochia nehezen, akadályozva jön, a méh begyullad, a méhszáj záródik. A gyermek születése után a genitáliák helyzete változik, és amikor ez történik, nem jön létre tisztulás, a váladék nem csökken, ami lázat, hidegrázást és haspuffadást okoz. Ha ilyenkor megérintik a nő testét - főleg a hasa környékén -, fájdalom járja át az egész testét. Ha nem mozgatják a hasat, spontán nem csökken a váladék. Ha nem kezelik időben félő, hogy a fertőzésveszély fokozódik, ezen kívül livid lesz, mint az ólom, vizenyőssé válik, a köldök kiemelkedik, mivel a méh kinyomja és sötétebb lesz, mint a has környező részei. Amikor ezek a tünetek jelentkeznek, a betegek nem élik túl a kórt, a fizikumuk állapotától és a betegségük előrehaladottságától függően, egyesek hamarabb meghalnak, mások viszont később”. (Hippokratész)
Nővér
A vizsgálat célja: A kutatás célja a jelenleg dolgozó ápolók szupraglottikus légútbiztosítással kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteiknek a felmérése végezettség és munkahely figyelembevételével. Anyag és módszer: A kutatás 2015. december 1. és 2016. március 15. között egy Pest megyei kórház több osztályán és mentésben dolgozó ápolók körében történt. A válaszadók (N=90) egy online kérdőívet önkéntesen és anonim módon tölthettek ki, az eredmények értékelése Microsoft Excel 2013 programmal történt. Eredmények: Az eszköz nélküli légútbiztosítási módszereket az OKJ ápolók 76%-ban, a szakápolók 74,4%-ban, és a BSc ápolók 78,3%-ban közel azonos eredménnyel zárva ismerték. Az eszközös légútbiztosítást az OKJ ápolók 60%-ban, a szakápolók 74,3%-ban, a BSc ápolók pedig 79,1%-ban ismerték. Mindkét esetben a mentőápolók érték el a legmagasabb, 90% feletti eredményt. Következtetés: Az eredményekből észrevehető, hogy a munkahely erősen, míg a végzettség kevésbé befolyásolja a szupraglottikus légútbiztosítás ismereteit.
Az 1995 után született ápolók, valamint a különböző generációhoz tartozó ápolók munkaérték preferenciáinak feltárása. A Super-féle munkaérték preferencia kérdőívet fekvőbeteg ellátásban dolgozó, különböző végzettségű ápolók töltötték ki (N = 106). Elemzés során a ranghely meghatározásához az egyes értékkörök átlagát vettük alapul, valamint a szórás értéket is jelöltük. Az egyes generációhoz tartozó ápolók által preferált munkaértékek: Baby boom generációnál a hierarchia, fizikai környezet, anyagiak, az X generációnál az altruizmus, hierarchia, fizikai környezet, az Y generációnál az altruizmus, hierarchia, biztonság, míg a Z generációnál a hierarchia, altruizmus, társas kapcsolatok. A generációk között eltérést találtunk a preferált munkaértékek tekintetében, azonban generációs különbségek mellett generációs hasonlóságokat is felfedeztünk.
Ideggyógyászati Szemle
Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.
Hypertonia és Nephrologia
Az affektív temperamentumok (cyclothym, hyperthym, depresszív, szorongó, ingerlékeny) a személyiség stabil részét képezik, serdülőkor után csupán kismértékű változatosságot mutatnak. Kapcsolatuk a pszichopatológia több területével is leírásra került; a depresszív temperamentum szerepet játszik a major depresszió, a cyclothym a bipoláris II-es betegség, a hyperthym a bipoláris I-es betegség kialakulásában. Emellett az utóbbi évtized kutatásainak eredményei azt igazolják, hogy az affektív temperamentumok a szomatikus betegségekkel is összefüggésbe hozhatók. A hypertoniával, úgy tűnik, legszorosabb kapcsolatban a cyclothym temperamentum áll. A hypertonia prevalenciája és a domináns cyclothym temperamentum kapcsolata mellett a kórelőzményben előforduló cardiovascularis események is gyakoribbnak bizonyultak a domináns cyclothym temperamentum jelenléte mellett. Krónikus hypertoniás betegekben a cyclothym temperamentum mértéke magasabb szisztolés vérnyomásértékkel, nőbetegeknél a hypertonia korábbi kialakulásával függött össze. A kapcsolatok hátterében elsősorban a közös rizikófaktorok (dohányzás, elhízás, alkoholizmus) cyclothym temperamentum melletti gyakoribb jelenléte állhat. A személyiségtípusok, ezeken belül is az affektív temperamentumok és a szomatikus betegségek kapcsolatának vizsgálata segíthet a nagyobb rizikójú alcsoportok azonosításában.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás