Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁRCIUS 20.

Fodor Mariann emlékére

Mariann was born 14th of November 1959 in Budapest, Hungary. She graduated as DDS from the Semmelweis University, Budapest (1980-1986), and she obtained her PhD degree (Medical) in 1992 in the Hungarian Academy of Sciences. As a postdoctoral research fellow/PhD student she worked in the Laboratory of Neuromorphology, Department of Anatomy, Semmelweis University (1986- 1991). After participating in short scientific training programs and short-term fellowships (Pécs, Hungary 1988, National Institute of Mental Health, Bethesda, USA, INSERM U159, Paris, France), as a postdoctoral research fellow, she worked in Paris in 1992-1993. From 1993, she lived and worked in Netherland. She was a visiting scientist in the Rudolf Magnus Institute, Utrecht (1993-1994), postdoctoral fellow in the Netherlands Institute for Brain Research, Amsterdam (1994-1998), postdoctoral fellow (1998-2001) then staff scientist (2001-2005) in the Department of Pediatrics, VUMC, Amsterdam. She became staff scientist at the Department of Anatomy and Embryology, University of Leiden, few months before she died.

HUN 2007;60(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1991. JÚLIUS 01.

A környezetről kialakított kognitív térkép megszerkesztésének hiányosságai agorafóbiás személyeknél

DR. KÁLLAI János, DR. MOLNÁR Péter

A hippocampus szerepének vizsgálata a tanulási mechanizmusok szabályozásában új gondolkodási modelleket kínál az ember kognitív viselkedésének értelmezéséhez is. Jelen beszámoló agorafóbiás egyének kognitív deficitjének megszüntetését célzó figyelmi training kifejlesztésével kapcsolatos, mindennapi élethelyzetekben gyűjtött tapasztalatainkat mutatja be.

HUN 1991;44(07)

Ideggyógyászati Szemle

1986. ÁPRILIS 01.

A szociális készségek tréningje

DR LAJKÓ Károly

Hazánkban kevéssé ismert viselkedésterápiás módszer egyik újabb irányzata, a szociális készségek tréningje (Social Skills Training) kerül ismertetésre. Először a szerző a módszer kibontakozásának rövid összefoglalását adja miközben a különböző időszakokban keletkező elnevezések egymáshoz való viszonyát tisztázza. A módszer ismertetésével vázolja a viselkedésterápia azon elemeit, amelyek a szociális készségek tréningjében leginkább használatosak. A tematika címszó alatt azon interperszonális helyzetek kerülnek bemutatásra, amelyekben a szociális készségek tréningjének alkalmazása a szociális kompetencia növelésével pszichoterápiás hatású. Majd a szociális készségek tréningjének az egyes pszichiátriai megbetegedésekben történő alkalmazásának elméleti alapjait érinti a szerző. Végül a szerző négy esetet ismertet, amelyekben a szociális készségek tréningjének alkalmazása, ha egzakt módon nem is mérhetően, de mégis hozzájárult a terápia sikeréhez.

HUN 1986;39(04)

Ideggyógyászati Szemle

1971. MÁRCIUS 01.

Neurotikus betegek kezelése Autogen Traininggel

DR. HIDASI József

A szerző az Autogen Training irodalmának áttekintése után ismerteti saját módszerét és beteganyagát. A kezelés hatékonyságát részben a tüneti diagnosisok alapján, részben a személyiségi typusok, illetve az intellectualis adottságok alapján mérlegelj.

HUN 1971;24(03)

Ideggyógyászati Szemle

1967. SZEPTEMBER 01.

Adatok az Autogen Training módszertanához és indicatios kérdéseihez

KORONKAI Bertalan, HORVÁTH Szabolcs

Szerzők vázlatosan ismertetik az AT kialakulásában, gyakorlatában és elterjedésében szerepet játszó legfontosabb tényezőket. Röviden ismertetik Schultz klasszikus módszerét. Részletesebben leírják az általuk kialakított methodust, melyet betegeik 6-10 létszámú csoportjainál alkalmaztak és melyben a suggestiv alátámasztásnak tulajdonítanak nagy jelentőséget. Közlik 144 be tegük AT kezelésével nyert tapasztalataikat, melyeket az AT indicatiojánál tartanak hasznosnak: ezek szerint a H és I személyiség-typustól eltekintve minden személyiség-typus alkalmas a gyakorlatok elsajátítására. A psychés tünetek közül különösen a hangulatzavarok, bizonytalanságérzés, belső feszültségérzés és a szorongások javultak, a vegetatív zavarokból pedig az izzadás, tremor, hypertensio, enteralis zavarok, insomnia és kefalea reagáltak a legkedvezőbben. Tapasztalataik alapján az AT jelenlegi és perspectivicus lehetőségeit taglalják osztályukon. Véleményük szerint számítani lehet az AT kezelés fokozatos elterjedésére a más psychotherápiás methodusokkal szembeni előnyei és a tárgyalt gyakorlati és elméleti okokból kifolyóan.

HUN 1967;20(09)